Az Emlékház 1954-től kiállítóhelyként működik, a kiállítás látványa Jókai Mór, Laborfalvi Róza és családjuk balatonfüredi életébe nyújt bepillantást a hétköznapi élet hangulatának felidézésével. A hagyatékban megőrzött bútorok és tárgyi emlékek méltó bemutatását, a tárgyi kultúrának a kort megidéző, díszletszerű feldúsítása egészíti ki, azt az érzést keltve a látogatóban - mintha még mindig itt élnének a villa tulajdonosai. Tágabban értelmezve felidézi a kor stílusát és hangulatát, másrészt díszletszerűségével utal Jókai regényeinek háttérvilágára: az egész villát a valóság konkrét tárgyaiból, történeteiből kiinduló regényes képzelet hangulata járja át.
Az Emlékház 1954-től kiállítóhelyként működik, a kiállítás látványa Jókai Mór, Laborfalvi Róza és családjuk balatonfüredi életébe nyújt bepillantást a hétköznapi élet hangulatának felidézésével. A hagyatékban megőrzött bútorok és tárgyi emlékek méltó bemutatását, a tárgyi kultúrának a kort megidéző, díszletszerű feldúsítása egészíti ki, azt az érzést keltve a látogatóban - mintha még mindig itt élnének a villa tulajdonosai. Tágabban értelmezve felidézi a kor stílusát és hangulatát, másrészt díszletszerűségével utal Jókai regényeinek háttérvilágára: az egész villát a valóság konkrét tárgyaiból, történeteiből kiinduló regényes képzelet hangulata járja át.
Az Emlékház 1954-től kiállítóhelyként működik, a kiállítás látványa Jókai Mór, Laborfalvi Róza és családjuk balatonfüredi életébe nyújt bepillantást a hétköznapi élet hangulatának felidézésével. A hagyatékban megőrzött bútorok és tárgyi emlékek méltó bemutatását, a tárgyi kultúrának a kort megidéző, díszletszerű feldúsítása egészíti ki, azt az érzést keltve a látogatóban - mintha még mindig itt élnének a villa tulajdonosai. Tágabban értelmezve felidézi a kor stílusát és hangulatát, másrészt díszletszerűségével utal Jókai regényeinek háttérvilágára: az egész villát a valóság konkrét tárgyaiból, történeteiből kiinduló regényes képzelet hangulata járja át.
József Attila szülőházában modern, interaktív állandó kiállítással és rendszeres programokkal várja az irodalomszeretőket.
A makói József Attila Múzeum 1950 óta gyűjti és mutatja be a város és környéke életét. A múzeum főépületében állandó és időszaki kiállítások látogathatók. Az udvaron található a szabadtéri néprajzi kiállítás, a skanzen. A főépülettől pár száz méterre van az Espersit-ház, amely irodalmi kiállítóhely. József Attila legnagyobb pártfogójának - Dr. Espersit Jánosnak -, egykori házában állandó kiállítás várja az érdeklődőket. József Attila a helybéli gimnázium tanulója volt. Első verses kötetéhez Juhász Gyula írt előszót, aki a helyi gimnázium tanára volt.
A makói József Attila Múzeum 1950 óta gyűjti és mutatja be a város és környéke életét. A múzeum főépületében állandó és időszaki kiállítások látogathatók. Az udvaron található a szabadtéri néprajzi kiállítás, a skanzen. A főépülettől pár száz méterre van az Espersit-ház, amely irodalmi kiállítóhely. József Attila legnagyobb pártfogójának - Dr. Espersit Jánosnak -, egykori házában állandó kiállítás várja az érdeklődőket. József Attila a helybéli gimnázium tanulója volt. Első verses kötetéhez Juhász Gyula írt előszót, aki a helyi gimnázium tanára volt.
