A megyaszói tájházban helyismereti gyűjtemény tekinthető meg.
A Művelődési Ház parkjában álló tájház az itt élő emberek egykori életvitelébe nyújt betekintést. Látogatható hétköznap a művelődési ház nyitvatartási idejében, vagy bármely más időpontban előzetes egyeztetés alapján.
A tájház egy olyan lakóház, amely döngölt alapra sárfal rakásból, majd gerendákra szarufákra rakott nádtető fedésből áll. Jellegzetes alföldi típusú ház, középen a pitvarral, amelyből két oldalra két helyiség nyílik. A lakóház mellett álló azzal egybeépített kamra alatt egy földbe ásott téglaboltozatú síppal ellátott pince került kialakításra, melynek szerepe a különböző élelmiszerek téli tárolása - krumpli, répa, zöldségfélék, stb.-mellett a bor tárolását is biztosította. A tájházban hagyományőrző foglalkozásokat, disznó vágást, húsvétolást, szüreti bált rendeznek.
A tájház egy olyan lakóház, amely döngölt alapra sárfal rakásból, majd gerendákra szarufákra rakott nádtető fedésből áll. Jellegzetes alföldi típusú ház, középen a pitvarral, amelyből két oldalra két helyiség nyílik. A lakóház mellett álló azzal egybeépített kamra alatt egy földbe ásott téglaboltozatú síppal ellátott pince került kialakításra, melynek szerepe a különböző élelmiszerek téli tárolása - krumpli, répa, zöldségfélék, stb.-mellett a bor tárolását is biztosította. A tájházban hagyományőrző foglalkozásokat, disznó vágást, húsvétolást, szüreti bált rendeznek.
A tájház egy olyan lakóház, amely döngölt alapra sárfal rakásból, majd gerendákra szarufákra rakott nádtető fedésből áll. Jellegzetes alföldi típusú ház, középen a pitvarral, amelyből két oldalra két helyiség nyílik. A lakóház mellett álló azzal egybeépített kamra alatt egy földbe ásott téglaboltozatú síppal ellátott pince került kialakításra, melynek szerepe a különböző élelmiszerek téli tárolása - krumpli, répa, zöldségfélék, stb.-mellett a bor tárolását is biztosította. A tájházban hagyományőrző foglalkozásokat, disznó vágást, húsvétolást, szüreti bált rendeznek.
1910-ben épült szalagtelken, fésűs beépítésű. a telket gazdái a falu építkezési szokásainak megfelelően építették be, de alkalmazkodtak a telek szokatlanul nagy méreteihez (ez volt a legnagyobb porta Recsken). Megépítették a telek bal oldalára a lakóházat, a ház mögé, a vele egy vonalban gazdasági építmények kerültek (sertésól, istálló, magtár). A lakóház tehát szinte eredeti formában megmaradt, ezért külsején alig kellett változtatni. Az utcára néző véghomlokzat egykor díszesebb lehetett. A faoszlopos tornácot Bódi virág Ignác faragta.
1910-ben épült szalagtelken, fésűs beépítésű. a telket gazdái a falu építkezési szokásainak megfelelően építették be, de alkalmazkodtak a telek szokatlanul nagy méreteihez (ez volt a legnagyobb porta Recsken). Megépítették a telek bal oldalára a lakóházat, a ház mögé, a vele egy vonalban gazdasági építmények kerültek (sertésól, istálló, magtár). A lakóház tehát szinte eredeti formában megmaradt, ezért külsején alig kellett változtatni. Az utcára néző véghomlokzat egykor díszesebb lehetett. A faoszlopos tornácot Bódi virág Ignác faragta.
1910-ben épült szalagtelken, fésűs beépítésű. a telket gazdái a falu építkezési szokásainak megfelelően építették be, de alkalmazkodtak a telek szokatlanul nagy méreteihez (ez volt a legnagyobb porta Recsken). Megépítették a telek bal oldalára a lakóházat, a ház mögé, a vele egy vonalban gazdasági építmények kerültek (sertésól, istálló, magtár). A lakóház tehát szinte eredeti formában megmaradt, ezért külsején alig kellett változtatni. Az utcára néző véghomlokzat egykor díszesebb lehetett. A faoszlopos tornácot Bódi virág Ignác faragta.
