A település központjában múzeumpark található két falumúzeummá átalakított magánlakással. A múzeumpark területén elhelyezkedő két parasztház melléképületeivel, tárgyi gyűjteményeivel, helytörténeti értékek bemutatásával várja látogatóit. A kiállítások felidézik a szatmári Erdőhát tájegység embereinek mindennapjait.
A település központjában múzeumpark található két falumúzeummá átalakított magánlakással. A múzeumpark területén elhelyezkedő két parasztház melléképületeivel, tárgyi gyűjteményeivel, helytörténeti értékek bemutatásával várja látogatóit. A kiállítások felidézik a szatmári Erdőhát tájegység embereinek mindennapjait.
A település központjában múzeumpark található két falumúzeummá átalakított magánlakással. A múzeumpark területén elhelyezkedő két parasztház melléképületeivel, tárgyi gyűjteményeivel, helytörténeti értékek bemutatásával várja látogatóit. A kiállítások felidézik a szatmári Erdőhát tájegység embereinek mindennapjait.
A Falumúzeum kiállítása két szobás régi falusi családi házat mutat be. A belső szobának egyszerű a berendezése, a szülők szobáját mutatja be, amit általában hálószobának használták. A másik nagy szoba a fiatalabbak lakhelye volt. A konyha volt a családnak a fő tartózkodási helye. A kamrában olyan dolgokat tároltak, amit az ember nem használt minden nap. Itt van pl.: a kenyeres sütőlapát, teknő, kovászos teknő, gyúró és kenyeres ruhák, sziták és liszteszsákok. A kemencének a kenyér sütésénél volt nagy szerepe, itt sütötték még a pogácsát is régen.
A Falumúzeum kiállítása két szobás régi falusi családi házat mutat be. A belső szobának egyszerű a berendezése, a szülők szobáját mutatja be, amit általában hálószobának használták. A másik nagy szoba a fiatalabbak lakhelye volt. A konyha volt a családnak a fő tartózkodási helye. A kamrában olyan dolgokat tároltak, amit az ember nem használt minden nap. Itt van pl.: a kenyeres sütőlapát, teknő, kovászos teknő, gyúró és kenyeres ruhák, sziták és liszteszsákok. A kemencének a kenyér sütésénél volt nagy szerepe, itt sütötték még a pogácsát is régen.
A Falumúzeum kiállítása két szobás régi falusi családi házat mutat be. A belső szobának egyszerű a berendezése, a szülők szobáját mutatja be, amit általában hálószobának használták. A másik nagy szoba a fiatalabbak lakhelye volt. A konyha volt a családnak a fő tartózkodási helye. A kamrában olyan dolgokat tároltak, amit az ember nem használt minden nap. Itt van pl.: a kenyeres sütőlapát, teknő, kovászos teknő, gyúró és kenyeres ruhák, sziták és liszteszsákok. A kemencének a kenyér sütésénél volt nagy szerepe, itt sütötték még a pogácsát is régen.
Falumúzeum nyitotta meg kapuit 2001. augusztus 25-én Vasegerszegen. Az egykori téesz -magtár, valamint tűzoltószertár épületegyütteséből alakította ki az önkormányzat. A múzeum létrehozásában nagy szerepe volt Németh Jenő tanítónak, aki anyagi hozzájárulásával is segítette a megvalósítást.
A múzeum névadója Halász Ferenc, Dunaszekcső nyugdíjas igazgató tanítója. A néprajzi kiállítást három szobában rendezték be. Az első teremben a dunaszekcsői konyhák használati tárgyait állították ki: korsók, poharak, konyhabútorok, polcok, kézi darálók stb. A középső helyiségben a ház körüli használati tárgyak helyezkednek el, amelyek a paraszti társadalom a mezőgazdaságban és állattenyésztésben használt. A harmadik szobában a tiszta szoba látható annak jellegzetes tárgyaival.
