A kiállítás az érmelléki hagyományos népi halászat, valamint a népi vadfogás és a házi rágcsálók befogásának eszközeit mutatja be. A halász szerszámok mellett láthatunk nádvágót is. Megtekinthetjük az Érmelléken egykor elterjedt, lapos fenekű hajót (csónakot), amelyet úgynevezett csákrúddal, állva hajtottak előre. A búzát is sok helyről ilyen (helyi nevén) hajón hordták a malomba. A kiállítás egy vitrint szán a házkörüli rágcsálók elleni eszközök bemutatására. Az egyik leghatékonyabb ezek közül a famacska.
A kiállítás az érmelléki hagyományos népi halászat, valamint a népi vadfogás és a házi rágcsálók befogásának eszközeit mutatja be. A halász szerszámok mellett láthatunk nádvágót is. Megtekinthetjük az Érmelléken egykor elterjedt, lapos fenekű hajót (csónakot), amelyet úgynevezett csákrúddal, állva hajtottak előre. A búzát is sok helyről ilyen (helyi nevén) hajón hordták a malomba. A kiállítás egy vitrint szán a házkörüli rágcsálók elleni eszközök bemutatására. Az egyik leghatékonyabb ezek közül a famacska.
A kiállítás az érmelléki hagyományos népi halászat, valamint a népi vadfogás és a házi rágcsálók befogásának eszközeit mutatja be. A halász szerszámok mellett láthatunk nádvágót is. Megtekinthetjük az Érmelléken egykor elterjedt, lapos fenekű hajót (csónakot), amelyet úgynevezett csákrúddal, állva hajtottak előre. A búzát is sok helyről ilyen (helyi nevén) hajón hordták a malomba. A kiállítás egy vitrint szán a házkörüli rágcsálók elleni eszközök bemutatására. Az egyik leghatékonyabb ezek közül a famacska.
A község egyetlen szélmalma 1865 körül épült. Arról semmilyen írásos dokumentum nem áll rendelkezésünkre, hogy például mikor kezdték el az építkezést, vagy mikor őröltek benne először. A szélmalom 1948-ban befejezte működését, majd 1964-ben a Magyar Állam megvásárolta. Az Országos Műemléki Felügyelőség védett népi ipari műemlékké nyilvánította. A sok éven át történő felújítás után végre látogatható a malom.
A község egyetlen szélmalma 1865 körül épült. Arról semmilyen írásos dokumentum nem áll rendelkezésünkre, hogy például mikor kezdték el az építkezést, vagy mikor őröltek benne először. A szélmalom 1948-ban befejezte működését, majd 1964-ben a Magyar Állam megvásárolta. Az Országos Műemléki Felügyelőség védett népi ipari műemlékké nyilvánította. A sok éven át történő felújítás után végre látogatható a malom.
A község egyetlen szélmalma 1865 körül épült. Arról semmilyen írásos dokumentum nem áll rendelkezésünkre, hogy például mikor kezdték el az építkezést, vagy mikor őröltek benne először. A szélmalom 1948-ban befejezte működését, majd 1964-ben a Magyar Állam megvásárolta. Az Országos Műemléki Felügyelőség védett népi ipari műemlékké nyilvánította. A sok éven át történő felújítás után végre látogatható a malom.
A patikamúzeum helyén valaha a város első nyilvános „apotékája` (a Szerecsen) üzemelt. A látogatók a gyógyszerészet- és orvoslástörténeti kiállításban sétálva különleges, míves megmunkálású gyógyszerkiadó üvegcséket, fából, fémből és kerámiából készült patikaedényeket, régi gyógyászati eszközöket és gyógyír recepteket egyaránt megtekinthetnek. További kuriózumként említhetők a mérlegek, amelyek még a régi mértékegységeket (font, lat stb.) veszik alapul, vagy az a kézi tekerésű tablettázógép, amely bár rendkívül kis termelékenységű volt, ám a végeredmény - a gyönyörű, formázott tabletta - kárpótolta a gyógyulásra váró beteget.
