Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.
Országos eseménynaptár

A művelődési ház ad teret többek között a száz éve működő amatőr színjátszásnak és 20 éve működő néptáncoktatásnak, valamint több évtizedes hagyományőrző programjainknak, úgy mint a Szentgyörgyi Napoknak és a Pünkösdi királyválasztásnak. Jöjjön el hozzánk, ismerje meg értékeinket, legyen a helyi programok rendszeres résztvevője. Itt nyílt meg az ország első népkönyvtára, innen indult az Olvasó Népért Mozgalom, a könyvtár épülete Eötvös Károly egykori lakóháza, melyben emlékszoba őrzi a Vajda emlékét.
A művelődési ház ad teret többek között a száz éve működő amatőr színjátszásnak és 20 éve működő néptáncoktatásnak, valamint több évtizedes hagyományőrző programjainknak, úgy mint a Szentgyörgyi Napoknak és a Pünkösdi királyválasztásnak. Jöjjön el hozzánk, ismerje meg értékeinket, legyen a helyi programok rendszeres résztvevője. Itt nyílt meg az ország első népkönyvtára, innen indult az Olvasó Népért Mozgalom, a könyvtár épülete Eötvös Károly egykori lakóháza, melyben emlékszoba őrzi a Vajda emlékét.

A művelődési ház ad teret többek között a száz éve működő amatőr színjátszásnak és 20 éve működő néptáncoktatásnak, valamint több évtizedes hagyományőrző programjainknak, úgy mint a Szentgyörgyi Napoknak és a Pünkösdi királyválasztásnak. Jöjjön el hozzánk, ismerje meg értékeinket, legyen a helyi programok rendszeres résztvevője. Itt nyílt meg az ország első népkönyvtára, innen indult az Olvasó Népért Mozgalom, a könyvtár épülete Eötvös Károly egykori lakóháza, melyben emlékszoba őrzi a Vajda emlékét.

Az Erdei Harmónia Látogatóközpont a Gúthi erdő növény és vadvilágát bemutató élménytér, mely turisztikai attrakciókkal várja az érdeklődő közösségeket és a látogatókat. A 42 db vadból álló összefüggő dioráma látványossága mellett 3D- és interaktív teremben ismerkedhetnek meg a látogatók a Dél-Nyírségi Erdőspuszták és a Gúthi erdő természetes szépségeivel, látványával, hangjaival.
Az Erdei Harmónia Látogatóközpont a Gúthi erdő növény és vadvilágát bemutató élménytér, mely turisztikai attrakciókkal várja az érdeklődő közösségeket és a látogatókat. A 42 db vadból álló összefüggő dioráma látványossága mellett 3D- és interaktív teremben ismerkedhetnek meg a látogatók a Dél-Nyírségi Erdőspuszták és a Gúthi erdő természetes szépségeivel, látványával, hangjaival.

Az Erdei Harmónia Látogatóközpont a Gúthi erdő növény és vadvilágát bemutató élménytér, mely turisztikai attrakciókkal várja az érdeklődő közösségeket és a látogatókat. A 42 db vadból álló összefüggő dioráma látványossága mellett 3D- és interaktív teremben ismerkedhetnek meg a látogatók a Dél-Nyírségi Erdőspuszták és a Gúthi erdő természetes szépségeivel, látványával, hangjaival.

Az Erdélyi Néprajzi Múzeum Románia első néprajzi múzeuma. Az intézmény két részleggel bír: a pavilionáris részleggel, amely a Redut palotában található. és a szabadtéri részleggel amely a kolozsvári Hója erdő mellett található. A kolozsvári Romulus Vuia Nemzeti Etnográfiai Park, Románia első szabadtéri múzeuma, 1929. június 1-én jött létre.
Az Erdélyi Néprajzi Múzeum Románia első néprajzi múzeuma. Az intézmény két részleggel bír: a pavilionáris részleggel, amely a Redut palotában található. és a szabadtéri részleggel amely a kolozsvári Hója erdő mellett található. A kolozsvári Romulus Vuia Nemzeti Etnográfiai Park, Románia első szabadtéri múzeuma, 1929. június 1-én jött létre.

Az Erdélyi Néprajzi Múzeum Románia első néprajzi múzeuma. Az intézmény két részleggel bír: a pavilionáris részleggel, amely a Redut palotában található. és a szabadtéri részleggel amely a kolozsvári Hója erdő mellett található. A kolozsvári Romulus Vuia Nemzeti Etnográfiai Park, Románia első szabadtéri múzeuma, 1929. június 1-én jött létre.

A galéria tulajdonosai E. Ilosvai Magdolna és Erdész László, aki 30 éve szereplője a műtárgy-piacnak. Szentendre a fővárostól 20 percre lévő, a Duna partján elterülő festői kisváros, ahol számtalan műemlék, múzeum és kiváló étterem működik, valamint több, mint 100 művész él és alkot.

