A település főutcáján található vésztői Mesterségek Háza és Tájház a 19. század második felében gazdaháznak épült. A tájház ettől az időszaktól kezdve mutatja be a település néprajzi gyűjteményét, az utcai szoba és a konyha enteriőr kiállításával. Az épület további helyiségei kézműves mesterségek számára vannak berendezve. Például szövőszoba a lakószobában, kosárfonás- és fazekas mesterség a nyári konyhában, kézműves foglalkoztató a pajtában.
A település főutcáján található vésztői Mesterségek Háza és Tájház a 19. század második felében gazdaháznak épült. A tájház ettől az időszaktól kezdve mutatja be a település néprajzi gyűjteményét, az utcai szoba és a konyha enteriőr kiállításával. Az épület további helyiségei kézműves mesterségek számára vannak berendezve. Például szövőszoba a lakószobában, kosárfonás- és fazekas mesterség a nyári konyhában, kézműves foglalkoztató a pajtában.
A település főutcáján található vésztői Mesterségek Háza és Tájház a 19. század második felében gazdaháznak épült. A tájház ettől az időszaktól kezdve mutatja be a település néprajzi gyűjteményét, az utcai szoba és a konyha enteriőr kiállításával. Az épület további helyiségei kézműves mesterségek számára vannak berendezve. Például szövőszoba a lakószobában, kosárfonás- és fazekas mesterség a nyári konyhában, kézműves foglalkoztató a pajtában.
Rudabányácskán a Szlovák tájház muzeális kiállítóhely, a Zempléni Szlovákok Néprajzi Gyűjteményének ad otthont. A modern kor követelményeinek megfelelően mutatja be a szlovák nemzetiség múltbéli hétköznapjait. A tisztaszoba szekrényei nyitott állapotban vannak, egy - egy tematikus kiállítóhelyként szerepel. Láthatjuk például a Rozmaring Asszonykórus tevékenységét bemutató Közösség szekrény, a Színpadi kellékek szekrényét, de a helyi szlovákság felekezeti hovatartozásának egyes mozzanatait ismertető Vallási szekrény. A lakószoba fonószobává alakult át, hiszen a gyűjteményben számos, a szövés-fonás hagyományát alátámasztó tárgy található meg. A Tájház a közösségépítés színtere is, hagyományőrző programokat szerveznek, ahol a generációk együtt ápolják kultúrájukat.
Rudabányácskán a Szlovák tájház muzeális kiállítóhely, a Zempléni Szlovákok Néprajzi Gyűjteményének ad otthont. A modern kor követelményeinek megfelelően mutatja be a szlovák nemzetiség múltbéli hétköznapjait. A tisztaszoba szekrényei nyitott állapotban vannak, egy - egy tematikus kiállítóhelyként szerepel. Láthatjuk például a Rozmaring Asszonykórus tevékenységét bemutató Közösség szekrény, a Színpadi kellékek szekrényét, de a helyi szlovákság felekezeti hovatartozásának egyes mozzanatait ismertető Vallási szekrény. A lakószoba fonószobává alakult át, hiszen a gyűjteményben számos, a szövés-fonás hagyományát alátámasztó tárgy található meg. A Tájház a közösségépítés színtere is, hagyományőrző programokat szerveznek, ahol a generációk együtt ápolják kultúrájukat.
Rudabányácskán a Szlovák tájház muzeális kiállítóhely, a Zempléni Szlovákok Néprajzi Gyűjteményének ad otthont. A modern kor követelményeinek megfelelően mutatja be a szlovák nemzetiség múltbéli hétköznapjait. A tisztaszoba szekrényei nyitott állapotban vannak, egy - egy tematikus kiállítóhelyként szerepel. Láthatjuk például a Rozmaring Asszonykórus tevékenységét bemutató Közösség szekrény, a Színpadi kellékek szekrényét, de a helyi szlovákság felekezeti hovatartozásának egyes mozzanatait ismertető Vallási szekrény. A lakószoba fonószobává alakult át, hiszen a gyűjteményben számos, a szövés-fonás hagyományát alátámasztó tárgy található meg. A Tájház a közösségépítés színtere is, hagyományőrző programokat szerveznek, ahol a generációk együtt ápolják kultúrájukat.
A Báthori István Múzeum Nyírbátorban, a Papok-rétje mellett található, a patinás 18. században épült ferences rendi minorita kolostorban. A múzeumot 1955-ben Szalontai Barnabás alapította, majd miután sikerült megszerezni a volt minorita rendház épületét, s azt műemléki szempontból is helyreállították, a Báthori István Múzeum méltó elhelyezést nyert. Azóta folyamatosan gazdag tárgy és programkínálattal várja látogatóit, mely Nyírbátor és környékének történelmi és népi emlékeit mutatja be a nagyközönségnek.
