A pápai Kékfestő Múzeum Magyarország és Közép-Európa egyik legszebb, legérdekesebb ipartörténeti műemléke. Több mint 200 éves múlttal rendelkezik. Az egykori Kluge cég műhelyét és berendezéseit mutatja be, betekintést nyújtva a kékfestő mesterség rejtelmeibe.
A műemlék-épületet kb. a XIX. század elején a városfal egyik tornyából alakították ki. Az épület népies barokk stílusban épült. A Kékfestőház Múzeumban található tárgyak bemutatják a hazánkban elterjedt kékfestő mesterség régi eszközanyagát.
A Kerecsendi Hagyományok Háza a község népi, kulturális közösségi és történeti hagyományira jellemző tárgyi és írásos emlékeket gyűjtötte össze, valamit gondoskodik a tárgyi emlékek bemutatásáról az oktatási intézmények tanulói, a község lakói, a településre látogató vendégek számára. A házat a régi leírások és rajzok alapján az eredeti állapotban állították vissza. A tájház folyamatosan szépül bővül. Jellegzetessége a feliratos, mintás tűzfal, valamint az oszlopos, könyöklős tornác. A belső helyiségekben kialakításra került a tiszta szoba, valamint a konyha, eredeti bútorokkal, berendezési tárgyakkal. Néprajzi eszközök kerültek a nyárikonyhába is. A hátsó szobába a község történetével összefüggő fényképek, térképek, apróbb tárgyak láthatók, de 2006-ban ide került Kerecsend szülöttjének, Mezei István filmoperatőr hagyatékának egy rész is, ki ebben a házban élte gyermekkorát. A Hagyományok Házában állandó és időszaki kiállításokat lehet megtekinteni, de közösségi rendezvényeknek is otthont ad.
A Kerecsendi Hagyományok Háza a község népi, kulturális közösségi és történeti hagyományira jellemző tárgyi és írásos emlékeket gyűjtötte össze, valamit gondoskodik a tárgyi emlékek bemutatásáról az oktatási intézmények tanulói, a község lakói, a településre látogató vendégek számára. A házat a régi leírások és rajzok alapján az eredeti állapotban állították vissza. A tájház folyamatosan szépül bővül. Jellegzetessége a feliratos, mintás tűzfal, valamint az oszlopos, könyöklős tornác. A belső helyiségekben kialakításra került a tiszta szoba, valamint a konyha, eredeti bútorokkal, berendezési tárgyakkal. Néprajzi eszközök kerültek a nyárikonyhába is. A hátsó szobába a község történetével összefüggő fényképek, térképek, apróbb tárgyak láthatók, de 2006-ban ide került Kerecsend szülöttjének, Mezei István filmoperatőr hagyatékának egy rész is, ki ebben a házban élte gyermekkorát. A Hagyományok Házában állandó és időszaki kiállításokat lehet megtekinteni, de közösségi rendezvényeknek is otthont ad.
A Kerecsendi Hagyományok Háza a község népi, kulturális közösségi és történeti hagyományira jellemző tárgyi és írásos emlékeket gyűjtötte össze, valamit gondoskodik a tárgyi emlékek bemutatásáról az oktatási intézmények tanulói, a község lakói, a településre látogató vendégek számára. A házat a régi leírások és rajzok alapján az eredeti állapotban állították vissza. A tájház folyamatosan szépül bővül. Jellegzetessége a feliratos, mintás tűzfal, valamint az oszlopos, könyöklős tornác. A belső helyiségekben kialakításra került a tiszta szoba, valamint a konyha, eredeti bútorokkal, berendezési tárgyakkal. Néprajzi eszközök kerültek a nyárikonyhába is. A hátsó szobába a község történetével összefüggő fényképek, térképek, apróbb tárgyak láthatók, de 2006-ban ide került Kerecsend szülöttjének, Mezei István filmoperatőr hagyatékának egy rész is, ki ebben a házban élte gyermekkorát. A Hagyományok Házában állandó és időszaki kiállításokat lehet megtekinteni, de közösségi rendezvényeknek is otthont ad.
Balassagyarmaton hozták létre Magyarország első kerékpár múzeumát. A 200 négyzetméteres kiállítótérben mintegy 100 kerékpár látható. Futóbiciklik, velocipédek sorakoznak egymás mellett, és láthatók a magyar kerékpárgyártás remekei: Weiss Manfrédok, Velvartok, néhány bringa a Rákosi Mátyás Művekből és természetesen Csepelek is. A kerékpárok többsége ismert gyűjtők féltve őrzött kincseiből való.
