Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.
A Faluház állandó kiállítása a Helytörténeti Kiállítás, ahol a XIX-XX. századbeli berendezési tárgyak, galgamenti népviseletek és korabeli fotók a régmúltba viszik vissza a látogatót. Célunk a tárgyi és szellemi örökség gyűjtése, ápolása, hagyományok őrzése, környezetvédelem és a vidékfejlesztés. E célok megvalósítása során különböző rendezvényeket bonyolítottunk le, ahol szinte minden korosztály lehetőséget kapott arra, hogy megmutassa tehetségét, ezáltal ápolja és éltesse a hagyományunkat, kultúránkat. Minden érdeklődőt szeretettel várunk rendezvényeinken. A faluház rendelkezik 30 fő befogadására alkalmas teremmel és 160 fős fedett szabadtéri rendezvényhellyel, kemencével, szabadtéri programok lebonyolítására alkalmas udvarral, ahol találkozókat, esküvőket és egyéb rendezvényeket lehet tartani. Igénybe vehető teljes körű szolgáltatással, vagy a terület bérlésével.
A Faluház állandó kiállítása a Helytörténeti Kiállítás, ahol a XIX-XX. századbeli berendezési tárgyak, galgamenti népviseletek és korabeli fotók a régmúltba viszik vissza a látogatót. Célunk a tárgyi és szellemi örökség gyűjtése, ápolása, hagyományok őrzése, környezetvédelem és a vidékfejlesztés. E célok megvalósítása során különböző rendezvényeket bonyolítottunk le, ahol szinte minden korosztály lehetőséget kapott arra, hogy megmutassa tehetségét, ezáltal ápolja és éltesse a hagyományunkat, kultúránkat. Minden érdeklődőt szeretettel várunk rendezvényeinken. A faluház rendelkezik 30 fő befogadására alkalmas teremmel és 160 fős fedett szabadtéri rendezvényhellyel, kemencével, szabadtéri programok lebonyolítására alkalmas udvarral, ahol találkozókat, esküvőket és egyéb rendezvényeket lehet tartani. Igénybe vehető teljes körű szolgáltatással, vagy a terület bérlésével.
A Faluház állandó kiállítása a Helytörténeti Kiállítás, ahol a XIX-XX. századbeli berendezési tárgyak, galgamenti népviseletek és korabeli fotók a régmúltba viszik vissza a látogatót. Célunk a tárgyi és szellemi örökség gyűjtése, ápolása, hagyományok őrzése, környezetvédelem és a vidékfejlesztés. E célok megvalósítása során különböző rendezvényeket bonyolítottunk le, ahol szinte minden korosztály lehetőséget kapott arra, hogy megmutassa tehetségét, ezáltal ápolja és éltesse a hagyományunkat, kultúránkat. Minden érdeklődőt szeretettel várunk rendezvényeinken. A faluház rendelkezik 30 fő befogadására alkalmas teremmel és 160 fős fedett szabadtéri rendezvényhellyel, kemencével, szabadtéri programok lebonyolítására alkalmas udvarral, ahol találkozókat, esküvőket és egyéb rendezvényeket lehet tartani. Igénybe vehető teljes körű szolgáltatással, vagy a terület bérlésével.
Márianosztra a Börzsöny hegység déli vonulatainak ölelésében, Pest megye északi részén, Szobtól mintegy 7 kilométerre, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén helyezkedik el, Nagy Lajos király alapította kolostorával és templomával, a máig kedvelt búcsújáró hely, Márianosztra.
A Mogyoródi Faluház ad otthont a településen a Helytörténeti Gyűjteménynek is. A faluházban található rengeteg tárgy néprajzos, szakmai szempontú átválogatásával kezdődött. A tárlatba illő tárgyak (444 db) ezután leltári számot kaptak és bevezetésre kerültek a leltári könyvbe, ahol az általános adatokon kívül igyekeztünk feltüntetni a tárgy származási helyét, az adományozó család nevét. A tárgyakról digitális (színes, képes) leltár is készült. Ezután megtörtént a faluház szakmai szempontú újrarendezése.
