Az egykori Talabér-Bujtor-Osvald – féle vízimalom épületben található a Pékmúzeum valamint a Festetics Fűszerkert és Herbárium.
A Digitális Erőmű digitális kiállítótér, oktatási és módszertani központ, melyet mint intézményt a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) hozott létre. A Multifunkcionális Módszertani Központ Ózdon, az egykori erőmű épületében található, amely a kilencvenes évek eleje óta elhagyatva állt. Egy olyan többfunkciós közösségi épület valósult meg, mely a digitális kultúra otthonaként és közvetítőjeként teret ad az elektronikus tananyag (Digipédia) fejlesztésnek, online és személyes képzéseknek, a digitális Kárpát-medence kiállításnak, a nemzeti kultúrkincs digitális térinformációs rendszerének, továbbá számos helyi közösségi programnak.
A Digitális Erőmű digitális kiállítótér, oktatási és módszertani központ, melyet mint intézményt a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) hozott létre. A Multifunkcionális Módszertani Központ Ózdon, az egykori erőmű épületében található, amely a kilencvenes évek eleje óta elhagyatva állt. Egy olyan többfunkciós közösségi épület valósult meg, mely a digitális kultúra otthonaként és közvetítőjeként teret ad az elektronikus tananyag (Digipédia) fejlesztésnek, online és személyes képzéseknek, a digitális Kárpát-medence kiállításnak, a nemzeti kultúrkincs digitális térinformációs rendszerének, továbbá számos helyi közösségi programnak.
A Digitális Erőmű digitális kiállítótér, oktatási és módszertani központ, melyet mint intézményt a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) hozott létre. A Multifunkcionális Módszertani Központ Ózdon, az egykori erőmű épületében található, amely a kilencvenes évek eleje óta elhagyatva állt. Egy olyan többfunkciós közösségi épület valósult meg, mely a digitális kultúra otthonaként és közvetítőjeként teret ad az elektronikus tananyag (Digipédia) fejlesztésnek, online és személyes képzéseknek, a digitális Kárpát-medence kiállításnak, a nemzeti kultúrkincs digitális térinformációs rendszerének, továbbá számos helyi közösségi programnak.
Az új dinnyési kilátó egyben kerékpáros pihenőpont is, mely csatlakozik a tóparti kerékpárúthoz.
A Mád határában, de közigazgatásilag Mezőzomborhoz tartozó Disznó-kő tőszomszédságában áll a fehérre meszelt Filagória kilátó. A minikilátóból körpanoráma tárul a tokaj-hegyaljai, szőlőültetvényekkel tarkított, nyugalmat árasztó tájra. A kilátópont egész évben szabadon, ingyenesen látogatható.
1928-ban alakítottak ki községi összefogással teraszokat a Kálvária-dombon és állítottak domborműves kerámiaképekkel stációkat. 1929-ben készült a Kálvária-kápolna. A háborús pusztulás és elhanyagoltság után 1996-ban a város önkormányzata lakossági összefogással helyreállíttatta az épületegyüttest és a szoboralakokat. A kálvária stációk képsorozatainak felújítását Árvai Ferenc szobrászművész és Végh Éva festőművész ajánlotta fel.
1928-ban alakítottak ki községi összefogással teraszokat a Kálvária-dombon és állítottak domborműves kerámiaképekkel stációkat. 1929-ben készült a Kálvária-kápolna. A háborús pusztulás és elhanyagoltság után 1996-ban a város önkormányzata lakossági összefogással helyreállíttatta az épületegyüttest és a szoboralakokat. A kálvária stációk képsorozatainak felújítását Árvai Ferenc szobrászművész és Végh Éva festőművész ajánlotta fel.
1928-ban alakítottak ki községi összefogással teraszokat a Kálvária-dombon és állítottak domborműves kerámiaképekkel stációkat. 1929-ben készült a Kálvária-kápolna. A háborús pusztulás és elhanyagoltság után 1996-ban a város önkormányzata lakossági összefogással helyreállíttatta az épületegyüttest és a szoboralakokat. A kálvária stációk képsorozatainak felújítását Árvai Ferenc szobrászművész és Végh Éva festőművész ajánlotta fel.
