Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
Szegváron a szépen felújított műemléki épületben, a gróf Károlyi család építtette ún. ispánházban nyert elhelyezést a Falumúzeum, ahol a település helytörténetét, néprajzát és régészeti emlékeit feldolgozó kiállításokat tekinthetnek meg a látogatók.
A falumúzeum alapját az 1977-ben elhunyt Molnár László tanár vetette meg, aki az 1960-as évektől lelkesen gyűjtötte a paraszti élet használati tárgyait. A gyűjteményt az iskola padlásán tárolták, innen kerültek az ép darabok a falumúzeum kiállításába. A falumúzeum ügyét Varró István tanácselnök magáénak érezte és 1983-ban megnyílt a néprajzi kiállítás, a község anyagi támogatásával és jelentős társadalmi munkával.
A falumúzeum alapját az 1977-ben elhunyt Molnár László tanár vetette meg, aki az 1960-as évektől lelkesen gyűjtötte a paraszti élet használati tárgyait. A gyűjteményt az iskola padlásán tárolták, innen kerültek az ép darabok a falumúzeum kiállításába. A falumúzeum ügyét Varró István tanácselnök magáénak érezte és 1983-ban megnyílt a néprajzi kiállítás, a község anyagi támogatásával és jelentős társadalmi munkával.
A falumúzeum alapját az 1977-ben elhunyt Molnár László tanár vetette meg, aki az 1960-as évektől lelkesen gyűjtötte a paraszti élet használati tárgyait. A gyűjteményt az iskola padlásán tárolták, innen kerültek az ép darabok a falumúzeum kiállításába. A falumúzeum ügyét Varró István tanácselnök magáénak érezte és 1983-ban megnyílt a néprajzi kiállítás, a község anyagi támogatásával és jelentős társadalmi munkával.
Az itt található tárgyakat a helyi német és szlovák lakosság adta a tájház részére. Az első helyiség a kamra, a piliscsabai parasztság és iparosság munkaeszközeit, hétköznapjait és ünnepnapjait mutatja be, használati tárgyak és korabeli fényképek segítségével. Utána következik a konyha, amelyben a paraszti élet mindennapi használati tárgyai kaptak helyet. A szobában a paraszti és polgári lakosság bútorait és a paraszti ünnepi viseletet láthatjuk. A tárgyak nagy része az 1900-as évektől 1946-ig terjedő időszakot idézi meg.
Az itt található tárgyakat a helyi német és szlovák lakosság adta a tájház részére. Az első helyiség a kamra, a piliscsabai parasztság és iparosság munkaeszközeit, hétköznapjait és ünnepnapjait mutatja be, használati tárgyak és korabeli fényképek segítségével. Utána következik a konyha, amelyben a paraszti élet mindennapi használati tárgyai kaptak helyet. A szobában a paraszti és polgári lakosság bútorait és a paraszti ünnepi viseletet láthatjuk. A tárgyak nagy része az 1900-as évektől 1946-ig terjedő időszakot idézi meg.
Az itt található tárgyakat a helyi német és szlovák lakosság adta a tájház részére. Az első helyiség a kamra, a piliscsabai parasztság és iparosság munkaeszközeit, hétköznapjait és ünnepnapjait mutatja be, használati tárgyak és korabeli fényképek segítségével. Utána következik a konyha, amelyben a paraszti élet mindennapi használati tárgyai kaptak helyet. A szobában a paraszti és polgári lakosság bútorait és a paraszti ünnepi viseletet láthatjuk. A tárgyak nagy része az 1900-as évektől 1946-ig terjedő időszakot idézi meg.
Varsányban, az ó-faluban régi építészeti stílust tükröző parasztházak állnak, ezek egyikében található a Falumúzeum. Ez az épület egyedülálló, nincs több ilyen a faluban. A ház 1895-ben épült, utolsó tulajdonosa, Szép Erzsébet (Bözsi néni) a településnek ajándékozta. A szépen felújított épületben készült állandó kiállítás bemutatja az itt lakó emberek életmódját, használati tárgyait, szokásait. A kiállítás a helyi, hagyományos használati eszközökből áll, melyek az adományozó hagyatékából és a helyi lakosság felajánlásaiból áll.