A múzeum névadója Halász Ferenc, Dunaszekcső nyugdíjas igazgató tanítója. A néprajzi kiállítást három szobában rendezték be. Az első teremben a dunaszekcsői konyhák használati tárgyait állították ki: korsók, poharak, konyhabútorok, polcok, kézi darálók stb. A középső helyiségben a ház körüli használati tárgyak helyezkednek el, amelyek a paraszti társadalom a mezőgazdaságban és állattenyésztésben használt. A harmadik szobában a tiszta szoba látható annak jellegzetes tárgyaival.
A múzeum névadója Halász Ferenc, Dunaszekcső nyugdíjas igazgató tanítója. A néprajzi kiállítást három szobában rendezték be. Az első teremben a dunaszekcsői konyhák használati tárgyait állították ki: korsók, poharak, konyhabútorok, polcok, kézi darálók stb. A középső helyiségben a ház körüli használati tárgyak helyezkednek el, amelyek a paraszti társadalom a mezőgazdaságban és állattenyésztésben használt. A harmadik szobában a tiszta szoba látható annak jellegzetes tárgyaival.
A Pálfához tartozó Felsőrácegrespuszta Illyés Gyula szülőhelye. Rácegrespusztai tanyasi iskolájában tanult Illyés Gyula és Lázár Ervin. Illyés Gyula emlékét Felsőrácegresen iskolamúzeum és kopjafa őrzi. A múzeum családias kápolnát foglal magába, valamint egy Illyés-kiállítást a költő gyermekkorát felidéző képekkel, ódon berendezéssel, tárgyakkal.
A Pálfához tartozó Felsőrácegrespuszta Illyés Gyula szülőhelye. Rácegrespusztai tanyasi iskolájában tanult Illyés Gyula és Lázár Ervin. Illyés Gyula emlékét Felsőrácegresen iskolamúzeum és kopjafa őrzi. A múzeum családias kápolnát foglal magába, valamint egy Illyés-kiállítást a költő gyermekkorát felidéző képekkel, ódon berendezéssel, tárgyakkal.
A Pálfához tartozó Felsőrácegrespuszta Illyés Gyula szülőhelye. Rácegrespusztai tanyasi iskolájában tanult Illyés Gyula és Lázár Ervin. Illyés Gyula emlékét Felsőrácegresen iskolamúzeum és kopjafa őrzi. A múzeum családias kápolnát foglal magába, valamint egy Illyés-kiállítást a költő gyermekkorát felidéző képekkel, ódon berendezéssel, tárgyakkal.
A Nagykunság hagyományos népi építkezésére jellemző házban kapott helyet a város szülöttének, Kántor Sándor Kossuth-díjas fazekasmesternek az emlékkiállítása, ahol a brüsszeli világkiállításon nagydíjat nyert nagyméretű figurális kerámiák is láthatók.
A látogatóknak lehetőségük nyílik Kozárdon megismerkedni a Palócföld helyi értékeivel és az a kézművesek számára is kiemelkedő bemutatkozási lehetőséget nyújtanak a szépen felújított palóc jegyeket őrző parasztházban. Az épület berendezése során Sasvári János festett palóc bútorai, a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet textíliái, Pusztainé Borbás Enikő kerámiái mellett számos helyi termék, dísztárgy, régi használati tárgy kapott helyet.
A látogatóknak lehetőségük nyílik Kozárdon megismerkedni a Palócföld helyi értékeivel és az a kézművesek számára is kiemelkedő bemutatkozási lehetőséget nyújtanak a szépen felújított palóc jegyeket őrző parasztházban. Az épület berendezése során Sasvári János festett palóc bútorai, a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet textíliái, Pusztainé Borbás Enikő kerámiái mellett számos helyi termék, dísztárgy, régi használati tárgy kapott helyet.
