Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
A nagy magyar író fia, ifj. Fekete István apja hagyatékának nagyobbik részét szétosztotta. Dombóvárra került számos vadászati trófea, az író utolsó íróasztala, rádiója, lámpája, vadászigazolványa, útlevele, halászjegye, iskolai bizonyítványai, és sok más.
A Fekete Sas Patika 1971-ben szűnt meg gyógyszertárként működni. 1975-ben, az épület és a berendezés szakszerű restaurálását követően, már múzeumként nyitotta meg ajtaját a közönség előtt. A több mint kétszáz esztendő eseményei, tulajdonos- és ízlésváltozásai mind nyomot hagytak a bútorzaton és a felszerelésen. Ám az egymást követő patikusok hagyománytiszteletének köszönhetően e hosszú korszak egésze illusztrálható a ránk maradt eredeti tárgyak meglepő sokaságával.
A Fekete Sas Patika 1971-ben szűnt meg gyógyszertárként működni. 1975-ben, az épület és a berendezés szakszerű restaurálását követően, már múzeumként nyitotta meg ajtaját a közönség előtt. A több mint kétszáz esztendő eseményei, tulajdonos- és ízlésváltozásai mind nyomot hagytak a bútorzaton és a felszerelésen. Ám az egymást követő patikusok hagyománytiszteletének köszönhetően e hosszú korszak egésze illusztrálható a ránk maradt eredeti tárgyak meglepő sokaságával.
A Fekete Sas Patika 1971-ben szűnt meg gyógyszertárként működni. 1975-ben, az épület és a berendezés szakszerű restaurálását követően, már múzeumként nyitotta meg ajtaját a közönség előtt. A több mint kétszáz esztendő eseményei, tulajdonos- és ízlésváltozásai mind nyomot hagytak a bútorzaton és a felszerelésen. Ám az egymást követő patikusok hagyománytiszteletének köszönhetően e hosszú korszak egésze illusztrálható a ránk maradt eredeti tárgyak meglepő sokaságával.
A Fekete Szerecseny Patika szerves része a Kőszegi Városi Múzeumnak, amely a hazai gyógyszerészet gazdag Vas megyei emlékanyagát mutatja be. Látványában ez a kiállítóhelyünk nem versenyezhet a laikusok által is őszinte csodálattal szemlélt jezsuita bútorzattal, azonban egyedülállóan régi volta, valamint a bemutatott gazdag enteriőrök és eszközanyag miatt szakmai értéke talán nagyobb. Hazánkban csak itt látható, szó szerint egymás mellet a 17. századi officina és laboratórium, illetve azok 19. századi párjai.
A Fekete Szerecseny Patika szerves része a Kőszegi Városi Múzeumnak, amely a hazai gyógyszerészet gazdag Vas megyei emlékanyagát mutatja be. Látványában ez a kiállítóhelyünk nem versenyezhet a laikusok által is őszinte csodálattal szemlélt jezsuita bútorzattal, azonban egyedülállóan régi volta, valamint a bemutatott gazdag enteriőrök és eszközanyag miatt szakmai értéke talán nagyobb. Hazánkban csak itt látható, szó szerint egymás mellet a 17. századi officina és laboratórium, illetve azok 19. századi párjai.
A Fekete Szerecseny Patika szerves része a Kőszegi Városi Múzeumnak, amely a hazai gyógyszerészet gazdag Vas megyei emlékanyagát mutatja be. Látványában ez a kiállítóhelyünk nem versenyezhet a laikusok által is őszinte csodálattal szemlélt jezsuita bútorzattal, azonban egyedülállóan régi volta, valamint a bemutatott gazdag enteriőrök és eszközanyag miatt szakmai értéke talán nagyobb. Hazánkban csak itt látható, szó szerint egymás mellet a 17. századi officina és laboratórium, illetve azok 19. századi párjai.