Varsányban, az ó-faluban régi építészeti stílust tükröző parasztházak állnak, ezek egyikében található a Falumúzeum. Ez az épület egyedülálló, nincs több ilyen a faluban. A ház 1895-ben épült, utolsó tulajdonosa, Szép Erzsébet (Bözsi néni) a településnek ajándékozta. A szépen felújított épületben készült állandó kiállítás bemutatja az itt lakó emberek életmódját, használati tárgyait, szokásait. A kiállítás a helyi, hagyományos használati eszközökből áll, melyek az adományozó hagyatékából és a helyi lakosság felajánlásaiból áll.
Varsányban, az ó-faluban régi építészeti stílust tükröző parasztházak állnak, ezek egyikében található a Falumúzeum. Ez az épület egyedülálló, nincs több ilyen a faluban. A ház 1895-ben épült, utolsó tulajdonosa, Szép Erzsébet (Bözsi néni) a településnek ajándékozta. A szépen felújított épületben készült állandó kiállítás bemutatja az itt lakó emberek életmódját, használati tárgyait, szokásait. A kiállítás a helyi, hagyományos használati eszközökből áll, melyek az adományozó hagyatékából és a helyi lakosság felajánlásaiból áll.
1974-ben alapította a faluban Marton Pálné sz. Homok Erzsébet, a Versegen élő népi író a Falumúzeumot. Itt láthatjuk az egykori paraszti élet használati eszközeit, berendezési tárgyait, népviseletét.
Évekkel ezelőtt született meg a fejünkben egy gondolat. Mi lenne ha a nagyszülőktől, rokonoktól kapott, régóta őrzött kincseket megmutatnánk a nagyközönségnek? Innen még nagyon sok idő telt el! Végre sikerült! Nézd meg Te is!
Debrecentől keletre található hazánk még megmaradt erdőspusztáinak egyike. Az erdőspuszta egykor az Alföld jellegzetes növénytakarója volt. A zárt erdők és a füves puszták közötti átmenet, kisebb erdők, facsoportok váltakoznak füves területekkel. A fancsikai víztározók között található a kilátó, melyből tökéletes kilátás nyílik a tavakra.
Debrecentől keletre található hazánk még megmaradt erdőspusztáinak egyike. Az erdőspuszta egykor az Alföld jellegzetes növénytakarója volt. A zárt erdők és a füves puszták közötti átmenet, kisebb erdők, facsoportok váltakoznak füves területekkel. A fancsikai víztározók között található a kilátó, melyből tökéletes kilátás nyílik a tavakra.
Debrecentől keletre található hazánk még megmaradt erdőspusztáinak egyike. Az erdőspuszta egykor az Alföld jellegzetes növénytakarója volt. A zárt erdők és a füves puszták közötti átmenet, kisebb erdők, facsoportok váltakoznak füves területekkel. A fancsikai víztározók között található a kilátó, melyből tökéletes kilátás nyílik a tavakra.
A nyolc hektáros arborétumban körülbelül 650 fajta fa és cserje él. A püspökladányi arborétum telepítése 1954-ben kezdődött. A három évtizeddel korábban meginduló szikfásítási kutatások keretében létesítették kötött, illetve szikes talajú és erdősztyepp klímájú termőhelyek erdészeti hasznosítása, valamint az erdők fafaj választékának bővítése céljából. A díszítő jellegű fásítások megalapozása, az ahhoz szükséges fa- és cserjefajok, fajták, változatok kiválasztása és bemutatása csak másodlagos cél volt.
A nyolc hektáros arborétumban körülbelül 650 fajta fa és cserje él. A püspökladányi arborétum telepítése 1954-ben kezdődött. A három évtizeddel korábban meginduló szikfásítási kutatások keretében létesítették kötött, illetve szikes talajú és erdősztyepp klímájú termőhelyek erdészeti hasznosítása, valamint az erdők fafaj választékának bővítése céljából. A díszítő jellegű fásítások megalapozása, az ahhoz szükséges fa- és cserjefajok, fajták, változatok kiválasztása és bemutatása csak másodlagos cél volt.