A látogatóknak lehetőségük nyílik Kozárdon megismerkedni a Palócföld helyi értékeivel és az a kézművesek számára is kiemelkedő bemutatkozási lehetőséget nyújtanak a szépen felújított palóc jegyeket őrző parasztházban. Az épület berendezése során Sasvári János festett palóc bútorai, a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet textíliái, Pusztainé Borbás Enikő kerámiái mellett számos helyi termék, dísztárgy, régi használati tárgy kapott helyet.
A sárvízi átkelő melletti épült fel a 13. században a háromemeletes torony. Jelenleg “A kiemeléstől a bemutatásig” – Késő római falfestmények című kiállítás látható a toronyban.
A Gödöllői Méhészeti Gyűjteménytár építését 1983-ban fejezték be Nikovitz Antal elképzelése alapján, az akkor Budapesten tartott 29. Apimondia (Nemzetközi Méhészeti Kongresszus) tiszteletére. A múzeum alapja a lépből kiragadott három méhviaszsejt, emelettel, korábban nádtetővel ellátott, a méhkas összetartó erejét szimbolizáló épület. Impozáns külsejével nem csak a méhészek számára vonzó színfoltja Gödöllőnek. A tárgyak egy része a régi kutatóintézet gyűjteményéből, nagy része méhészek adományiból származik.
A Gödöllői Méhészeti Gyűjteménytár építését 1983-ban fejezték be Nikovitz Antal elképzelése alapján, az akkor Budapesten tartott 29. Apimondia (Nemzetközi Méhészeti Kongresszus) tiszteletére. A múzeum alapja a lépből kiragadott három méhviaszsejt, emelettel, korábban nádtetővel ellátott, a méhkas összetartó erejét szimbolizáló épület. Impozáns külsejével nem csak a méhészek számára vonzó színfoltja Gödöllőnek. A tárgyak egy része a régi kutatóintézet gyűjteményéből, nagy része méhészek adományiból származik.
A Gödöllői Méhészeti Gyűjteménytár építését 1983-ban fejezték be Nikovitz Antal elképzelése alapján, az akkor Budapesten tartott 29. Apimondia (Nemzetközi Méhészeti Kongresszus) tiszteletére. A múzeum alapja a lépből kiragadott három méhviaszsejt, emelettel, korábban nádtetővel ellátott, a méhkas összetartó erejét szimbolizáló épület. Impozáns külsejével nem csak a méhészek számára vonzó színfoltja Gödöllőnek. A tárgyak egy része a régi kutatóintézet gyűjteményéből, nagy része méhészek adományiból származik.
A múzeum kiállított anyaga a megnyitáskor 123 orsós magnetofont foglalt magában. Jelenleg 500 db különböző típusú készüléket mutat be a múzeum, amelynek minden darabja működik! A gyűjtemény 22 gyártó országból és több mint 160 gyártó cégtől származó magnetofont mutat be. Ezzel a múzeumban látható kiállítási anyag a világ legnagyobb orsósmagnó gyűjteménye. Előzetes egyeztetés alapján biztosítjuk tárlatunk megtekintését.
A múzeum kiállított anyaga a megnyitáskor 123 orsós magnetofont foglalt magában. Jelenleg 500 db különböző típusú készüléket mutat be a múzeum, amelynek minden darabja működik! A gyűjtemény 22 gyártó országból és több mint 160 gyártó cégtől származó magnetofont mutat be. Ezzel a múzeumban látható kiállítási anyag a világ legnagyobb orsósmagnó gyűjteménye. Előzetes egyeztetés alapján biztosítjuk tárlatunk megtekintését.
A múzeum kiállított anyaga a megnyitáskor 123 orsós magnetofont foglalt magában. Jelenleg 500 db különböző típusú készüléket mutat be a múzeum, amelynek minden darabja működik! A gyűjtemény 22 gyártó országból és több mint 160 gyártó cégtől származó magnetofont mutat be. Ezzel a múzeumban látható kiállítási anyag a világ legnagyobb orsósmagnó gyűjteménye. Előzetes egyeztetés alapján biztosítjuk tárlatunk megtekintését.
