Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.
Országos eseménynaptár

Keszthelyhez közel, a Fenyves-allé végében található az Festetics-major és Kiskastély Fenékpusztán. A Festeticsek fenékpusztai ménesbirtoka a 19. században a magyar lótenyésztés és a magyar lovassport egyik legjelentősebb központjának számított. Küzdelmes múltja után az egykoron nemzetközi hírű birtok komplex szabadidő-központként nyitotta meg újra kapuit. A Fenékpusztai Majorság korhű környezetében idézi meg a Festetics család fénykorát és lótartási hagyományait.
Keszthelyhez közel, a Fenyves-allé végében található az Festetics-major és Kiskastély Fenékpusztán. A Festeticsek fenékpusztai ménesbirtoka a 19. században a magyar lótenyésztés és a magyar lovassport egyik legjelentősebb központjának számított. Küzdelmes múltja után az egykoron nemzetközi hírű birtok komplex szabadidő-központként nyitotta meg újra kapuit. A Fenékpusztai Majorság korhű környezetében idézi meg a Festetics család fénykorát és lótartási hagyományait.

Keszthelyhez közel, a Fenyves-allé végében található az Festetics-major és Kiskastély Fenékpusztán. A Festeticsek fenékpusztai ménesbirtoka a 19. században a magyar lótenyésztés és a magyar lovassport egyik legjelentősebb központjának számított. Küzdelmes múltja után az egykoron nemzetközi hírű birtok komplex szabadidő-központként nyitotta meg újra kapuit. A Fenékpusztai Majorság korhű környezetében idézi meg a Festetics család fénykorát és lótartási hagyományait.

Állandó tárlat, időszakos kiállítások, Feng Shui és radiesztézia tanfolyamok, beszélgetések és zenei estek.

1898-ban épült a ház. Az első és hátsó ház pacsit falból készült (sövénnyel szőtt vert falból), valamint a kemence a pitvarban. 1920-30 között ablakcserére került sor első nagyobb felújításként. Az első ház és a tornác 1940-51 között lett alákövezve és padlózva, valamint a pitvar elválasztódott. A szobában felül, a hátsó házban alul volt a mestergerenda, melyet az 50-es években vágtak ki. A csűr az udvar közepén a kútnál állt, majd 1951-ben a disznóóllal kiegészült, így a szekér teljesen körbefordulhatott az egységen. 1957-ben a pince fölé kisházat emeltek. Elől egy kisszobával, ill. hátul a magtárral. A magtár lebetonozott, válaszfalakkal ellátott helyiség volt, melyben a búzát, árpát, rozst és zabot külön lehetett tárolni. A két ház között volt a kemence és a szuszék. A Tájházban programokat is tartanak, szeretettel várnak mindenkit.
1898-ban épült a ház. Az első és hátsó ház pacsit falból készült (sövénnyel szőtt vert falból), valamint a kemence a pitvarban. 1920-30 között ablakcserére került sor első nagyobb felújításként. Az első ház és a tornác 1940-51 között lett alákövezve és padlózva, valamint a pitvar elválasztódott. A szobában felül, a hátsó házban alul volt a mestergerenda, melyet az 50-es években vágtak ki. A csűr az udvar közepén a kútnál állt, majd 1951-ben a disznóóllal kiegészült, így a szekér teljesen körbefordulhatott az egységen. 1957-ben a pince fölé kisházat emeltek. Elől egy kisszobával, ill. hátul a magtárral. A magtár lebetonozott, válaszfalakkal ellátott helyiség volt, melyben a búzát, árpát, rozst és zabot külön lehetett tárolni. A két ház között volt a kemence és a szuszék. A Tájházban programokat is tartanak, szeretettel várnak mindenkit.

1898-ban épült a ház. Az első és hátsó ház pacsit falból készült (sövénnyel szőtt vert falból), valamint a kemence a pitvarban. 1920-30 között ablakcserére került sor első nagyobb felújításként. Az első ház és a tornác 1940-51 között lett alákövezve és padlózva, valamint a pitvar elválasztódott. A szobában felül, a hátsó házban alul volt a mestergerenda, melyet az 50-es években vágtak ki. A csűr az udvar közepén a kútnál állt, majd 1951-ben a disznóóllal kiegészült, így a szekér teljesen körbefordulhatott az egységen. 1957-ben a pince fölé kisházat emeltek. Elől egy kisszobával, ill. hátul a magtárral. A magtár lebetonozott, válaszfalakkal ellátott helyiség volt, melyben a búzát, árpát, rozst és zabot külön lehetett tárolni. A két ház között volt a kemence és a szuszék. A Tájházban programokat is tartanak, szeretettel várnak mindenkit.

