Csákberényben, a Vértes lábánál, az egykori Merán-uradalom központjában épült a Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeum és Vértesi Panoráma Tanösvény. A múzeum jelenleg az állandó déli Vértest bemutató diorámás kiállítás mellett egy orvvadász kiállítással rendelkezik, melynek váza 25 db 18-19. századbeli fegyver, melyeken orvvadászat nyomai láthatók (cső és tuslevágás), kiegészülve hurkos és csapdás eszközökkel.
Csákberényben, a Vértes lábánál, az egykori Merán-uradalom központjában épült a Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeum és Vértesi Panoráma Tanösvény. A múzeum jelenleg az állandó déli Vértest bemutató diorámás kiállítás mellett egy orvvadász kiállítással rendelkezik, melynek váza 25 db 18-19. századbeli fegyver, melyeken orvvadászat nyomai láthatók (cső és tuslevágás), kiegészülve hurkos és csapdás eszközökkel.
Csákberényben, a Vértes lábánál, az egykori Merán-uradalom központjában épült a Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeum és Vértesi Panoráma Tanösvény. A múzeum jelenleg az állandó déli Vértest bemutató diorámás kiállítás mellett egy orvvadász kiállítással rendelkezik, melynek váza 25 db 18-19. századbeli fegyver, melyeken orvvadászat nyomai láthatók (cső és tuslevágás), kiegészülve hurkos és csapdás eszközökkel.
Kecskeméten állította ki Tancsáné Uzsorás Katalin, az Örök Életű Kecskeméti Színházművészetért Alapítvány kuratóriumi elnöke egyedülálló színészrelikviáit.
A Györffy István Nagykun Múzeum alapvető feladatának tartja a gyűjteményében található műtárgyak megőrzését, tudományos feldolgozását és bemutatását. Feladatunknak tartjuk, hogy a múzeumban felhalmozott szellemi és tárgyi tőkét tovább gyarapítsuk, az utókor számára megőrizzük munkálkodásaink révén, legyenek azok visszaemlékezések, helyi memoárok, önéletírások, vagy a történet, néprajz, régészet értékei. Éppen ezért fontosnak érzik, hogy látogatóik több szempontból is megismerjék a múzeum gyűjteményét, a város és a Nagykunság történetét, valamint a város szerepét a magyar művelődéstörténetben. Céljuk, hogy tevékenységükkel hozzájáruljanak a kun öntudat megőrzéséhez, illetve erősítéséhez.
A Györffy István Nagykun Múzeum alapvető feladatának tartja a gyűjteményében található műtárgyak megőrzését, tudományos feldolgozását és bemutatását. Feladatunknak tartjuk, hogy a múzeumban felhalmozott szellemi és tárgyi tőkét tovább gyarapítsuk, az utókor számára megőrizzük munkálkodásaink révén, legyenek azok visszaemlékezések, helyi memoárok, önéletírások, vagy a történet, néprajz, régészet értékei. Éppen ezért fontosnak érzik, hogy látogatóik több szempontból is megismerjék a múzeum gyűjteményét, a város és a Nagykunság történetét, valamint a város szerepét a magyar művelődéstörténetben. Céljuk, hogy tevékenységükkel hozzájáruljanak a kun öntudat megőrzéséhez, illetve erősítéséhez.
A Györffy István Nagykun Múzeum alapvető feladatának tartja a gyűjteményében található műtárgyak megőrzését, tudományos feldolgozását és bemutatását. Feladatunknak tartjuk, hogy a múzeumban felhalmozott szellemi és tárgyi tőkét tovább gyarapítsuk, az utókor számára megőrizzük munkálkodásaink révén, legyenek azok visszaemlékezések, helyi memoárok, önéletírások, vagy a történet, néprajz, régészet értékei. Éppen ezért fontosnak érzik, hogy látogatóik több szempontból is megismerjék a múzeum gyűjteményét, a város és a Nagykunság történetét, valamint a város szerepét a magyar művelődéstörténetben. Céljuk, hogy tevékenységükkel hozzájáruljanak a kun öntudat megőrzéséhez, illetve erősítéséhez.
A Gyulavári Kastély Látogatóközpont ötlete abból az elgondolásból született, hogy az egykori főúri rezidenciában, újszerű formában együtt mutassuk be a Dél-Alföld néprajzi, kulturális és természeti-környezeti értékeit, valamint gazdasági történetét és fejlődésének lehetőségeit. Azaz úgy ismertessük meg a látogatót a térség múltjával, jelenével, hogy közben szembesüljön a jövővel is.