A makói József Attila Múzeum 1950 óta gyűjti és mutatja be a város és környéke életét. A múzeum főépületében állandó és időszaki kiállítások látogathatók. Az udvaron található a szabadtéri néprajzi kiállítás, a skanzen. A főépülettől pár száz méterre van az Espersit-ház, amely irodalmi kiállítóhely. József Attila legnagyobb pártfogójának - Dr. Espersit Jánosnak -, egykori házában állandó kiállítás várja az érdeklődőket. József Attila a helybéli gimnázium tanulója volt. Első verses kötetéhez Juhász Gyula írt előszót, aki a helyi gimnázium tanára volt.
A Józsefvárosi Múzeum közös emlékezetünk, tudásaink őrzője, kreatív központ, kísérleti műhely, kapu, amelyen keresztül kerületünk történetének különböző korszakaiba nyithatunk be. A Józsefvárosi Múzeumban arra törekszünk, hogy információval, ismeretekkel szolgáljunk ne csak múltunkról, hanem jelenünkről is, arra ösztönözzük látogatóinkat, közösségeinket, hogy kérdéseket fogalmazzanak meg, és ezekre a kérdésekre közös tapasztalatainkra épülő válaszok születhessenek. Nyitott, befogadó és inspiráló közösségi központként az a célunk, hogy kerületünk lakói számára lehetőséget biztosítsunk a találkozásra, a közös és kölcsönös tanulásra, alkotásra.
A Józsefvárosi Múzeum közös emlékezetünk, tudásaink őrzője, kreatív központ, kísérleti műhely, kapu, amelyen keresztül kerületünk történetének különböző korszakaiba nyithatunk be. A Józsefvárosi Múzeumban arra törekszünk, hogy információval, ismeretekkel szolgáljunk ne csak múltunkról, hanem jelenünkről is, arra ösztönözzük látogatóinkat, közösségeinket, hogy kérdéseket fogalmazzanak meg, és ezekre a kérdésekre közös tapasztalatainkra épülő válaszok születhessenek. Nyitott, befogadó és inspiráló közösségi központként az a célunk, hogy kerületünk lakói számára lehetőséget biztosítsunk a találkozásra, a közös és kölcsönös tanulásra, alkotásra.
A Józsefvárosi Múzeum közös emlékezetünk, tudásaink őrzője, kreatív központ, kísérleti műhely, kapu, amelyen keresztül kerületünk történetének különböző korszakaiba nyithatunk be. A Józsefvárosi Múzeumban arra törekszünk, hogy információval, ismeretekkel szolgáljunk ne csak múltunkról, hanem jelenünkről is, arra ösztönözzük látogatóinkat, közösségeinket, hogy kérdéseket fogalmazzanak meg, és ezekre a kérdésekre közös tapasztalatainkra épülő válaszok születhessenek. Nyitott, befogadó és inspiráló közösségi központként az a célunk, hogy kerületünk lakói számára lehetőséget biztosítsunk a találkozásra, a közös és kölcsönös tanulásra, alkotásra.
Egy magánházban áll az a csipkemúzeum, melyet Kájel Endre református tiszteletes gyermekei készítettek édesapjuk, az endrédi csipke meghonosítójának emlékére. A múzeumban több, mint két szobára való, 80 féle csipke van tablókra, vitrinbe rejtve. Maga a gyűjtemény Magyarországon egyedülálló.
A Faluház impozáns épülettömbje a községen átutazókat első látásra megragadja. A két torony a kőzségben élő két nép együttélésének, összefonódásának, összetartozásának a jelképe. A szimbolikus jelképű erdélyi eredetére utaló, egyedi tervezésű torony a székely népet jelképezi. A vörösrézzel fedett és a kakasdi római katolikus templom mintájára épült torony a német nyelvű, őstelepes sváb lakosság jelképe. A Faluházban 2 tájszoba, egy sváb és egy székely található.
A Faluház impozáns épülettömbje a községen átutazókat első látásra megragadja. A két torony a kőzségben élő két nép együttélésének, összefonódásának, összetartozásának a jelképe. A szimbolikus jelképű erdélyi eredetére utaló, egyedi tervezésű torony a székely népet jelképezi. A vörösrézzel fedett és a kakasdi római katolikus templom mintájára épült torony a német nyelvű, őstelepes sváb lakosság jelképe. A Faluházban 2 tájszoba, egy sváb és egy székely található.