Veszprém egyetlen épségben megmaradt, működőképes vízimalmában. Az interaktív malomtörténeti kiállításon idegenvezetéssel megtekinthető a malom teljes szerkezete. Látványőrlésükön felöntenek a garatra és beindítják a malomszerkezetet is. A gyermekeket külön játszószobával várják.

A tanösvény az erdő életét, az itt folyó erdészeti tevékenységet, valamint a térség növény- és állatvilágát mutatja be. A tanösvény egy 1300 m hosszú kört ír le, mely érinti minkét parkolót, a kilátót és a szabadtéri fitnessparkot is. A tanösvény nyomvonala kellemes futópályaként is igénybe vehető bárki számára. A kihelyezett szabadtéri kondielemeknek köszönhetően remek helyszínt biztosít a mindennapos edzésekhez. A kilátóról csodás panoráma vár minden kirándulót a Bakonyra, valamint az Aranyos-völgyre, és a Veszprémi várra.
A tanösvény az erdő életét, az itt folyó erdészeti tevékenységet, valamint a térség növény- és állatvilágát mutatja be. A tanösvény egy 1300 m hosszú kört ír le, mely érinti minkét parkolót, a kilátót és a szabadtéri fitnessparkot is. A tanösvény nyomvonala kellemes futópályaként is igénybe vehető bárki számára. A kihelyezett szabadtéri kondielemeknek köszönhetően remek helyszínt biztosít a mindennapos edzésekhez. A kilátóról csodás panoráma vár minden kirándulót a Bakonyra, valamint az Aranyos-völgyre, és a Veszprémi várra.

A tanösvény az erdő életét, az itt folyó erdészeti tevékenységet, valamint a térség növény- és állatvilágát mutatja be. A tanösvény egy 1300 m hosszú kört ír le, mely érinti minkét parkolót, a kilátót és a szabadtéri fitnessparkot is. A tanösvény nyomvonala kellemes futópályaként is igénybe vehető bárki számára. A kihelyezett szabadtéri kondielemeknek köszönhetően remek helyszínt biztosít a mindennapos edzésekhez. A kilátóról csodás panoráma vár minden kirándulót a Bakonyra, valamint az Aranyos-völgyre, és a Veszprémi várra.

A pápa 1410-ben telepített ferences rendi szerzeteseket a gyulai uradalomba, az itt álló templomuk és rendházuk 1420-tól 1566-ig működött. A barátok az 1566-os török támadáskor menekültek el, ezután a kolostor enyészetnek indult.

1997-ben nyílt meg a Ferencváros fejlődését és több mint 200 éves történetét bemutató állandó kiállítás az önálló helyet nyert Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményben, mely nagyjából 60 négyzetméter alapterületen mutatta be elsősorban korabeli térkép- és fotóanyag segítségével a főváros e dinamikusan fejlődő, arculatát és városszerkezeti képét is gyorsan változtató kerületének múltját. A kiállításon helyet kapott a sokáig a kerületben élő festőművész,Tavaszy Noémi Ferencvárosról készült akvarell-sorozata.
1997-ben nyílt meg a Ferencváros fejlődését és több mint 200 éves történetét bemutató állandó kiállítás az önálló helyet nyert Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményben, mely nagyjából 60 négyzetméter alapterületen mutatta be elsősorban korabeli térkép- és fotóanyag segítségével a főváros e dinamikusan fejlődő, arculatát és városszerkezeti képét is gyorsan változtató kerületének múltját. A kiállításon helyet kapott a sokáig a kerületben élő festőművész,Tavaszy Noémi Ferencvárosról készült akvarell-sorozata.

1997-ben nyílt meg a Ferencváros fejlődését és több mint 200 éves történetét bemutató állandó kiállítás az önálló helyet nyert Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményben, mely nagyjából 60 négyzetméter alapterületen mutatta be elsősorban korabeli térkép- és fotóanyag segítségével a főváros e dinamikusan fejlődő, arculatát és városszerkezeti képét is gyorsan változtató kerületének múltját. A kiállításon helyet kapott a sokáig a kerületben élő festőművész,Tavaszy Noémi Ferencvárosról készült akvarell-sorozata.