A patikamúzeum helyén valaha a város első nyilvános „apotékája` (a Szerecsen) üzemelt. A látogatók a gyógyszerészet- és orvoslástörténeti kiállításban sétálva különleges, míves megmunkálású gyógyszerkiadó üvegcséket, fából, fémből és kerámiából készült patikaedényeket, régi gyógyászati eszközöket és gyógyír recepteket egyaránt megtekinthetnek. További kuriózumként említhetők a mérlegek, amelyek még a régi mértékegységeket (font, lat stb.) veszik alapul, vagy az a kézi tekerésű tablettázógép, amely bár rendkívül kis termelékenységű volt, ám a végeredmény - a gyönyörű, formázott tabletta - kárpótolta a gyógyulásra váró beteget.
A patikamúzeum helyén valaha a város első nyilvános „apotékája` (a Szerecsen) üzemelt. A látogatók a gyógyszerészet- és orvoslástörténeti kiállításban sétálva különleges, míves megmunkálású gyógyszerkiadó üvegcséket, fából, fémből és kerámiából készült patikaedényeket, régi gyógyászati eszközöket és gyógyír recepteket egyaránt megtekinthetnek. További kuriózumként említhetők a mérlegek, amelyek még a régi mértékegységeket (font, lat stb.) veszik alapul, vagy az a kézi tekerésű tablettázógép, amely bár rendkívül kis termelékenységű volt, ám a végeredmény - a gyönyörű, formázott tabletta - kárpótolta a gyógyulásra váró beteget.
Napjainkra már közel 18000 muzeális értékű darabot őriz az intézmény, melyek között az ősi eredetű csigacsont játékok, egyszerű népi játékok együttesei mellett a polgári világ míves kivitelű gyári játékai, a hazai iparművészet egyedi alkotásai, valamint a gyermekirodalom, a különböző játékgyűjtemények és a bűvészet valódi könyvritkaságai is megtalálhatóak.
Napjainkra már közel 18000 muzeális értékű darabot őriz az intézmény, melyek között az ősi eredetű csigacsont játékok, egyszerű népi játékok együttesei mellett a polgári világ míves kivitelű gyári játékai, a hazai iparművészet egyedi alkotásai, valamint a gyermekirodalom, a különböző játékgyűjtemények és a bűvészet valódi könyvritkaságai is megtalálhatóak.
Napjainkra már közel 18000 muzeális értékű darabot őriz az intézmény, melyek között az ősi eredetű csigacsont játékok, egyszerű népi játékok együttesei mellett a polgári világ míves kivitelű gyári játékai, a hazai iparművészet egyedi alkotásai, valamint a gyermekirodalom, a különböző játékgyűjtemények és a bűvészet valódi könyvritkaságai is megtalálhatóak.
Badacsonytördemicen a Faluház udvarán található a különleges szőlőprés-gyűjtemény, amely a folyamatosan bővülő Szőlészeti és Borászati eszköztár része.
A Tatabányai Múzeum nemzetközi vonatkozásban is egyedülálló kiállítóhelyén egy régi bányaüzem teljes épületegyüttesével, berendezett irodákkal, szabadtéri gépbemutatón, és bejárható bányatérség segítségével idézi meg a szénbányászatot a régi XV-ös aknán, amelyet az egykori tatabányai bányászkolóniák jellegzetes lakó- és középületeinek megépítésével és korhű berendezésével tettek még teljesebbé és egyedivé.
A Tatabányai Múzeum nemzetközi vonatkozásban is egyedülálló kiállítóhelyén egy régi bányaüzem teljes épületegyüttesével, berendezett irodákkal, szabadtéri gépbemutatón, és bejárható bányatérség segítségével idézi meg a szénbányászatot a régi XV-ös aknán, amelyet az egykori tatabányai bányászkolóniák jellegzetes lakó- és középületeinek megépítésével és korhű berendezésével tettek még teljesebbé és egyedivé.