A Faluház impozáns épülettömbje a községen átutazókat első látásra megragadja. A két torony a kőzségben élő két nép együttélésének, összefonódásának, összetartozásának a jelképe. A szimbolikus jelképű erdélyi eredetére utaló, egyedi tervezésű torony a székely népet jelképezi. A vörösrézzel fedett és a kakasdi római katolikus templom mintájára épült torony a német nyelvű, őstelepes sváb lakosság jelképe. A Faluházban 2 tájszoba, egy sváb és egy székely található.
A világhírű operettkomponista, Kálmán Imre Siófokon született 1882. október 24-én. Szülőháza a róla elnevezett sétányon áll. Innen indult a világsiker felé, hogy igazi magyaros jellegű melódiáival kellemes élményt nyújtson az embereknek az egész földkerekségen és ezzel együtt hírnevet szerzett szülővárosának, Siófoknak. A kor hangulatát, a zeneszerző munkásságát nem csak a kiállított tárgyak, hanem a termekben hallható operettek is megidézik. A Kálmán Imre Emlékház emeleti részén képzőművészeti galéria működik. Időszaki kiállításokon magyar művészek alkotásait tekinthetik meg a látogatók.
A világhírű operettkomponista, Kálmán Imre Siófokon született 1882. október 24-én. Szülőháza a róla elnevezett sétányon áll. Innen indult a világsiker felé, hogy igazi magyaros jellegű melódiáival kellemes élményt nyújtson az embereknek az egész földkerekségen és ezzel együtt hírnevet szerzett szülővárosának, Siófoknak. A kor hangulatát, a zeneszerző munkásságát nem csak a kiállított tárgyak, hanem a termekben hallható operettek is megidézik. A Kálmán Imre Emlékház emeleti részén képzőművészeti galéria működik. Időszaki kiállításokon magyar művészek alkotásait tekinthetik meg a látogatók.
A világhírű operettkomponista, Kálmán Imre Siófokon született 1882. október 24-én. Szülőháza a róla elnevezett sétányon áll. Innen indult a világsiker felé, hogy igazi magyaros jellegű melódiáival kellemes élményt nyújtson az embereknek az egész földkerekségen és ezzel együtt hírnevet szerzett szülővárosának, Siófoknak. A kor hangulatát, a zeneszerző munkásságát nem csak a kiállított tárgyak, hanem a termekben hallható operettek is megidézik. A Kálmán Imre Emlékház emeleti részén képzőművészeti galéria működik. Időszaki kiállításokon magyar művészek alkotásait tekinthetik meg a látogatók.
A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár nyilvános könyvtárként működő tudományos intézmény, amely a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye központi könyvtára. Könyvtárunk alapítójának, Patachich Ádám érseknek 1780-ban készült el barokk olvasóterme. Az Érseki Palota keleti szárnyában található Patachich-terem Kalocsa város és a Dél-alföldi régió egyik fontos idegenforgalmi látványossága.
A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár nyilvános könyvtárként működő tudományos intézmény, amely a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye központi könyvtára. Könyvtárunk alapítójának, Patachich Ádám érseknek 1780-ban készült el barokk olvasóterme. Az Érseki Palota keleti szárnyában található Patachich-terem Kalocsa város és a Dél-alföldi régió egyik fontos idegenforgalmi látványossága.
A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár nyilvános könyvtárként működő tudományos intézmény, amely a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye központi könyvtára. Könyvtárunk alapítójának, Patachich Ádám érseknek 1780-ban készült el barokk olvasóterme. Az Érseki Palota keleti szárnyában található Patachich-terem Kalocsa város és a Dél-alföldi régió egyik fontos idegenforgalmi látványossága.