A műemlék jellegű épületben nyitották meg (az 1953-tól Miskolcon élő), Feledy Gyula életművét reprezentáló állandó kiállítást. A művész – akit a kortárs képzőművészet meghatározó egyéniségei között említhetünk – mintegy 200 művét ajándékozta Miskolc városának. Jelenleg a kiállítótermekben Feledy és kortársai állandó kiállítás tekinthető meg, a város számos híres művészének alkotásait és Feledy Gyula jelentős munkáit sorakoztatva fel. A Feledy-ház csak előzetes bejelentkezéssel látogatható.
A műemlék jellegű épületben nyitották meg (az 1953-tól Miskolcon élő), Feledy Gyula életművét reprezentáló állandó kiállítást. A művész – akit a kortárs képzőművészet meghatározó egyéniségei között említhetünk – mintegy 200 művét ajándékozta Miskolc városának. Jelenleg a kiállítótermekben Feledy és kortársai állandó kiállítás tekinthető meg, a város számos híres művészének alkotásait és Feledy Gyula jelentős munkáit sorakoztatva fel. A Feledy-ház csak előzetes bejelentkezéssel látogatható.
A műemlék jellegű épületben nyitották meg (az 1953-tól Miskolcon élő), Feledy Gyula életművét reprezentáló állandó kiállítást. A művész – akit a kortárs képzőművészet meghatározó egyéniségei között említhetünk – mintegy 200 művét ajándékozta Miskolc városának. Jelenleg a kiállítótermekben Feledy és kortársai állandó kiállítás tekinthető meg, a város számos híres művészének alkotásait és Feledy Gyula jelentős munkáit sorakoztatva fel. A Feledy-ház csak előzetes bejelentkezéssel látogatható.
A Söréttorony, más néven Fellner Jakab-kilátó eredetileg a Turul sörétöntödének adott helyet Tatán, a Kálvária-domb közelében. A felújított 37 méter magas toronyból szép panoráma nyílik Tata városára és a környező vidékre, a Gerecsére, Tatabányára és Dunaalmásra. A kilátótorony a barokk hangulatú városkép kialakításában nagy szerepet játszó Fellner Jakab emlékét őrzi.
A Söréttorony, más néven Fellner Jakab-kilátó eredetileg a Turul sörétöntödének adott helyet Tatán, a Kálvária-domb közelében. A felújított 37 méter magas toronyból szép panoráma nyílik Tata városára és a környező vidékre, a Gerecsére, Tatabányára és Dunaalmásra. A kilátótorony a barokk hangulatú városkép kialakításában nagy szerepet játszó Fellner Jakab emlékét őrzi.
A Söréttorony, más néven Fellner Jakab-kilátó eredetileg a Turul sörétöntödének adott helyet Tatán, a Kálvária-domb közelében. A felújított 37 méter magas toronyból szép panoráma nyílik Tata városára és a környező vidékre, a Gerecsére, Tatabányára és Dunaalmásra. A kilátótorony a barokk hangulatú városkép kialakításában nagy szerepet játszó Fellner Jakab emlékét őrzi.
A Felpéci Tájház a közösség számára nyitott intézmény, mely Felpéc tárgyi és szellemi emlékeit gyűjti, őrzi. Részt vállal a vidéki Magyarország kulturális örökségének megőrzésében, a település helyi értékeinek feltárásában, az értéktár létrehozásában, annak hasznosításában. Szabadidős, népfőiskolai programjain keresztül a tárgyi emlékek, az életmód és a szokások bemutatásával, elméleti ismeretek és a mai ember mindennapi életben is hasznosítható gyakorlati tudás közvetítésével segíti a népi hagyományok jobb megértését, hozzájárul a magyar kultúra hazai és nemzetközi szintű népszerűsítéséhez.