A Gyulavári Kastély Látogatóközpont ötlete abból az elgondolásból született, hogy az egykori főúri rezidenciában, újszerű formában együtt mutassuk be a Dél-Alföld néprajzi, kulturális és természeti-környezeti értékeit, valamint gazdasági történetét és fejlődésének lehetőségeit. Azaz úgy ismertessük meg a látogatót a térség múltjával, jelenével, hogy közben szembesüljön a jövővel is.
A Gyulavári Kastély Látogatóközpont ötlete abból az elgondolásból született, hogy az egykori főúri rezidenciában, újszerű formában együtt mutassuk be a Dél-Alföld néprajzi, kulturális és természeti-környezeti értékeit, valamint gazdasági történetét és fejlődésének lehetőségeit. Azaz úgy ismertessük meg a látogatót a térség múltjával, jelenével, hogy közben szembesüljön a jövővel is.
Guinness világrekord felállítását megcélzó színes, látványos gyűszűkiállítás. 5 földrész, A-Z-ig szinte minden országából való, az ókortól napjainkig 3000 éve, fém, fa, üveg, porcelán, bőr, gyöngyház, kerámia, műanyagból, használati- reklám- vagy emléktárgynak készült gyűszű tekinthető meg.
Egyedülálló gazdagságú és európai hírű a mezőkövesdi Mezőgazdasági Gépmúzeum több ezer darabból álló gyűjteménye. Hazánk egyik legjelentősebb agrár-műszaki gyűjteményének története az 1970-es években kezdődött Hajdu Ráfis János magángyűjteményének felajánlásával, napjainkra pedig egy több mint 2500 négyzetméteres kiállítássá fejlődött. A skanzen jellegű épületekben a 19. századtól ismerhetjük meg a mezőgazdaság legfontosabb gépeit, eszközeit. A Mezőgazdasági Gépmúzeum nemcsak bemutatja, hanem gyűjti, valamint fel is újítja a paraszti és uradalmi gazdaságban használt gépeket, illetve eszközöket. A kiállítás legfontosabb elemei közé tartoznak a gőzüzemű és robbanós erőgépek, a kovácsoltvas tárgyak és a gazdasági eszközök.
Egyedülálló gazdagságú és európai hírű a mezőkövesdi Mezőgazdasági Gépmúzeum több ezer darabból álló gyűjteménye. Hazánk egyik legjelentősebb agrár-műszaki gyűjteményének története az 1970-es években kezdődött Hajdu Ráfis János magángyűjteményének felajánlásával, napjainkra pedig egy több mint 2500 négyzetméteres kiállítássá fejlődött. A skanzen jellegű épületekben a 19. századtól ismerhetjük meg a mezőgazdaság legfontosabb gépeit, eszközeit. A Mezőgazdasági Gépmúzeum nemcsak bemutatja, hanem gyűjti, valamint fel is újítja a paraszti és uradalmi gazdaságban használt gépeket, illetve eszközöket. A kiállítás legfontosabb elemei közé tartoznak a gőzüzemű és robbanós erőgépek, a kovácsoltvas tárgyak és a gazdasági eszközök.
Egyedülálló gazdagságú és európai hírű a mezőkövesdi Mezőgazdasági Gépmúzeum több ezer darabból álló gyűjteménye. Hazánk egyik legjelentősebb agrár-műszaki gyűjteményének története az 1970-es években kezdődött Hajdu Ráfis János magángyűjteményének felajánlásával, napjainkra pedig egy több mint 2500 négyzetméteres kiállítássá fejlődött. A skanzen jellegű épületekben a 19. századtól ismerhetjük meg a mezőgazdaság legfontosabb gépeit, eszközeit. A Mezőgazdasági Gépmúzeum nemcsak bemutatja, hanem gyűjti, valamint fel is újítja a paraszti és uradalmi gazdaságban használt gépeket, illetve eszközöket. A kiállítás legfontosabb elemei közé tartoznak a gőzüzemű és robbanós erőgépek, a kovácsoltvas tárgyak és a gazdasági eszközök.
Hajdúböszörményben 1924-ben alapították meg a Városi Múzeumot. Bemutatja a Hajdúság területének több mint 5000 éves időszakát.
A Szoboszlói Gazdaház a XIX. század elején épített népi műemlék épületben elhelyezett berendezésével bemutatja, hogyan, milyen használati tárgyak között élt hajdanán egy kisnemesi család. A házat építtető Czeglédyek vezető szerepet vállaltak Hajdúszoboszló életében. Közülük került ki a „tizedes város” utolsó főkapitánya, aki a Hajdúkerület megszűnése után az első polgármestere lett a városnak. A műemlékházat az őstermelői tevékenységünk keretében megtartott programjaink - régi munkák, gazdálkodás bemutatása, hagyományos ételek készítése - idején mutatjuk meg a résztvevőknek előzetes bejelentkezéssel.