A Nógrád megyei Szügy közelében található 265 méter magas Dudáska-hegyen, a Cserhát lankáin épült fel a kilátó, melyről megcsodálhatjuk a változatos nógrádi tájat.
A Gerecse nyugati vonulatában található Dunaalmási Kőpite-túrakörök tanösvény több, mint 9 km hosszan kanyarog, és 32 állomásával vezet végig bennünket az egykori római úton, régi kőbányákon át a Kőpite tetejéig, ahonnan lélegzetelállító körpanoráma tárul a szemünk elé.
Dunaszentmiklós a Gerecse-hegység északnyugati részén, egy kicsi völgyben, körülbelül 200 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Tiszta időben néha a Bakony csúcsai is láthatók, Tata síkságára is jó a kilátás. Olyannyira dombos, hogy alig van sík területe. A 16 méter magas kilátótorony a temető fölött épült.
Dunaszentmiklós a Gerecse-hegység északnyugati részén, egy kicsi völgyben, körülbelül 200 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Tiszta időben néha a Bakony csúcsai is láthatók, Tata síkságára is jó a kilátás. Olyannyira dombos, hogy alig van sík területe. A 16 méter magas kilátótorony a temető fölött épült.
Dunaszentmiklós a Gerecse-hegység északnyugati részén, egy kicsi völgyben, körülbelül 200 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Tiszta időben néha a Bakony csúcsai is láthatók, Tata síkságára is jó a kilátás. Olyannyira dombos, hogy alig van sík területe. A 16 méter magas kilátótorony a temető fölött épült.
A dunaújvárosi Duna-parti a szoborpark sétány végén található acélszerkezetes panoráma kilátó, ami a régi Vorosilov-kilátó helyére épült. A kilátó benyúlik a felső Duna-parti részre és látványos panorámával fogadja a látogatókat.
A Dunaújvárosi Acélszobrász Alkotótelep a hatvanas évek második felétől kibontakozó alkotótelepi-mozgalom részeként jött létre 1974-ben. A fém, a vas használata az egyetemes művészetben a második világháború után kezdett elterjedni. A műveket a Duna-parton felállították, majd ezzel párhuzamosan megindult a Duna-parti tereprendezés, fásítás és növénytelepítés. A művésztelepen 1974 és 1993 között 44 művész vett részt pályázat (esetenként meghívás) alapján. 1983-tól a telep nemzetközi lett. A vasmű által gyártott hagyományos anyagok mellett a meghívott szobrászok légkorracél, saválló acél féltermékeket, különböző profilokat használtak fel a műalkotásokhoz.
A Dunaújvárosi Acélszobrász Alkotótelep a hatvanas évek második felétől kibontakozó alkotótelepi-mozgalom részeként jött létre 1974-ben. A fém, a vas használata az egyetemes művészetben a második világháború után kezdett elterjedni. A műveket a Duna-parton felállították, majd ezzel párhuzamosan megindult a Duna-parti tereprendezés, fásítás és növénytelepítés. A művésztelepen 1974 és 1993 között 44 művész vett részt pályázat (esetenként meghívás) alapján. 1983-tól a telep nemzetközi lett. A vasmű által gyártott hagyományos anyagok mellett a meghívott szobrászok légkorracél, saválló acél féltermékeket, különböző profilokat használtak fel a műalkotásokhoz.
A Dunaújvárosi Acélszobrász Alkotótelep a hatvanas évek második felétől kibontakozó alkotótelepi-mozgalom részeként jött létre 1974-ben. A fém, a vas használata az egyetemes művészetben a második világháború után kezdett elterjedni. A műveket a Duna-parton felállították, majd ezzel párhuzamosan megindult a Duna-parti tereprendezés, fásítás és növénytelepítés. A művésztelepen 1974 és 1993 között 44 művész vett részt pályázat (esetenként meghívás) alapján. 1983-tól a telep nemzetközi lett. A vasmű által gyártott hagyományos anyagok mellett a meghívott szobrászok légkorracél, saválló acél féltermékeket, különböző profilokat használtak fel a műalkotásokhoz.