Az Erdészeti Múzeum Sopron belvárosában, a város Fő terétől néhány lépésnyire található. Állandó kiállításaink a Hidvégi Béla Vadászati Gyűjtemény, a Nemzeti kincsünk: az Erdő interaktív kiállítás, illetve a selmecbányai diákhagyományokat bemutató Alma Mater emlékszoba.

A Zalakaros feletti domboldalt erdő borítja, amely a város tüdeje. Az erdő szélén a Park utca folytatásában található Zalakaros egyik nevezetes pontja, az Erdészkilátó. A 192,3 méter tengerszint feletti magasságon elhelyezkedő építmény magassága 23,35 méter, a kilátószint 17,5 méter magas. A település Zalamerenye felőli határán található, ahonnan csodálatos panoráma tárul majd elénk a magasból. Jó idő esetén tisztán látható a Kis-Balaton, illetve a Balaton-felvidék.
A Zalakaros feletti domboldalt erdő borítja, amely a város tüdeje. Az erdő szélén a Park utca folytatásában található Zalakaros egyik nevezetes pontja, az Erdészkilátó. A 192,3 méter tengerszint feletti magasságon elhelyezkedő építmény magassága 23,35 méter, a kilátószint 17,5 méter magas. A település Zalamerenye felőli határán található, ahonnan csodálatos panoráma tárul majd elénk a magasból. Jó idő esetén tisztán látható a Kis-Balaton, illetve a Balaton-felvidék.

A Zalakaros feletti domboldalt erdő borítja, amely a város tüdeje. Az erdő szélén a Park utca folytatásában található Zalakaros egyik nevezetes pontja, az Erdészkilátó. A 192,3 méter tengerszint feletti magasságon elhelyezkedő építmény magassága 23,35 méter, a kilátószint 17,5 méter magas. A település Zalamerenye felőli határán található, ahonnan csodálatos panoráma tárul majd elénk a magasból. Jó idő esetén tisztán látható a Kis-Balaton, illetve a Balaton-felvidék.

A Soproni-hegység Muck magaslatán várja látogatóit Látogatóközpontunk, amelynek két hektáros területe tartalmas kikapcsolódást és információszerzést kínál. Vadasparkunk Magyarország nagyvadfajait mutatja be, egyedülálló módon.

Az erdőbényei Tájház 2008-ban nyitotta meg kapuit. A Tájház berendezése korhűen tükrözi a településen élők mindennapjait. Az itt található eszközök, szerszámok a több évszázadon keresztül megélhetést adó foglalkozások emlékét őrzik. A kőfaragás, a fafaragás, a kádármesterség mai is él Erdőbényén, apáról fiúra öröklődött mindmáig. A Tájház előzetes egyeztetés után tárlatvezetéssel megtekinthető.
Az erdőbényei Tájház 2008-ban nyitotta meg kapuit. A Tájház berendezése korhűen tükrözi a településen élők mindennapjait. Az itt található eszközök, szerszámok a több évszázadon keresztül megélhetést adó foglalkozások emlékét őrzik. A kőfaragás, a fafaragás, a kádármesterség mai is él Erdőbényén, apáról fiúra öröklődött mindmáig. A Tájház előzetes egyeztetés után tárlatvezetéssel megtekinthető.

Az erdőbényei Tájház 2008-ban nyitotta meg kapuit. A Tájház berendezése korhűen tükrözi a településen élők mindennapjait. Az itt található eszközök, szerszámok a több évszázadon keresztül megélhetést adó foglalkozások emlékét őrzik. A kőfaragás, a fafaragás, a kádármesterség mai is él Erdőbényén, apáról fiúra öröklődött mindmáig. A Tájház előzetes egyeztetés után tárlatvezetéssel megtekinthető.

Az egykori evangélikus iskolában nyílt meg a tájház. A Bihari Lajos magángyűjteményéből létrehozott tárlat a település történetét, az itteni szokásokat mutatja be népi bútorok, néprajzi tárgyak segítségével.

A Farkas-erdő közjóléti fejlesztése során két tanösvényt is létesítetettek az erdő két bejárati szakaszán. A káldi bejáratnál kezdődik az Erdőismereti Tanösvény. Az Erdőismereti Tanösvényt azért hozták létre, hogy az erdő látogatói egy séta keretében új ismereteket kaphassanak az erdők világáról és az erdészek munkájáról.
A Farkas-erdő közjóléti fejlesztése során két tanösvényt is létesítetettek az erdő két bejárati szakaszán. A káldi bejáratnál kezdődik az Erdőismereti Tanösvény. Az Erdőismereti Tanösvényt azért hozták létre, hogy az erdő látogatói egy séta keretében új ismereteket kaphassanak az erdők világáról és az erdészek munkájáról.

A Farkas-erdő közjóléti fejlesztése során két tanösvényt is létesítetettek az erdő két bejárati szakaszán. A káldi bejáratnál kezdődik az Erdőismereti Tanösvény. Az Erdőismereti Tanösvényt azért hozták létre, hogy az erdő látogatói egy séta keretében új ismereteket kaphassanak az erdők világáról és az erdészek munkájáról.