Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
Fürged községben hangulatos látványt ad a téglából épült víztorony, melyet érdemes a falu végén a fák takarásában kitartóan keresni.
A Baradla-barlang jósvafői kijáratától induló Fürkész ösvény egy-egy állomásán a természetben található tárgyakkal, jelenségekkel összefüggő szórakoztató feladat várja a kirándulókat. A feladatok a jelenségek, növények, állatok alaposabb megfigyelését, a természeti környezet sokoldalú megtapasztalását, árnyaltabb természetszemlélet kialakítását szolgálják.
A Baradla-barlang jósvafői kijáratától induló Fürkész ösvény egy-egy állomásán a természetben található tárgyakkal, jelenségekkel összefüggő szórakoztató feladat várja a kirándulókat. A feladatok a jelenségek, növények, állatok alaposabb megfigyelését, a természeti környezet sokoldalú megtapasztalását, árnyaltabb természetszemlélet kialakítását szolgálják.
A Baradla-barlang jósvafői kijáratától induló Fürkész ösvény egy-egy állomásán a természetben található tárgyakkal, jelenségekkel összefüggő szórakoztató feladat várja a kirándulókat. A feladatok a jelenségek, növények, állatok alaposabb megfigyelését, a természeti környezet sokoldalú megtapasztalását, árnyaltabb természetszemlélet kialakítását szolgálják.
A Fűszeres Porta küldetése, hogy megismertesse az ide utazót a falu apró értékeivel és azzal a szemlélettel, hogy őrizzük meg a múltat, tudjunk megpihenni kicsit rohanó világunkban. Fűszerkertünk várja az érdeklődőket friss és szárított fűszerekkel, a vendégház felüdülést nyújt.
A Füzéri Református Templomot 1785-ben építették és a mai napig a helyi református közösség istentiszteleteinek a helyszíne. Az épület legfőbb értékét a növényi és geometrikus mintákkal díszített, festett fakazettás mennyezet jelenti, melyet 1832-ben Pandák Mihály készített el. A templomot a várral a háttérben híres festőnk, Ligeti Antal is megörökítette 1854-ben. A festmény hűen tükrözi a református templom egykori állapotát.
A Füzéri Református Templomot 1785-ben építették és a mai napig a helyi református közösség istentiszteleteinek a helyszíne. Az épület legfőbb értékét a növényi és geometrikus mintákkal díszített, festett fakazettás mennyezet jelenti, melyet 1832-ben Pandák Mihály készített el. A templomot a várral a háttérben híres festőnk, Ligeti Antal is megörökítette 1854-ben. A festmény hűen tükrözi a református templom egykori állapotát.
A Füzéri Református Templomot 1785-ben építették és a mai napig a helyi református közösség istentiszteleteinek a helyszíne. Az épület legfőbb értékét a növényi és geometrikus mintákkal díszített, festett fakazettás mennyezet jelenti, melyet 1832-ben Pandák Mihály készített el. A templomot a várral a háttérben híres festőnk, Ligeti Antal is megörökítette 1854-ben. A festmény hűen tükrözi a református templom egykori állapotát.
A Füzér központjában álló római katolikus templom a XIII. században, román stílusban épült, és Szent István tiszteletére szentelték. Erről ad bizonyságot a templom oltárképe, melyen Szent István király a boldogságos Szűz Mária oltalmába ajánlja hazánkat, az országot jelképező Magyar Királyi Szent Korona felmutatásával.
A Füzér központjában álló római katolikus templom a XIII. században, román stílusban épült, és Szent István tiszteletére szentelték. Erről ad bizonyságot a templom oltárképe, melyen Szent István király a boldogságos Szűz Mária oltalmába ajánlja hazánkat, az országot jelképező Magyar Királyi Szent Korona felmutatásával.
A Füzér központjában álló római katolikus templom a XIII. században, román stílusban épült, és Szent István tiszteletére szentelték. Erről ad bizonyságot a templom oltárképe, melyen Szent István király a boldogságos Szűz Mária oltalmába ajánlja hazánkat, az országot jelképező Magyar Királyi Szent Korona felmutatásával.
A jellegzetes nádfedeles épület a településen egykor élt emberek életkörülményeit mutatja be. A kovácsműhely a lakás folytatásaként látható. Az egykori mester bármelyik pillanatban betoppanhatna, hogy újra dolgozzon.