Balassagyarmaton hozták létre Magyarország első kerékpár múzeumát. A 200 négyzetméteres kiállítótérben mintegy 100 kerékpár látható. Futóbiciklik, velocipédek sorakoznak egymás mellett, és láthatók a magyar kerékpárgyártás remekei: Weiss Manfrédok, Velvartok, néhány bringa a Rákosi Mátyás Művekből és természetesen Csepelek is. A kerékpárok többsége ismert gyűjtők féltve őrzött kincseiből való.
Balassagyarmaton hozták létre Magyarország első kerékpár múzeumát. A 200 négyzetméteres kiállítótérben mintegy 100 kerékpár látható. Futóbiciklik, velocipédek sorakoznak egymás mellett, és láthatók a magyar kerékpárgyártás remekei: Weiss Manfrédok, Velvartok, néhány bringa a Rákosi Mátyás Művekből és természetesen Csepelek is. A kerékpárok többsége ismert gyűjtők féltve őrzött kincseiből való.
Fedezze fel Dereszla kincseit. A Kincsestár multimédiás eszközökkel felszerelt, minden korosztály számára érdekes és látványos kiállítással várja a látogatókat, ahol megismerhetik a térség történelmét, kultúráját, természeti értékeit és híres régészeti leletanyagait.
Szinte bizonyos, hogy már a középkortól állhatott itt a vízimalomhoz hasonló funkciójú épület, habár első írásos említése a vár jószágai között a XVII. századból való. Jelenleg is jellemző, barokk stílusjegyeket hordozó formáját a XVIII. század közepe táján a birtok tulajdonosai, a Szapáry család révén nyerte el. A három darab, egyenként kb. 5 m átmérőjű alulcsapott vízikereke a Kerka vízhozamának és az uradalmi igényeknek megfelelően három malomkő járattal rendelkezett. Különleges értékét az adja, hogy a hajdan oly sok Kerka menti malom közül ez az egyetlen maradt meg, sőt gyakorlatilag egész Dél-Zalában ez maradt meg egyedül. Néhány évvel ezelőtt szépen felújították és kialakították benne a Kerka Vízimalom Múzeumot. A felújítás során Pajta épületet is építettek, amely bemutatótérként, kávézóként és ajándékboltként is funkciónál egy időben.
Szinte bizonyos, hogy már a középkortól állhatott itt a vízimalomhoz hasonló funkciójú épület, habár első írásos említése a vár jószágai között a XVII. századból való. Jelenleg is jellemző, barokk stílusjegyeket hordozó formáját a XVIII. század közepe táján a birtok tulajdonosai, a Szapáry család révén nyerte el. A három darab, egyenként kb. 5 m átmérőjű alulcsapott vízikereke a Kerka vízhozamának és az uradalmi igényeknek megfelelően három malomkő járattal rendelkezett. Különleges értékét az adja, hogy a hajdan oly sok Kerka menti malom közül ez az egyetlen maradt meg, sőt gyakorlatilag egész Dél-Zalában ez maradt meg egyedül. Néhány évvel ezelőtt szépen felújították és kialakították benne a Kerka Vízimalom Múzeumot. A felújítás során Pajta épületet is építettek, amely bemutatótérként, kávézóként és ajándékboltként is funkciónál egy időben.
Szinte bizonyos, hogy már a középkortól állhatott itt a vízimalomhoz hasonló funkciójú épület, habár első írásos említése a vár jószágai között a XVII. századból való. Jelenleg is jellemző, barokk stílusjegyeket hordozó formáját a XVIII. század közepe táján a birtok tulajdonosai, a Szapáry család révén nyerte el. A három darab, egyenként kb. 5 m átmérőjű alulcsapott vízikereke a Kerka vízhozamának és az uradalmi igényeknek megfelelően három malomkő járattal rendelkezett. Különleges értékét az adja, hogy a hajdan oly sok Kerka menti malom közül ez az egyetlen maradt meg, sőt gyakorlatilag egész Dél-Zalában ez maradt meg egyedül. Néhány évvel ezelőtt szépen felújították és kialakították benne a Kerka Vízimalom Múzeumot. A felújítás során Pajta épületet is építettek, amely bemutatótérként, kávézóként és ajándékboltként is funkciónál egy időben.
