Múzeum

Az Árpád Múzeum feladata a régészet, néprajz, történet és a gyűjtőkörhöz kötődő képzőművészei anyag gyűjtése, feldolgozása, bemutatása. Az utóbbi években a múzeum fontosnak tartja a helyi adottságból, a Duna melletti létezésből fakadóan a természeti környezet értékeinek védelmét, gondozását.

Az ASTRICEUM Érseki Múzeumban az érseki gyűjtemény értékes papi textíliái, ötvöstárgyai tekinthetők meg „Ars Sacra – Ars Liturgica” címmel kiállításba rendezve. Emellett a kalocsai születésű, de 1956 után évtizedeken át Rómában élő és alkotó Prokop Péter (1919-2003) pap-festőművész művei láthatóak az „Akit szeretett Jézus” című tárlatban. Jelenleg az épület állandó tárlata az érsekség liturgikus műkincseivel kápráztat el.

Asztalos Joachim népi fafaragó valóságos alakok után készült, életnagyságú szobrai hűen ábrázolják az itt élő emberek mindennapjait. A mester Parádon, zsellér családban született, és a palóc élet szépsége, szegénysége késztette arra, hogy annak fába vésve emléket állítson. Szobrait gondosan kiválasztott szálfákból faragta ki, melyhez főleg vadkörtefát, gesztenyét és hársfát használt. Táblaképek sorozata mutatja be a föld megmunkálását - a szántástól a cséplésig - és a palóc lakodalmi jeleneteket.

A fizika atomjó! – Múzeum és élményalapú oktatás. Mindenki hallott már az atomerőműről, de azt is tudjátok, hogyan működik, milyen eszközökkel állítja elő a villamos energiát? Az Európában egyedülálló Atomenergetikai Múzeum célkitűzése nem más, mint megőrizni és érthetően bemutatni a jövőnek az atomerőmű építésével, üzemeltetésével kapcsolatos dokumentumokat és tárgyakat. A látogatók 2000 négyzetméteren csodálhatják és ismerhetik meg testközelből az atomerőmű történelmét és érdekesebbnél érdekesebb berendezéseit. Mi a sugárkapu? Mire jó a dózismérő? Van-e köze a pillének a cukorhoz? Minden kérdésre választ kaphatnak a múzeum falai között, a határ a csillagos ég!

Átadták Auer Lipót, a város egyik leghíresebb szülöttjének megújított egykori házát. Auer Lipót világhírű hegedűművész, zenepedagógus, karmester és zeneszerző a Thököly utca 1. alatt található házban töltötte gyermekkorát. Mivel az épület a világhírű magyar művész szülőháza, ezért számára is kulturális emléket állítva az épület keleti oldalán egy hangszerkészítő műhely kerül kialakításra, ami egy bemutatóterem funkcióval is rendelkezik, így a látogatók megismerkedhetnek különböző hangszerek – elsősorban a hegedű – készítésének mesterségével, művészetével. Helyet kaptak itt a városba érkező vendégművészek fogadására alkalmas lakások is. Az ingatlan udvarán egy mobil színpad és hozzá tartozó épített lelátó rész is létrejön. A terület alkalmas lesz különböző művészeti előadások lebonyolítására.

Decsen, a Sárköz fővárosában található Babamúzeum kitalálója és létrehozója Farkasné Pál Bözsi, a Népművészet Mestere. Bemutatja a Sárköz, a sárközi emberek viseletét életképekben a születéstől az elmúlásig.

A történelmi Magyarország népviseleteit, iparos- és polgáröltözeteit közel félezer baba prezentálja. Külön két vitrinbe került a mintegy 120 figurából álló erdélyi gyűjtemény. Érdemes ellátogatni tehát Keszthelyre, a Babamúzeumba.

Szeretne valami különlegeset látni? Mesebeli kiállításra invitál Nemesnádudvar! Országosan is egyedülálló, 250 babából álló gyűjtemény vált látogathatóvá, a babákon pedig a Kárpát-medence legkülönbözőbb színes-míves, tarka-barka, csodaszép népviseleteit mutatjuk be! Interaktív érintőképernyőkön ismerheti meg a látogató, hogy egykor milyen üzeneteket hordozott egy-egy öltözet, a gyerekek pedig akár a témához kapcsolódó kreatív kézműves foglalkozáson is részt vehetnek.

Babits Mihály szülőháza, a Kelemen-ház - ahogyan a szekszárdiak nevezték - 1780 körül épült copf stílusban, ma is eredeti állapotában áll. Babits Mihály anyai nagyapja vásárolta meg 1855 körül, azután közel száz évig állt a család tulajdonában, 1952-ben államosították. Az első kiállítást Illyés Gyula nyitotta meg 1967-ben. A költő születésének centenáriumán, 1983-ban szülőháza teljes egészében múzeummá vált.

A Lovasmúzeum a volt Tiszti Kaszinó épületében található. A műemléképület eklektikus, barokk hatású. A termekben a bábolnai lótenyésztés különböző emlékeit ismerhetik meg a látogatók. A kiállított tárgyak között korabeli iratok, térképek, könyvek, festmények, fotók, szerszámok, elnyert díjak és oklevelek, valamint különböző használati tárgyak láthatók. A kiállítás anyaga a több mint 200 éves múltról mesél: híres lovakról és lovasokról, világhírű ménesparancsnokokról és azokról a névtelen lovászokról, fogathajtókról, akik munkájukkal és teljesítményükkel hírnevet, megbecsülést szereztek Bábolnának, és világhírűvé tették azt.