Kapolcs egykori malma ipari műemlék, amelyben a korabeli berendezések, és gabonaminták láthatók. Az egykori Szaller-vízimalom - mai nevén a Falumalom -, ma múzeumként működik. Az egyik legértékesebb magyarországi műemlék lett ez a vízimalom-múzeum, mert a búzaőrlésen túl másféle termények őrlését és feldolgozását is bemutatja 100 évnél is régebbi gépeivel és gabonafeldolgozó műszaki berendezéseivel.
Kapolcs egykori malma ipari műemlék, amelyben a korabeli berendezések, és gabonaminták láthatók. Az egykori Szaller-vízimalom - mai nevén a Falumalom -, ma múzeumként működik. Az egyik legértékesebb magyarországi műemlék lett ez a vízimalom-múzeum, mert a búzaőrlésen túl másféle termények őrlését és feldolgozását is bemutatja 100 évnél is régebbi gépeivel és gabonafeldolgozó műszaki berendezéseivel.
Kapolcs egykori malma ipari műemlék, amelyben a korabeli berendezések, és gabonaminták láthatók. Az egykori Szaller-vízimalom - mai nevén a Falumalom -, ma múzeumként működik. Az egyik legértékesebb magyarországi műemlék lett ez a vízimalom-múzeum, mert a búzaőrlésen túl másféle termények őrlését és feldolgozását is bemutatja 100 évnél is régebbi gépeivel és gabonafeldolgozó műszaki berendezéseivel.
A Győri Egyházmegye Szent László Látogatóközpontjának új, állandó kiállítása Legenda Aurea – Ereklyék vonzásában címmel. A tárlat a Szent László-herma és a Könnyező Szűzanya-kegykép történetét és kultuszát mutatja be. A kiállítás latin címe arra a 14. századi – az Egyházmegyei könyvtárban is megtalálható – könyvritkaságra utal, amely összefoglalja az ebben a korban ismert szent ereklyéket. A magyar cím arra mutat rá, hogy az ereklyék mennyire szerves részei múltunknak, hétköznapjainknak, ünnepeinknek sok-sok évszázad óta. A kiállításnak teret adó épület jelentős felújításon ment át. A földszintjén kialakított, Zalka János püspökről elnevezett vetítőterem, mely turisztikai filmeknek és előadásoknak ad helyet.
A Győri Egyházmegye Szent László Látogatóközpontjának új, állandó kiállítása Legenda Aurea – Ereklyék vonzásában címmel. A tárlat a Szent László-herma és a Könnyező Szűzanya-kegykép történetét és kultuszát mutatja be. A kiállítás latin címe arra a 14. századi – az Egyházmegyei könyvtárban is megtalálható – könyvritkaságra utal, amely összefoglalja az ebben a korban ismert szent ereklyéket. A magyar cím arra mutat rá, hogy az ereklyék mennyire szerves részei múltunknak, hétköznapjainknak, ünnepeinknek sok-sok évszázad óta. A kiállításnak teret adó épület jelentős felújításon ment át. A földszintjén kialakított, Zalka János püspökről elnevezett vetítőterem, mely turisztikai filmeknek és előadásoknak ad helyet.
A Győri Egyházmegye Szent László Látogatóközpontjának új, állandó kiállítása Legenda Aurea – Ereklyék vonzásában címmel. A tárlat a Szent László-herma és a Könnyező Szűzanya-kegykép történetét és kultuszát mutatja be. A kiállítás latin címe arra a 14. századi – az Egyházmegyei könyvtárban is megtalálható – könyvritkaságra utal, amely összefoglalja az ebben a korban ismert szent ereklyéket. A magyar cím arra mutat rá, hogy az ereklyék mennyire szerves részei múltunknak, hétköznapjainknak, ünnepeinknek sok-sok évszázad óta. A kiállításnak teret adó épület jelentős felújításon ment át. A földszintjén kialakított, Zalka János püspökről elnevezett vetítőterem, mely turisztikai filmeknek és előadásoknak ad helyet.