A Tatabányai Múzeum nemzetközi vonatkozásban is egyedülálló kiállítóhelyén egy régi bányaüzem teljes épületegyüttesével, berendezett irodákkal, szabadtéri gépbemutatón, és bejárható bányatérség segítségével idézi meg a szénbányászatot a régi XV-ös aknán, amelyet az egykori tatabányai bányászkolóniák jellegzetes lakó- és középületeinek megépítésével és korhű berendezésével tettek még teljesebbé és egyedivé.
A tejtermelés és -feldolgozás történetét bemutató múzeum. A Rác-templommal szemben lévő, egykori szerb iskola öt kiállítóteremben mutatja be a magyar tejipar történetét. A tárgyak, képek, tablók és írásos dokumentumok közelítőleg időrendi sorrendben követik egymást. A kiállított tárgyak többsége eredeti, de sok modell és korabeli kép is gazdagítja a tárlatot.
A tejtermelés és -feldolgozás történetét bemutató múzeum. A Rác-templommal szemben lévő, egykori szerb iskola öt kiállítóteremben mutatja be a magyar tejipar történetét. A tárgyak, képek, tablók és írásos dokumentumok közelítőleg időrendi sorrendben követik egymást. A kiállított tárgyak többsége eredeti, de sok modell és korabeli kép is gazdagítja a tárlatot.
A tejtermelés és -feldolgozás történetét bemutató múzeum. A Rác-templommal szemben lévő, egykori szerb iskola öt kiállítóteremben mutatja be a magyar tejipar történetét. A tárgyak, képek, tablók és írásos dokumentumok közelítőleg időrendi sorrendben követik egymást. A kiállított tárgyak többsége eredeti, de sok modell és korabeli kép is gazdagítja a tárlatot.
Tés fő látványossága a Dunántúlon ritkaságnak számító szélmalom. Szerencsére a településen kettő is megmaradt: az 1840-ben épült Helt-féle, és az 1924-ben épült Ozi-féle, amelyek közül a Helt-malom jelenleg is működőképes.
A Tisza-tavi Horgászmúzeum Magyarország első és egyetlen horgászmúzeuma. A Horgászmúzeum megnyitásával egy olyan zarándokhelyet kívántuk létrehozni a magyar és külföldi horgászok számára, ahol be tudjuk mutatni a horgászmódszereket, a horgászeszközök fejlődését, a horgászathoz kapcsolható tárgyakat és természetesen néhány trófeát is. A múzeumban igyekszünk összegyűjteni a magyar horgászcikk gyártók első termékeit és felhívva a figyelmet a sportszerű horgászatra külön bemutatjuk a tiltott horgászeszközöket is.
A Tisza-tavi Horgászmúzeum Magyarország első és egyetlen horgászmúzeuma. A Horgászmúzeum megnyitásával egy olyan zarándokhelyet kívántuk létrehozni a magyar és külföldi horgászok számára, ahol be tudjuk mutatni a horgászmódszereket, a horgászeszközök fejlődését, a horgászathoz kapcsolható tárgyakat és természetesen néhány trófeát is. A múzeumban igyekszünk összegyűjteni a magyar horgászcikk gyártók első termékeit és felhívva a figyelmet a sportszerű horgászatra külön bemutatjuk a tiltott horgászeszközöket is.
A Tisza-tavi Horgászmúzeum Magyarország első és egyetlen horgászmúzeuma. A Horgászmúzeum megnyitásával egy olyan zarándokhelyet kívántuk létrehozni a magyar és külföldi horgászok számára, ahol be tudjuk mutatni a horgászmódszereket, a horgászeszközök fejlődését, a horgászathoz kapcsolható tárgyakat és természetesen néhány trófeát is. A múzeumban igyekszünk összegyűjteni a magyar horgászcikk gyártók első termékeit és felhívva a figyelmet a sportszerű horgászatra külön bemutatjuk a tiltott horgászeszközöket is.
A tiszaföldvári Tiszazugi Földrajzi Múzeum Magyarország első földrajzi szakmúzeuma, s mint ilyen, 1956 óta szolgálja a Tiszazug és a magyar muzeológia ügyét. 2009 júniusában nyílt meg a Tiszazugi Földrajzi Múzeum új állandó kiállítása: Tiszavilág címmel.