A Tájház berendezése a XX. század elejének, valamint az 1920-as, 1930-as évek lakókultúráját, bútorzatát, viseletét, valamint konyhai és gazdálkodási eszközeit mutatja be. A fotó- és iratgyűjteménnyel kiegészített gazdag kiállítási anyag hitelesen mutatja be a XX. Század elejének paraszti életmódját.
A Tájház berendezése a XX. század elejének, valamint az 1920-as, 1930-as évek lakókultúráját, bútorzatát, viseletét, valamint konyhai és gazdálkodási eszközeit mutatja be. A fotó- és iratgyűjteménnyel kiegészített gazdag kiállítási anyag hitelesen mutatja be a XX. Század elejének paraszti életmódját.
A Tájház berendezése a XX. század elejének, valamint az 1920-as, 1930-as évek lakókultúráját, bútorzatát, viseletét, valamint konyhai és gazdálkodási eszközeit mutatja be. A fotó- és iratgyűjteménnyel kiegészített gazdag kiállítási anyag hitelesen mutatja be a XX. Század elejének paraszti életmódját.
Újbarok kulturális értékeinek bemutatása. Előzetes bejelentkezéssel látogatható.
Taksony értékes hagyományait megörökítő, őseink emlékét őrző falumúzeuma 1994-ben nyitotta meg kapuit a Takosonyi Dunamenti Svábok Baráti Köre kezdeményezésére, akiknek alakulásuk óta legfontosabb célkitűzése a sváb hagyományok, emlékek ápolása.
Az előkertes beépítésű telek hosszanti oldala mentén húzódik a 18 m hosszú, 5 m széles műemlékvédelem alatt álló lakóház, mely jelenleg Tájházként működik.
1853-ban Benked István építette, talpas-vázas falszerkezetű, karós sárfalú. Zsúpfedele alatt szoba, szabadkéményes konyha és hátsó szoba nyílik az itt pitvarnak nevezett fatornácra. Az 1853-ban épült talpasház a délnyugat-dunántúli hagyományőrző, ún. faházövezet, ezen belül a református Szigetvidék tipikus épülete. A Benked család lakta generációkon át. Berendezése a 20. század eleji hagyományos lakásbelsőt szemlélteti. A ház mögött áll a talpas kisház, amely 1855-ben lakásnak épült, és 1916-ban telepítették ide. A telek végén istállós pajta látható gazdasági eszközökkel.
1853-ban Benked István építette, talpas-vázas falszerkezetű, karós sárfalú. Zsúpfedele alatt szoba, szabadkéményes konyha és hátsó szoba nyílik az itt pitvarnak nevezett fatornácra. Az 1853-ban épült talpasház a délnyugat-dunántúli hagyományőrző, ún. faházövezet, ezen belül a református Szigetvidék tipikus épülete. A Benked család lakta generációkon át. Berendezése a 20. század eleji hagyományos lakásbelsőt szemlélteti. A ház mögött áll a talpas kisház, amely 1855-ben lakásnak épült, és 1916-ban telepítették ide. A telek végén istállós pajta látható gazdasági eszközökkel.
1853-ban Benked István építette, talpas-vázas falszerkezetű, karós sárfalú. Zsúpfedele alatt szoba, szabadkéményes konyha és hátsó szoba nyílik az itt pitvarnak nevezett fatornácra. Az 1853-ban épült talpasház a délnyugat-dunántúli hagyományőrző, ún. faházövezet, ezen belül a református Szigetvidék tipikus épülete. A Benked család lakta generációkon át. Berendezése a 20. század eleji hagyományos lakásbelsőt szemlélteti. A ház mögött áll a talpas kisház, amely 1855-ben lakásnak épült, és 1916-ban telepítették ide. A telek végén istállós pajta látható gazdasági eszközökkel.
A településen jelentős építészeti értéket képvisel a Hegysor XVIII-XIX. században épült parasztházaiból kialakított skanzen, mely legfőbb vonzerőnk turisztikai kínálatunkban, s amely bejegyzetten is a kulturális örökség részét képezi. Az értékes épületeket 1970-ben nyilvánították védetté.