A Mogyoródi Faluház ad otthont a településen a Helytörténeti Gyűjteménynek is. A faluházban található rengeteg tárgy néprajzos, szakmai szempontú átválogatásával kezdődött. A tárlatba illő tárgyak (444 db) ezután leltári számot kaptak és bevezetésre kerültek a leltári könyvbe, ahol az általános adatokon kívül igyekeztünk feltüntetni a tárgy származási helyét, az adományozó család nevét. A tárgyakról digitális (színes, képes) leltár is készült. Ezután megtörtént a faluház szakmai szempontú újrarendezése.
A Mogyoródi Faluház ad otthont a településen a Helytörténeti Gyűjteménynek is. A faluházban található rengeteg tárgy néprajzos, szakmai szempontú átválogatásával kezdődött. A tárlatba illő tárgyak (444 db) ezután leltári számot kaptak és bevezetésre kerültek a leltári könyvbe, ahol az általános adatokon kívül igyekeztünk feltüntetni a tárgy származási helyét, az adományozó család nevét. A tárgyakról digitális (színes, képes) leltár is készült. Ezután megtörtént a faluház szakmai szempontú újrarendezése.
A Faluházban Szigetbecse múltjából megmaradt tárgyakat, fotókat, dokumentumokat lehet megtekinteni oly formában, ahogyan az a régi időkbe volt berendezve.
A Faluház azzal a céllal jött létre, hogy a falu hagyományait, szokásait feltárja, összegyűjtse a faluban azokat a tárgyi, képi és szóbeli emlékeket, amelyek a falu múltját, jelenét meghatározzák. Célunk továbbá kapcsolatot keresni a faluból elszármazott emberekkel és az, hogy legyen egy olyan hely, ahol öregek, fiatalok egymásra találva megismerhetik a múltat, építhetik a jövőt.
A Faluház azzal a céllal jött létre, hogy a falu hagyományait, szokásait feltárja, összegyűjtse a faluban azokat a tárgyi, képi és szóbeli emlékeket, amelyek a falu múltját, jelenét meghatározzák. Célunk továbbá kapcsolatot keresni a faluból elszármazott emberekkel és az, hogy legyen egy olyan hely, ahol öregek, fiatalok egymásra találva megismerhetik a múltat, építhetik a jövőt.
A Faluház azzal a céllal jött létre, hogy a falu hagyományait, szokásait feltárja, összegyűjtse a faluban azokat a tárgyi, képi és szóbeli emlékeket, amelyek a falu múltját, jelenét meghatározzák. Célunk továbbá kapcsolatot keresni a faluból elszármazott emberekkel és az, hogy legyen egy olyan hely, ahol öregek, fiatalok egymásra találva megismerhetik a múltat, építhetik a jövőt.
Az itt található tárgyakat a helyi német és szlovák lakosság adta a tájház részére. Az első helyiség a kamra, a piliscsabai parasztság és iparosság munkaeszközeit, hétköznapjait és ünnepnapjait mutatja be, használati tárgyak és korabeli fényképek segítségével. Utána következik a konyha, amelyben a paraszti élet mindennapi használati tárgyai kaptak helyet. A szobában a paraszti és polgári lakosság bútorait és a paraszti ünnepi viseletet láthatjuk. A tárgyak nagy része az 1900-as évektől 1946-ig terjedő időszakot idézi meg.
Az itt található tárgyakat a helyi német és szlovák lakosság adta a tájház részére. Az első helyiség a kamra, a piliscsabai parasztság és iparosság munkaeszközeit, hétköznapjait és ünnepnapjait mutatja be, használati tárgyak és korabeli fényképek segítségével. Utána következik a konyha, amelyben a paraszti élet mindennapi használati tárgyai kaptak helyet. A szobában a paraszti és polgári lakosság bútorait és a paraszti ünnepi viseletet láthatjuk. A tárgyak nagy része az 1900-as évektől 1946-ig terjedő időszakot idézi meg.