Kétegyházán közel 2000 m2 kiállítási területen várjuk az érdeklődő látogatókat. A mezőgazdasági munka, a mezőgazdasági termelés az élet fenntartásáért, az élelemért évezredek óta tartó és állandóan ismétlődő küzdelem. A történeti távlatból az élelem előállítás egy fejlődési folyamat, amely mindenkor és ma is az egyik legkeservesebb fizikai munka.
Kétegyházán közel 2000 m2 kiállítási területen várjuk az érdeklődő látogatókat. A mezőgazdasági munka, a mezőgazdasági termelés az élet fenntartásáért, az élelemért évezredek óta tartó és állandóan ismétlődő küzdelem. A történeti távlatból az élelem előállítás egy fejlődési folyamat, amely mindenkor és ma is az egyik legkeservesebb fizikai munka.
Kétegyházán közel 2000 m2 kiállítási területen várjuk az érdeklődő látogatókat. A mezőgazdasági munka, a mezőgazdasági termelés az élet fenntartásáért, az élelemért évezredek óta tartó és állandóan ismétlődő küzdelem. A történeti távlatból az élelem előállítás egy fejlődési folyamat, amely mindenkor és ma is az egyik legkeservesebb fizikai munka.
A hetvehelyi Fehér-hegyen áll a Gábor Antal-kilátó. A fából készült kilátó 2002-ben épült Gábor Antal erdészvezető emlékére, Makovecz Imre tervei alapján.
A látogatók a kihelyezett tájékoztató táblákról megismerhetik a völgy geológiai és régészeti értékeit, sajátos élővilágát; természeti ritkaságai mellett tájékozódhatnak gazdag történelmi múltjáról, több évszázadra visszatekintő vadászati jelentőségéről. Számos úti cél közül választhatnak, érdemes tehát többször is visszatérni, hiszen minden évszakban másként néznek ki a halomsírok, az Erdei szentély, a Vaskereszt, a Vasutas pihenő, az Alba Régia-forrás, az Ádám-Éva fa, a Sobri Jóska-barlang, a Rigó-lyuk, és maga a patak is.
A látogatók a kihelyezett tájékoztató táblákról megismerhetik a völgy geológiai és régészeti értékeit, sajátos élővilágát; természeti ritkaságai mellett tájékozódhatnak gazdag történelmi múltjáról, több évszázadra visszatekintő vadászati jelentőségéről. Számos úti cél közül választhatnak, érdemes tehát többször is visszatérni, hiszen minden évszakban másként néznek ki a halomsírok, az Erdei szentély, a Vaskereszt, a Vasutas pihenő, az Alba Régia-forrás, az Ádám-Éva fa, a Sobri Jóska-barlang, a Rigó-lyuk, és maga a patak is.
A látogatók a kihelyezett tájékoztató táblákról megismerhetik a völgy geológiai és régészeti értékeit, sajátos élővilágát; természeti ritkaságai mellett tájékozódhatnak gazdag történelmi múltjáról, több évszázadra visszatekintő vadászati jelentőségéről. Számos úti cél közül választhatnak, érdemes tehát többször is visszatérni, hiszen minden évszakban másként néznek ki a halomsírok, az Erdei szentély, a Vaskereszt, a Vasutas pihenő, az Alba Régia-forrás, az Ádám-Éva fa, a Sobri Jóska-barlang, a Rigó-lyuk, és maga a patak is.
Bognár László szobrászművész, 1954-ben született Pápán. Tanulmányait Pápán, Zalaegerszegen és Budapesten végezte. Szobrainak anyaga: fa, bronz, esetleg porcelán. Kedvenc anyaga a fa (feketedió, dió). Szobrászattal és nyolc év faipari tanulmányait és szobrászati ismereteit hasznosítva régi bútorok restaurálásával foglalkozik.
Bognár László szobrászművész, 1954-ben született Pápán. Tanulmányait Pápán, Zalaegerszegen és Budapesten végezte. Szobrainak anyaga: fa, bronz, esetleg porcelán. Kedvenc anyaga a fa (feketedió, dió). Szobrászattal és nyolc év faipari tanulmányait és szobrászati ismereteit hasznosítva régi bútorok restaurálásával foglalkozik.
Bognár László szobrászművész, 1954-ben született Pápán. Tanulmányait Pápán, Zalaegerszegen és Budapesten végezte. Szobrainak anyaga: fa, bronz, esetleg porcelán. Kedvenc anyaga a fa (feketedió, dió). Szobrászattal és nyolc év faipari tanulmányait és szobrászati ismereteit hasznosítva régi bútorok restaurálásával foglalkozik.