Az erőd látható maradványai Dunakeszit is hamarosan UNESCO világörökségi helyszínné tehetik, hiszen folyamatban van a birodalmi Duna határ magyarországi szakaszának Világörökséggé nyilvánítása.
A Kincsem Múzeum a Tápiószentmártonban született csodakanca, Kincsem tiszteletére állít emléket. Kincsem 1874-ben született Tápiószentmártonban gróf Blaskovich Ernő birtokán. Élete során 54 versenyen indult, és meg is nyerte valamennyit. Teljesítményéhez a mai napig sem ért fel egy ló sem, világszerte. Tehetsége nem csak tulajdonosának, hanem az egész magyar nemzetnek szerzett hírnevet és megbecsülést. Közvetlenül a múzeum bejáratánál egy bronzból készült Kincsem szobrot tekinthet meg a látogató.
A Kincsem Múzeum a Tápiószentmártonban született csodakanca, Kincsem tiszteletére állít emléket. Kincsem 1874-ben született Tápiószentmártonban gróf Blaskovich Ernő birtokán. Élete során 54 versenyen indult, és meg is nyerte valamennyit. Teljesítményéhez a mai napig sem ért fel egy ló sem, világszerte. Tehetsége nem csak tulajdonosának, hanem az egész magyar nemzetnek szerzett hírnevet és megbecsülést. Közvetlenül a múzeum bejáratánál egy bronzból készült Kincsem szobrot tekinthet meg a látogató.
A Kincsem Múzeum a Tápiószentmártonban született csodakanca, Kincsem tiszteletére állít emléket. Kincsem 1874-ben született Tápiószentmártonban gróf Blaskovich Ernő birtokán. Élete során 54 versenyen indult, és meg is nyerte valamennyit. Teljesítményéhez a mai napig sem ért fel egy ló sem, világszerte. Tehetsége nem csak tulajdonosának, hanem az egész magyar nemzetnek szerzett hírnevet és megbecsülést. Közvetlenül a múzeum bejáratánál egy bronzból készült Kincsem szobrot tekinthet meg a látogató.
A Királyi Palota - Mátyás Király Vármúzeum hercegi lakosztállyal, középkori konyhával, régészeti kiállítással és reneszánsz kerttel várja kedves látogatóit. A palotában 3 híres szökőkút is látogatható: A Herkules-kút, az Oroszlános-kút és a kerti gótikus csorgókút.
A Dunakanyarban a dömösi prépostságot és káptalant a XII. század elején Könyves Kálmán öccse, Álmos herceg alapította. Az épületegyüttes a török háborúk idején pusztult el, romjait a XVIII. században széthordták. A templom fennmaradt alapfalait feltárták, rekonstruált altemploma látogatható. Dömösön állt egykor I. Béla király udvarháza is. A romterület a lankásan emelkedő hegyoldalban, a temető fölött található. Legegyszerűbben Dömös főutcája – Kossuth Lajos utca – felől közelíthető meg, a Dobogókői úton, vagy az Álmos herceg útján.
A Dunakanyarban a dömösi prépostságot és káptalant a XII. század elején Könyves Kálmán öccse, Álmos herceg alapította. Az épületegyüttes a török háborúk idején pusztult el, romjait a XVIII. században széthordták. A templom fennmaradt alapfalait feltárták, rekonstruált altemploma látogatható. Dömösön állt egykor I. Béla király udvarháza is. A romterület a lankásan emelkedő hegyoldalban, a temető fölött található. Legegyszerűbben Dömös főutcája – Kossuth Lajos utca – felől közelíthető meg, a Dobogókői úton, vagy az Álmos herceg útján.
A Dunakanyarban a dömösi prépostságot és káptalant a XII. század elején Könyves Kálmán öccse, Álmos herceg alapította. Az épületegyüttes a török háborúk idején pusztult el, romjait a XVIII. században széthordták. A templom fennmaradt alapfalait feltárták, rekonstruált altemploma látogatható. Dömösön állt egykor I. Béla király udvarháza is. A romterület a lankásan emelkedő hegyoldalban, a temető fölött található. Legegyszerűbben Dömös főutcája – Kossuth Lajos utca – felől közelíthető meg, a Dobogókői úton, vagy az Álmos herceg útján.