Az itt található tárgyakat a helyi német és szlovák lakosság adta a tájház részére. Az első helyiség a kamra, a piliscsabai parasztság és iparosság munkaeszközeit, hétköznapjait és ünnepnapjait mutatja be, használati tárgyak és korabeli fényképek segítségével. Utána következik a konyha, amelyben a paraszti élet mindennapi használati tárgyai kaptak helyet. A szobában a paraszti és polgári lakosság bútorait és a paraszti ünnepi viseletet láthatjuk. A tárgyak nagy része az 1900-as évektől 1946-ig terjedő időszakot idézi meg.
Az 1850-es évekből származó épület keskeny, hosszúgangos, faoszlopos, a régi építészet minden jellegzetességét magán viselő parasztház. A borított fafödémes téglapadozatos konyhában található a falu utolsó megmaradt kemencéje. Igen sok és érdekes használati eszközt gyűjtöttek össze a helyiek, pld. tálasokat, rajtuk tányérokkal, korsókkal, köcsögökkel. Gyönyörű régi mérleg, fa és mázas edények sorakoznak a polcokon és a kemence tetején.
Az 1850-es évekből származó épület keskeny, hosszúgangos, faoszlopos, a régi építészet minden jellegzetességét magán viselő parasztház. A borított fafödémes téglapadozatos konyhában található a falu utolsó megmaradt kemencéje. Igen sok és érdekes használati eszközt gyűjtöttek össze a helyiek, pld. tálasokat, rajtuk tányérokkal, korsókkal, köcsögökkel. Gyönyörű régi mérleg, fa és mázas edények sorakoznak a polcokon és a kemence tetején.
Az 1850-es évekből származó épület keskeny, hosszúgangos, faoszlopos, a régi építészet minden jellegzetességét magán viselő parasztház. A borított fafödémes téglapadozatos konyhában található a falu utolsó megmaradt kemencéje. Igen sok és érdekes használati eszközt gyűjtöttek össze a helyiek, pld. tálasokat, rajtuk tányérokkal, korsókkal, köcsögökkel. Gyönyörű régi mérleg, fa és mázas edények sorakoznak a polcokon és a kemence tetején.
A Falumúzeum a község főutcáján található. A portán egy nagyobb, hosszabb lakóépület (tisztaház) és egy kisebb melléképület áll, valamint két udvar található. Itt eredetileg is két család lakott. A főépület hátsó részét ma is lakják, míg első két szobájában került berendezésre a kiállítás.
A császártöltési Falumúzeumnak helyt adó házat Walter Boldizsár és első felesége Angeli Mária építette 1896-ban. A kor szokásainak megfelelően konyha, lakószoba, tisztaszoba, kamra, nyitott gang elosztással. A sváb tájház előzetes egyeztetést követően látogatható.
Csesznek egyik réginek mondható parasztházában nyílt meg a település helytörténeti kiállítása. A Falumúzeumban található régi eszközök nagy része a református néprajzi gyűjteményből származik, illetve egyéb lakossági felajánlásból. Az emléktárgyak között a régi kenderfeldolgozás, illetve a korabeli falusi emberek mindennapi szerszámain túl a környéken összegyűjtött kőzeteket, különböző őstörténeti maradványokat is megtekinthetnek az érdeklődők.
Csesznek egyik réginek mondható parasztházában nyílt meg a település helytörténeti kiállítása. A Falumúzeumban található régi eszközök nagy része a református néprajzi gyűjteményből származik, illetve egyéb lakossági felajánlásból. Az emléktárgyak között a régi kenderfeldolgozás, illetve a korabeli falusi emberek mindennapi szerszámain túl a környéken összegyűjtött kőzeteket, különböző őstörténeti maradványokat is megtekinthetnek az érdeklődők.
Csesznek egyik réginek mondható parasztházában nyílt meg a település helytörténeti kiállítása. A Falumúzeumban található régi eszközök nagy része a református néprajzi gyűjteményből származik, illetve egyéb lakossági felajánlásból. Az emléktárgyak között a régi kenderfeldolgozás, illetve a korabeli falusi emberek mindennapi szerszámain túl a környéken összegyűjtött kőzeteket, különböző őstörténeti maradványokat is megtekinthetnek az érdeklődők.