A Felpéci Tájház a közösség számára nyitott intézmény, mely Felpéc tárgyi és szellemi emlékeit gyűjti, őrzi. Részt vállal a vidéki Magyarország kulturális örökségének megőrzésében, a település helyi értékeinek feltárásában, az értéktár létrehozásában, annak hasznosításában. Szabadidős, népfőiskolai programjain keresztül a tárgyi emlékek, az életmód és a szokások bemutatásával, elméleti ismeretek és a mai ember mindennapi életben is hasznosítható gyakorlati tudás közvetítésével segíti a népi hagyományok jobb megértését, hozzájárul a magyar kultúra hazai és nemzetközi szintű népszerűsítéséhez.
A Felpéci Tájház a közösség számára nyitott intézmény, mely Felpéc tárgyi és szellemi emlékeit gyűjti, őrzi. Részt vállal a vidéki Magyarország kulturális örökségének megőrzésében, a település helyi értékeinek feltárásában, az értéktár létrehozásában, annak hasznosításában. Szabadidős, népfőiskolai programjain keresztül a tárgyi emlékek, az életmód és a szokások bemutatásával, elméleti ismeretek és a mai ember mindennapi életben is hasznosítható gyakorlati tudás közvetítésével segíti a népi hagyományok jobb megértését, hozzájárul a magyar kultúra hazai és nemzetközi szintű népszerűsítéséhez.
A Felső-Bácska-Homokhát Natúrpark térség két természetföldrajzi középtáj - Duna–Tisza közi síkvidék és Bácskai-síkvidék-, illetve kistáj - Dorozsma–Majsai-homokhát és Bácskai löszös síkság - területére terjed ki. Habár a terület nyugati bácskai, illetve keleti homokháti része alföldi viszonylatban viszonylag élesen válik el egymástól, a határ menti elhelyezkedés és a szomszédos, délvidéki területekkel való hagyományos együttműködés táji szempontból egységet biztosít a natúrparki térség számára.
A Felső-Bácska-Homokhát Natúrpark térség két természetföldrajzi középtáj - Duna–Tisza közi síkvidék és Bácskai-síkvidék-, illetve kistáj - Dorozsma–Majsai-homokhát és Bácskai löszös síkság - területére terjed ki. Habár a terület nyugati bácskai, illetve keleti homokháti része alföldi viszonylatban viszonylag élesen válik el egymástól, a határ menti elhelyezkedés és a szomszédos, délvidéki területekkel való hagyományos együttműködés táji szempontból egységet biztosít a natúrparki térség számára.
A Felső-Bácska-Homokhát Natúrpark térség két természetföldrajzi középtáj - Duna–Tisza közi síkvidék és Bácskai-síkvidék-, illetve kistáj - Dorozsma–Majsai-homokhát és Bácskai löszös síkság - területére terjed ki. Habár a terület nyugati bácskai, illetve keleti homokháti része alföldi viszonylatban viszonylag élesen válik el egymástól, a határ menti elhelyezkedés és a szomszédos, délvidéki területekkel való hagyományos együttműködés táji szempontból egységet biztosít a natúrparki térség számára.
A tönkrement ikonikus malmot újjáépítették és nem csak látogatható, hanem dolgozik, őröl is a bunyevác településen, Felsőszentivánon. Tíz éve egy vihar tette tönkre a malmot, azóta újjáépítették, és mostantól nemcsak bárki számára látogatható, hanem a rendeltetésének megfelelően lisztet is készítenek benne. A malom hibrid, így széllel és villamos energiával is működik. Az épületben - családbarát környezetben - interaktív kiállítótótér is helyet kap - oktatási célokra is alkalmas lesz.
A tönkrement ikonikus malmot újjáépítették és nem csak látogatható, hanem dolgozik, őröl is a bunyevác településen, Felsőszentivánon. Tíz éve egy vihar tette tönkre a malmot, azóta újjáépítették, és mostantól nemcsak bárki számára látogatható, hanem a rendeltetésének megfelelően lisztet is készítenek benne. A malom hibrid, így széllel és villamos energiával is működik. Az épületben - családbarát környezetben - interaktív kiállítótótér is helyet kap - oktatási célokra is alkalmas lesz.
