Országos eseménynaptár

Természetfotózás Gemencen. Gemenc legnagyobb hírneve a kiváló vizes élőhelyeknek, ártereknek köszönhető. Az erdők mélyén megbúvó tavakat az állatok gyakran látogatják, csak türelmes csendben kell várni, hogy táplálkozó fekete gólyákkal, nagykócsagokkal, sulymot evő vaddisznókkal, vagy hűsölni érkező szarvascsapattal találkozzunk. Itt mindig történik valami, ami egy természetfotós számára érdekes lehet.
Természetfotózás Gemencen. Gemenc legnagyobb hírneve a kiváló vizes élőhelyeknek, ártereknek köszönhető. Az erdők mélyén megbúvó tavakat az állatok gyakran látogatják, csak türelmes csendben kell várni, hogy táplálkozó fekete gólyákkal, nagykócsagokkal, sulymot evő vaddisznókkal, vagy hűsölni érkező szarvascsapattal találkozzunk. Itt mindig történik valami, ami egy természetfotós számára érdekes lehet.

Természetfotózás Gemencen. Gemenc legnagyobb hírneve a kiváló vizes élőhelyeknek, ártereknek köszönhető. Az erdők mélyén megbúvó tavakat az állatok gyakran látogatják, csak türelmes csendben kell várni, hogy táplálkozó fekete gólyákkal, nagykócsagokkal, sulymot evő vaddisznókkal, vagy hűsölni érkező szarvascsapattal találkozzunk. Itt mindig történik valami, ami egy természetfotós számára érdekes lehet.

A Kökörcsin Erdei Iskola Esztergom mellett található a 117. számú főút és az úgynevezett `Suzuki`-út kereszteződésében. Ez a Duna-Ipoly Nemzeti Park `nyugati kapuja`. Keletről idáig érnek a Pilis (mészkő) és a Visegrádi hegység (vulkanikus eredetű) nyúlványai. Az Erdei Iskola környezetében lőtér és gyakorlótér üzemelt a 90-es évekig. A katonai használat nyomai még mindig megfigyelhetők, de ennek ellenére rendkívül gazdag természeti értékekben, látnivalókban.
A Kökörcsin Erdei Iskola Esztergom mellett található a 117. számú főút és az úgynevezett `Suzuki`-út kereszteződésében. Ez a Duna-Ipoly Nemzeti Park `nyugati kapuja`. Keletről idáig érnek a Pilis (mészkő) és a Visegrádi hegység (vulkanikus eredetű) nyúlványai. Az Erdei Iskola környezetében lőtér és gyakorlótér üzemelt a 90-es évekig. A katonai használat nyomai még mindig megfigyelhetők, de ennek ellenére rendkívül gazdag természeti értékekben, látnivalókban.

A Kökörcsin Erdei Iskola Esztergom mellett található a 117. számú főút és az úgynevezett `Suzuki`-út kereszteződésében. Ez a Duna-Ipoly Nemzeti Park `nyugati kapuja`. Keletről idáig érnek a Pilis (mészkő) és a Visegrádi hegység (vulkanikus eredetű) nyúlványai. Az Erdei Iskola környezetében lőtér és gyakorlótér üzemelt a 90-es évekig. A katonai használat nyomai még mindig megfigyelhetők, de ennek ellenére rendkívül gazdag természeti értékekben, látnivalókban.

A Rába menti tanösvény az Őrségben a Szlovén-Rábavidék élővilágának értékeit mutatja be. A résztvevők megismerkedhetnek a Rába mente élővilágával. A Rába-menti tanösvény és az útvonal mentén létesített kilátó a gyalogtúrázóknak kínál hasznos időtöltést. A szőlőhegy csúcsán lévő kilátóról nemcsak a közvetlen környék, illetve a határon túli területek jelenthetnek vizuális élményt, hanem a Rába-vidék jellegzetes szórvány településszerkezete is áttekinthetőbbé válik.
A Rába menti tanösvény az Őrségben a Szlovén-Rábavidék élővilágának értékeit mutatja be. A résztvevők megismerkedhetnek a Rába mente élővilágával. A Rába-menti tanösvény és az útvonal mentén létesített kilátó a gyalogtúrázóknak kínál hasznos időtöltést. A szőlőhegy csúcsán lévő kilátóról nemcsak a közvetlen környék, illetve a határon túli területek jelenthetnek vizuális élményt, hanem a Rába-vidék jellegzetes szórvány településszerkezete is áttekinthetőbbé válik.

A Rába menti tanösvény az Őrségben a Szlovén-Rábavidék élővilágának értékeit mutatja be. A résztvevők megismerkedhetnek a Rába mente élővilágával. A Rába-menti tanösvény és az útvonal mentén létesített kilátó a gyalogtúrázóknak kínál hasznos időtöltést. A szőlőhegy csúcsán lévő kilátóról nemcsak a közvetlen környék, illetve a határon túli területek jelenthetnek vizuális élményt, hanem a Rába-vidék jellegzetes szórvány településszerkezete is áttekinthetőbbé válik.