A Báthori István Múzeum Nyírbátorban, a Papok-rétje mellett található, a patinás 18. században épült ferences rendi minorita kolostorban. A múzeumot 1955-ben Szalontai Barnabás alapította, majd miután sikerült megszerezni a volt minorita rendház épületét, s azt műemléki szempontból is helyreállították, a Báthori István Múzeum méltó elhelyezést nyert. Azóta folyamatosan gazdag tárgy és programkínálattal várja látogatóit, mely Nyírbátor és környékének történelmi és népi emlékeit mutatja be a nagyközönségnek.
A Báthori István Múzeum Nyírbátorban, a Papok-rétje mellett található, a patinás 18. században épült ferences rendi minorita kolostorban. A múzeumot 1955-ben Szalontai Barnabás alapította, majd miután sikerült megszerezni a volt minorita rendház épületét, s azt műemléki szempontból is helyreállították, a Báthori István Múzeum méltó elhelyezést nyert. Azóta folyamatosan gazdag tárgy és programkínálattal várja látogatóit, mely Nyírbátor és környékének történelmi és népi emlékeit mutatja be a nagyközönségnek.
A magyar néprajz-népművészet több mint 3000 db tárgyi emléke tekithető meg. A látogatók megismerhetik elődeink használati, díszítő és berendezési tárgyait (egyedi darabokat is), azok egy részének működését, használatát.
A vidék látnivalókban talán leggazdagabb része az Ócsai Tájvédelmi Körzet részét képező ócsai Öregfalu. A település központja máig megtartotta eredeti szerkezetét, régi stílusú házait, több száz éves Árpád-kori templomát és élő néphagyományait. A természeti értékek mellett kultúr-, és vallástörténeti valamint néprajzi értékeket mutatunk be az idelátogatóknak. A XIII. századi román stílusú, háromhajós, kereszthajós bazilika és a XVIII. századot idéző tájházegyüttes igazi időutazásra hívja a látogatókat.
A vidék látnivalókban talán leggazdagabb része az Ócsai Tájvédelmi Körzet részét képező ócsai Öregfalu. A település központja máig megtartotta eredeti szerkezetét, régi stílusú házait, több száz éves Árpád-kori templomát és élő néphagyományait. A természeti értékek mellett kultúr-, és vallástörténeti valamint néprajzi értékeket mutatunk be az idelátogatóknak. A XIII. századi román stílusú, háromhajós, kereszthajós bazilika és a XVIII. századot idéző tájházegyüttes igazi időutazásra hívja a látogatókat.
A vidék látnivalókban talán leggazdagabb része az Ócsai Tájvédelmi Körzet részét képező ócsai Öregfalu. A település központja máig megtartotta eredeti szerkezetét, régi stílusú házait, több száz éves Árpád-kori templomát és élő néphagyományait. A természeti értékek mellett kultúr-, és vallástörténeti valamint néprajzi értékeket mutatunk be az idelátogatóknak. A XIII. századi román stílusú, háromhajós, kereszthajós bazilika és a XVIII. századot idéző tájházegyüttes igazi időutazásra hívja a látogatókat.
A Bakonybéli Tájház a bakonyi népi építészet egyik legszebb példája. A két lakóházból és a hagyományostól eltérő, úgynevezett torkospajtából álló épületeit a 19. század közepén építette a tehetős, faszerszámok kereskedelmével foglalkozó Hasprai család. A kisebbik ház elé 1895-ben egy bolthelyiséget toldott Hasprai István – erre utal az oromzaton olvasható évszám és a H.I. monogram. A két házat boltíves kapuval kötötték össze, így alakult ki a jelenleg is látható utcai homlokzat. A nagyobbik épület udvari oldalán mellvéddel ellátott íves gádor (tornác) fut végig.
A Bakonybéli Tájház a bakonyi népi építészet egyik legszebb példája. A két lakóházból és a hagyományostól eltérő, úgynevezett torkospajtából álló épületeit a 19. század közepén építette a tehetős, faszerszámok kereskedelmével foglalkozó Hasprai család. A kisebbik ház elé 1895-ben egy bolthelyiséget toldott Hasprai István – erre utal az oromzaton olvasható évszám és a H.I. monogram. A két házat boltíves kapuval kötötték össze, így alakult ki a jelenleg is látható utcai homlokzat. A nagyobbik épület udvari oldalán mellvéddel ellátott íves gádor (tornác) fut végig.
A Bakonybéli Tájház a bakonyi népi építészet egyik legszebb példája. A két lakóházból és a hagyományostól eltérő, úgynevezett torkospajtából álló épületeit a 19. század közepén építette a tehetős, faszerszámok kereskedelmével foglalkozó Hasprai család. A kisebbik ház elé 1895-ben egy bolthelyiséget toldott Hasprai István – erre utal az oromzaton olvasható évszám és a H.I. monogram. A két házat boltíves kapuval kötötték össze, így alakult ki a jelenleg is látható utcai homlokzat. A nagyobbik épület udvari oldalán mellvéddel ellátott íves gádor (tornác) fut végig.