Az FVP 1967-ben Xantus Zoltán munkája nyomán nyílt meg. Az akkori kultúrpolitika szándéka szerint, egyfajta biztonsági szelep funkciót töltött be Budapest kulturális életében. A betiltott Iparterv kiállítások helyett itt megvalósulhattak a fiatal feltörekvő képzőművész nemzedék avantgárdnak bélyegzett kiállításai. A 3 T - Tiltott- Tűrt- Támogatott - tiltott kategóriájából a tűrt kategóriába kerültek át ezek a bemutatók. A kiállítóhely földrajzi helyzete, -középső Ferencváros- kulturális szempontból megnyugtatóan a `város peremének` számított. Ekkor kerül Ferencvárosi Pincetárlat néven a művészeti köztudatba.
Az FVP 1967-ben Xantus Zoltán munkája nyomán nyílt meg. Az akkori kultúrpolitika szándéka szerint, egyfajta biztonsági szelep funkciót töltött be Budapest kulturális életében. A betiltott Iparterv kiállítások helyett itt megvalósulhattak a fiatal feltörekvő képzőművész nemzedék avantgárdnak bélyegzett kiállításai. A 3 T - Tiltott- Tűrt- Támogatott - tiltott kategóriájából a tűrt kategóriába kerültek át ezek a bemutatók. A kiállítóhely földrajzi helyzete, -középső Ferencváros- kulturális szempontból megnyugtatóan a `város peremének` számított. Ekkor kerül Ferencvárosi Pincetárlat néven a művészeti köztudatba.

Az FVP 1967-ben Xantus Zoltán munkája nyomán nyílt meg. Az akkori kultúrpolitika szándéka szerint, egyfajta biztonsági szelep funkciót töltött be Budapest kulturális életében. A betiltott Iparterv kiállítások helyett itt megvalósulhattak a fiatal feltörekvő képzőművész nemzedék avantgárdnak bélyegzett kiállításai. A 3 T - Tiltott- Tűrt- Támogatott - tiltott kategóriájából a tűrt kategóriába kerültek át ezek a bemutatók. A kiállítóhely földrajzi helyzete, -középső Ferencváros- kulturális szempontból megnyugtatóan a `város peremének` számított. Ekkor kerül Ferencvárosi Pincetárlat néven a művészeti köztudatba.

A város helytörténeti gyűjteményeként 1951-ben alapított, Ferenczy Károly festőművész nevét viselő múzeum a Kossuth Lajos utcában álló műemléképületben, a XVIII. századi Pajor-kúriában kapott 2013-ban új elhelyezést. Jelenleg időszaki kiállításoknak ad otthont: falai között huszadik századi és kortárs, szentendrei kötődésű és nemzetközi tárlatok egyaránt látogathatók.
A város helytörténeti gyűjteményeként 1951-ben alapított, Ferenczy Károly festőművész nevét viselő múzeum a Kossuth Lajos utcában álló műemléképületben, a XVIII. századi Pajor-kúriában kapott 2013-ban új elhelyezést. Jelenleg időszaki kiállításoknak ad otthont: falai között huszadik századi és kortárs, szentendrei kötődésű és nemzetközi tárlatok egyaránt látogathatók.

A város helytörténeti gyűjteményeként 1951-ben alapított, Ferenczy Károly festőművész nevét viselő múzeum a Kossuth Lajos utcában álló műemléképületben, a XVIII. századi Pajor-kúriában kapott 2013-ban új elhelyezést. Jelenleg időszaki kiállításoknak ad otthont: falai között huszadik századi és kortárs, szentendrei kötődésű és nemzetközi tárlatok egyaránt látogathatók.

A Bakonyaljától a Soproni-hegységig, a Dunától a rábaközi rétekig, tölgyesekig sok természeti szépséget védett és védelemre érdemes táji értéket őriz a Fertő-Hanság Nemzeti Park. A Fertő-tó és az azt övező táj 2001 óta az UNESCO világörökség része, a nemzeti park teljes fertő-táji területe védettség alatt áll.
A Bakonyaljától a Soproni-hegységig, a Dunától a rábaközi rétekig, tölgyesekig sok természeti szépséget védett és védelemre érdemes táji értéket őriz a Fertő-Hanság Nemzeti Park. A Fertő-tó és az azt övező táj 2001 óta az UNESCO világörökség része, a nemzeti park teljes fertő-táji területe védettség alatt áll.

A Bakonyaljától a Soproni-hegységig, a Dunától a rábaközi rétekig, tölgyesekig sok természeti szépséget védett és védelemre érdemes táji értéket őriz a Fertő-Hanság Nemzeti Park. A Fertő-tó és az azt övező táj 2001 óta az UNESCO világörökség része, a nemzeti park teljes fertő-táji területe védettség alatt áll.