A Szoboszlói Gazdaház a XIX. század elején épített népi műemlék épületben elhelyezett berendezésével bemutatja, hogyan, milyen használati tárgyak között élt hajdanán egy kisnemesi család. A házat építtető Czeglédyek vezető szerepet vállaltak Hajdúszoboszló életében. Közülük került ki a „tizedes város” utolsó főkapitánya, aki a Hajdúkerület megszűnése után az első polgármestere lett a városnak. A műemlékházat az őstermelői tevékenységünk keretében megtartott programjaink - régi munkák, gazdálkodás bemutatása, hagyományos ételek készítése - idején mutatjuk meg a résztvevőknek előzetes bejelentkezéssel.
A Szoboszlói Gazdaház a XIX. század elején épített népi műemlék épületben elhelyezett berendezésével bemutatja, hogyan, milyen használati tárgyak között élt hajdanán egy kisnemesi család. A házat építtető Czeglédyek vezető szerepet vállaltak Hajdúszoboszló életében. Közülük került ki a „tizedes város” utolsó főkapitánya, aki a Hajdúkerület megszűnése után az első polgármestere lett a városnak. A műemlékházat az őstermelői tevékenységünk keretében megtartott programjaink - régi munkák, gazdálkodás bemutatása, hagyományos ételek készítése - idején mutatjuk meg a résztvevőknek előzetes bejelentkezéssel.
A hajósi volt érseki kastély Bács-Kiskun vármegye legrégebbi, a Dél-alföldi Régió második legrégebbi kastélya, amely építészettörténeti, művészettörténeti és kultúrtörténeti adottságait tekintve is az egyik legjelentősebb épület az Alföldön. A barokk stílusú hajósi kastélyt gróf Patachich Gábor kalocsai érsek építtette 1740-ben vadászkastély céljára, mivel a Hajós környékén elterülő erdőségek igen gazdagok voltak vadban. 1766–67-ben gróf Batthyány József érsek kibővítette a kastélyt, ekkor nyerte el mai formáját. 1907–08-ban árvaházzá alakították át az épületet. A gyermekotthon kiköltözését követően a kastélyt turisztikai vonzerővé fejlesztették. A kastélyban megnyílt a Hajósi Érseki Kastély Látogatóközpont.
A hajósi volt érseki kastély Bács-Kiskun vármegye legrégebbi, a Dél-alföldi Régió második legrégebbi kastélya, amely építészettörténeti, művészettörténeti és kultúrtörténeti adottságait tekintve is az egyik legjelentősebb épület az Alföldön. A barokk stílusú hajósi kastélyt gróf Patachich Gábor kalocsai érsek építtette 1740-ben vadászkastély céljára, mivel a Hajós környékén elterülő erdőségek igen gazdagok voltak vadban. 1766–67-ben gróf Batthyány József érsek kibővítette a kastélyt, ekkor nyerte el mai formáját. 1907–08-ban árvaházzá alakították át az épületet. A gyermekotthon kiköltözését követően a kastélyt turisztikai vonzerővé fejlesztették. A kastélyban megnyílt a Hajósi Érseki Kastély Látogatóközpont.
A hajósi volt érseki kastély Bács-Kiskun vármegye legrégebbi, a Dél-alföldi Régió második legrégebbi kastélya, amely építészettörténeti, művészettörténeti és kultúrtörténeti adottságait tekintve is az egyik legjelentősebb épület az Alföldön. A barokk stílusú hajósi kastélyt gróf Patachich Gábor kalocsai érsek építtette 1740-ben vadászkastély céljára, mivel a Hajós környékén elterülő erdőségek igen gazdagok voltak vadban. 1766–67-ben gróf Batthyány József érsek kibővítette a kastélyt, ekkor nyerte el mai formáját. 1907–08-ban árvaházzá alakították át az épületet. A gyermekotthon kiköltözését követően a kastélyt turisztikai vonzerővé fejlesztették. A kastélyban megnyílt a Hajósi Érseki Kastély Látogatóközpont.
A fogatversenyzésben kezdetben a klasszikus magyar kocsikat használták. A Szilvásváradi Hajtókocsi Múzeumban a kocsik törtetébe nyújt bepillantást a Ménesgazdaság kiállítása, amelynek megtekintését jó szívvel ajánljuk a kedves vendégeinknek.