A nyolc hektáros arborétumban körülbelül 650 fajta fa és cserje él. A püspökladányi arborétum telepítése 1954-ben kezdődött. A három évtizeddel korábban meginduló szikfásítási kutatások keretében létesítették kötött, illetve szikes talajú és erdősztyepp klímájú termőhelyek erdészeti hasznosítása, valamint az erdők fafaj választékának bővítése céljából. A díszítő jellegű fásítások megalapozása, az ahhoz szükséges fa- és cserjefajok, fajták, változatok kiválasztása és bemutatása csak másodlagos cél volt.
A szálloda két szinten kínál szobákat az erdei hangulatot kedvelők számára. Idilli választás a kirándulni és megpihenni vágyóknak, legyen szó egy hosszú hétvégéről vagy több napos kiruccanásról, elvonulásról a város zajától. Az apartman nagyságú (kb. 20 nm2), fürdőszobás és franciaágyas lakosztályok kényelmes pihenést nyújtanak a társalgó résszel kibővített lakályos kialakításnak köszönhetően. Mindegyikre egyedi bútorzat jellemző. A kúria kiválóan alkalmas nagyobb csoportok befogadására is. Börzsönyi erdei szállás különböző felnőtt és gyermek táborok tökéletes otthona
A szálloda két szinten kínál szobákat az erdei hangulatot kedvelők számára. Idilli választás a kirándulni és megpihenni vágyóknak, legyen szó egy hosszú hétvégéről vagy több napos kiruccanásról, elvonulásról a város zajától. Az apartman nagyságú (kb. 20 nm2), fürdőszobás és franciaágyas lakosztályok kényelmes pihenést nyújtanak a társalgó résszel kibővített lakályos kialakításnak köszönhetően. Mindegyikre egyedi bútorzat jellemző. A kúria kiválóan alkalmas nagyobb csoportok befogadására is. Börzsönyi erdei szállás különböző felnőtt és gyermek táborok tökéletes otthona
A szálloda két szinten kínál szobákat az erdei hangulatot kedvelők számára. Idilli választás a kirándulni és megpihenni vágyóknak, legyen szó egy hosszú hétvégéről vagy több napos kiruccanásról, elvonulásról a város zajától. Az apartman nagyságú (kb. 20 nm2), fürdőszobás és franciaágyas lakosztályok kényelmes pihenést nyújtanak a társalgó résszel kibővített lakályos kialakításnak köszönhetően. Mindegyikre egyedi bútorzat jellemző. A kúria kiválóan alkalmas nagyobb csoportok befogadására is. Börzsönyi erdei szállás különböző felnőtt és gyermek táborok tökéletes otthona
A 2001 óta működő Faur Zsófi Galéria elsődleges célja a hazai kortárs művészet népszerűsítése és beépítése a nemzetközi művészeti szcénába, amelyet a külföldi vásárokon történő mind aktívabb jelenlétével és a külföldi galériákkal való partnerkapcsolatok kiépítésével kíván elérni. Az utóbbi években a galéria kiállítási programjában kiemelt hangsúllyal szerepel a kortárs magyar fotóművészet, melyet elkötelezetten képvisel a nemzetközi művészeti szcénában.
A 2001 óta működő Faur Zsófi Galéria elsődleges célja a hazai kortárs művészet népszerűsítése és beépítése a nemzetközi művészeti szcénába, amelyet a külföldi vásárokon történő mind aktívabb jelenlétével és a külföldi galériákkal való partnerkapcsolatok kiépítésével kíván elérni. Az utóbbi években a galéria kiállítási programjában kiemelt hangsúllyal szerepel a kortárs magyar fotóművészet, melyet elkötelezetten képvisel a nemzetközi művészeti szcénában.
A 2001 óta működő Faur Zsófi Galéria elsődleges célja a hazai kortárs művészet népszerűsítése és beépítése a nemzetközi művészeti szcénába, amelyet a külföldi vásárokon történő mind aktívabb jelenlétével és a külföldi galériákkal való partnerkapcsolatok kiépítésével kíván elérni. Az utóbbi években a galéria kiállítási programjában kiemelt hangsúllyal szerepel a kortárs magyar fotóművészet, melyet elkötelezetten képvisel a nemzetközi művészeti szcénában.