A tönkrement ikonikus malmot újjáépítették és nem csak látogatható, hanem dolgozik, őröl is a bunyevác településen, Felsőszentivánon. Tíz éve egy vihar tette tönkre a malmot, azóta újjáépítették, és mostantól nemcsak bárki számára látogatható, hanem a rendeltetésének megfelelően lisztet is készítenek benne. A malom hibrid, így széllel és villamos energiával is működik. Az épületben - családbarát környezetben - interaktív kiállítótótér is helyet kap - oktatási célokra is alkalmas lesz.
A tájház épülete eredetileg parasztház volt, amit „harangozóház`-nak használtak. Az 1900-as évek elejétől a harangozó lakott itt feleségével és három lányával. Külső-belső felújítása és a kapcsolódó zöld felületének rendezése által az önkormányzat idegenforgalmi célra kialakította a felsőtárkányi néprajzi értékek tárházát. Folyamatos látogathatósága révén megismerteti a helyi és az ide látogató emberekkel a felsőtárkányi néphagyományokat, a népviselet jellegzetességeit. A régi tárgyak a század eleji paraszti életről mesélnek. A tájház előzetes bejelentkezés után, ingyenesen látogatható.
A tájház épülete eredetileg parasztház volt, amit „harangozóház`-nak használtak. Az 1900-as évek elejétől a harangozó lakott itt feleségével és három lányával. Külső-belső felújítása és a kapcsolódó zöld felületének rendezése által az önkormányzat idegenforgalmi célra kialakította a felsőtárkányi néprajzi értékek tárházát. Folyamatos látogathatósága révén megismerteti a helyi és az ide látogató emberekkel a felsőtárkányi néphagyományokat, a népviselet jellegzetességeit. A régi tárgyak a század eleji paraszti életről mesélnek. A tájház előzetes bejelentkezés után, ingyenesen látogatható.
A tájház épülete eredetileg parasztház volt, amit „harangozóház`-nak használtak. Az 1900-as évek elejétől a harangozó lakott itt feleségével és három lányával. Külső-belső felújítása és a kapcsolódó zöld felületének rendezése által az önkormányzat idegenforgalmi célra kialakította a felsőtárkányi néprajzi értékek tárházát. Folyamatos látogathatósága révén megismerteti a helyi és az ide látogató emberekkel a felsőtárkányi néphagyományokat, a népviselet jellegzetességeit. A régi tárgyak a század eleji paraszti életről mesélnek. A tájház előzetes bejelentkezés után, ingyenesen látogatható.
A többfunkciós intézmény egy szervezeti egységben működik Felsőzsolca emblematikus, helyi védettség alatt álló épületében, a Bárczay-kastélyban. A déli szárnyban működik a Városi Könyvtár, a földszinti középrészben kapott helyet a település történetét a honfoglalástól napjainkig bemutató Helytörténeti Kiállítóhely. Az északi szárnyban, valamint az emeleten található közösségi termek adnak helyet kulturális rendezvényeknek.
A többfunkciós intézmény egy szervezeti egységben működik Felsőzsolca emblematikus, helyi védettség alatt álló épületében, a Bárczay-kastélyban. A déli szárnyban működik a Városi Könyvtár, a földszinti középrészben kapott helyet a település történetét a honfoglalástól napjainkig bemutató Helytörténeti Kiállítóhely. Az északi szárnyban, valamint az emeleten található közösségi termek adnak helyet kulturális rendezvényeknek.
A többfunkciós intézmény egy szervezeti egységben működik Felsőzsolca emblematikus, helyi védettség alatt álló épületében, a Bárczay-kastélyban. A déli szárnyban működik a Városi Könyvtár, a földszinti középrészben kapott helyet a település történetét a honfoglalástól napjainkig bemutató Helytörténeti Kiállítóhely. Az északi szárnyban, valamint az emeleten található közösségi termek adnak helyet kulturális rendezvényeknek.