A tanösvény egyes állomásainak felkeresésével az Őrség népi építészetének sajátos világába nyerhetnek betekintést. A szalafő-felsőszeri buszvárótól Szalafő-Pityerszerre vezeti át a látogatókat. A felsőszeri rész autóval is bejárható, a Pityerszerre átvezető terepi szakasz csak gyalogosan. A tájékozódást irányító táblák segítik.
A tanösvény egyes állomásainak felkeresésével az Őrség népi építészetének sajátos világába nyerhetnek betekintést. A szalafő-felsőszeri buszvárótól Szalafő-Pityerszerre vezeti át a látogatókat. A felsőszeri rész autóval is bejárható, a Pityerszerre átvezető terepi szakasz csak gyalogosan. A tájékozódást irányító táblák segítik.

A tanösvény egyes állomásainak felkeresésével az Őrség népi építészetének sajátos világába nyerhetnek betekintést. A szalafő-felsőszeri buszvárótól Szalafő-Pityerszerre vezeti át a látogatókat. A felsőszeri rész autóval is bejárható, a Pityerszerre átvezető terepi szakasz csak gyalogosan. A tájékozódást irányító táblák segítik.

A tanösvény Velemérről Magyarszombatfára vezeti át az érdeklődőket, bemutatva a kevésbé ismert és látogatott Belső-Őrség természeti és kulturális értékeit. A túra útvonala és az ennek során bemutatott ismeretszerző témák alkalmasak arra, hogy az idelátogató turista szakvezetés nélkül is fel tudja fedezni a természeti, építészeti, tájképi és kultúrtörténeti értékeket.
A tanösvény Velemérről Magyarszombatfára vezeti át az érdeklődőket, bemutatva a kevésbé ismert és látogatott Belső-Őrség természeti és kulturális értékeit. A túra útvonala és az ennek során bemutatott ismeretszerző témák alkalmasak arra, hogy az idelátogató turista szakvezetés nélkül is fel tudja fedezni a természeti, építészeti, tájképi és kultúrtörténeti értékeket.

A tanösvény Velemérről Magyarszombatfára vezeti át az érdeklődőket, bemutatva a kevésbé ismert és látogatott Belső-Őrség természeti és kulturális értékeit. A túra útvonala és az ennek során bemutatott ismeretszerző témák alkalmasak arra, hogy az idelátogató turista szakvezetés nélkül is fel tudja fedezni a természeti, építészeti, tájképi és kultúrtörténeti értékeket.

Csodálatos madárvilág - túra a Pacsmagi-tavaknál. A Pacsmagi-tavak Természetvédelmi Terület legjelentősebb értékét madárvilága jelenti. A résztvevők szakvezető kalauzolásával járhatják körül a tavakat, a kilátótornyokból pedig cigányrécék, üstökös récék, gémek és számos egyéb madárfaj megfigyelésére nyílik lehetőség. A Duna–Dráva Nemzeti Park felügyelete alá tartozó Pacsmagi-tavak Természetvédelmi Terület Tamási és Regöly között a Koppány folyó meanderező völgyében található. A tó eredetileg mint víztározó emberi közreműködéssel jött létre. A viszonylag nagy vízfelület idővel a vándormadarak fontos szálláshelyévé vált. Több veszélyeztetett és védett madár fészkelőhelye, úgy mint a vörös listán szereplő: kis kócsag, bakcsó, bölömbika, vörös gém, fekete gólya, rétisas, haris vagy gyurgyalag.
Csodálatos madárvilág - túra a Pacsmagi-tavaknál. A Pacsmagi-tavak Természetvédelmi Terület legjelentősebb értékét madárvilága jelenti. A résztvevők szakvezető kalauzolásával járhatják körül a tavakat, a kilátótornyokból pedig cigányrécék, üstökös récék, gémek és számos egyéb madárfaj megfigyelésére nyílik lehetőség. A Duna–Dráva Nemzeti Park felügyelete alá tartozó Pacsmagi-tavak Természetvédelmi Terület Tamási és Regöly között a Koppány folyó meanderező völgyében található. A tó eredetileg mint víztározó emberi közreműködéssel jött létre. A viszonylag nagy vízfelület idővel a vándormadarak fontos szálláshelyévé vált. Több veszélyeztetett és védett madár fészkelőhelye, úgy mint a vörös listán szereplő: kis kócsag, bakcsó, bölömbika, vörös gém, fekete gólya, rétisas, haris vagy gyurgyalag.

Csodálatos madárvilág - túra a Pacsmagi-tavaknál. A Pacsmagi-tavak Természetvédelmi Terület legjelentősebb értékét madárvilága jelenti. A résztvevők szakvezető kalauzolásával járhatják körül a tavakat, a kilátótornyokból pedig cigányrécék, üstökös récék, gémek és számos egyéb madárfaj megfigyelésére nyílik lehetőség. A Duna–Dráva Nemzeti Park felügyelete alá tartozó Pacsmagi-tavak Természetvédelmi Terület Tamási és Regöly között a Koppány folyó meanderező völgyében található. A tó eredetileg mint víztározó emberi közreműködéssel jött létre. A viszonylag nagy vízfelület idővel a vándormadarak fontos szálláshelyévé vált. Több veszélyeztetett és védett madár fészkelőhelye, úgy mint a vörös listán szereplő: kis kócsag, bakcsó, bölömbika, vörös gém, fekete gólya, rétisas, haris vagy gyurgyalag.