A szlovák nemzetiségi tradíciók öröksége az 1886-ban, vályogból épült, nádfedeles lakóház. A tájház a tótkomlósi szlovákság mindennapi életébe enged betekintést, hiszen megtalálható itt a `tiszta szoba`ékes darabjai a mennyezetes ágy, a festett bútorok, a konyha mindennapi használati tárgyai, s a Tomka Judit tiszteletére gazdagon berendezett emlékszoba. A tótkomlósi amatőr színjátszás szervezőjének nevét viselő emlékszobát az általa festett bútorok, képek gazdagítják.
A szlovák nemzetiségi tradíciók öröksége az 1886-ban, vályogból épült, nádfedeles lakóház. A tájház a tótkomlósi szlovákság mindennapi életébe enged betekintést, hiszen megtalálható itt a `tiszta szoba`ékes darabjai a mennyezetes ágy, a festett bútorok, a konyha mindennapi használati tárgyai, s a Tomka Judit tiszteletére gazdagon berendezett emlékszoba. A tótkomlósi amatőr színjátszás szervezőjének nevét viselő emlékszobát az általa festett bútorok, képek gazdagítják.
A szlovák nemzetiségi tradíciók öröksége az 1886-ban, vályogból épült, nádfedeles lakóház. A tájház a tótkomlósi szlovákság mindennapi életébe enged betekintést, hiszen megtalálható itt a `tiszta szoba`ékes darabjai a mennyezetes ágy, a festett bútorok, a konyha mindennapi használati tárgyai, s a Tomka Judit tiszteletére gazdagon berendezett emlékszoba. A tótkomlósi amatőr színjátszás szervezőjének nevét viselő emlékszobát az általa festett bútorok, képek gazdagítják.
Tüzelős-ól Múzeum. Sok rendezvény színhelye ez a hangulatos, a múlt századi emlékeket őrző létesítmény. Kellemes atmoszférájának köszönhetően a gyerekek és idősek, egyaránt megtalálják a szórakozási lehetőséget.
Újhartyán község német nemzetiségi eredetű település, melynek lakosai 1765-től kezdődően települtek be Soroksár, Taksony, Dunaharaszti és a környező községekből. A falu azóta is a sváb hagyományoknak megfelelő értékrenddel bír, így a tájház értelemszerűen a XX. század első felében szokványos hartyáni sváb jegyeket őrzi. Az utcára néző első szoba a „tiszta szoba” – fajrede szoba. Ebben a helységben a hartyáni sváb család ünnepi ruházatát láthatjuk, innen öltözködtek, amikor vasárnap a templomba mentek, ebben a szobában fektették le, látták vendégül a több napra messzebbről érkező sváb rokonokat. Itt gyűjtötték a házasulandó gyermekeik stafírungját. Néhány, a további látnivalókból: sváb fúvóshangszerek, kották, házi oltár – német imakönyvek, vallási kegytárgyak, szentek szobrai, eredeti menyasszonyi ruha az 1920-as évekből, hartyáni viseletbe öltöztetett babák.
Újhartyán község német nemzetiségi eredetű település, melynek lakosai 1765-től kezdődően települtek be Soroksár, Taksony, Dunaharaszti és a környező községekből. A falu azóta is a sváb hagyományoknak megfelelő értékrenddel bír, így a tájház értelemszerűen a XX. század első felében szokványos hartyáni sváb jegyeket őrzi. Az utcára néző első szoba a „tiszta szoba” – fajrede szoba. Ebben a helységben a hartyáni sváb család ünnepi ruházatát láthatjuk, innen öltözködtek, amikor vasárnap a templomba mentek, ebben a szobában fektették le, látták vendégül a több napra messzebbről érkező sváb rokonokat. Itt gyűjtötték a házasulandó gyermekeik stafírungját. Néhány, a további látnivalókból: sváb fúvóshangszerek, kották, házi oltár – német imakönyvek, vallási kegytárgyak, szentek szobrai, eredeti menyasszonyi ruha az 1920-as évekből, hartyáni viseletbe öltöztetett babák.
Újhartyán község német nemzetiségi eredetű település, melynek lakosai 1765-től kezdődően települtek be Soroksár, Taksony, Dunaharaszti és a környező községekből. A falu azóta is a sváb hagyományoknak megfelelő értékrenddel bír, így a tájház értelemszerűen a XX. század első felében szokványos hartyáni sváb jegyeket őrzi. Az utcára néző első szoba a „tiszta szoba” – fajrede szoba. Ebben a helységben a hartyáni sváb család ünnepi ruházatát láthatjuk, innen öltözködtek, amikor vasárnap a templomba mentek, ebben a szobában fektették le, látták vendégül a több napra messzebbről érkező sváb rokonokat. Itt gyűjtötték a házasulandó gyermekeik stafírungját. Néhány, a további látnivalókból: sváb fúvóshangszerek, kották, házi oltár – német imakönyvek, vallási kegytárgyak, szentek szobrai, eredeti menyasszonyi ruha az 1920-as évekből, hartyáni viseletbe öltöztetett babák.
A jelenleg szoba és pitvarból álló épülethez egykor kamra is kapcsolódott, amelynek felújítása folyamatban van. Viszonylag kis méretei, a XIX-XX. század fordulója vagy korábbi időszak népi építészeti jellegzetességeit mutatják. Az épület falazata vályog, tetejét cserép fedi, belül földes padlós, mennyezete gerendás. A pitvarban egy tüzelőberendezés rekonstrukció található. Az épület méreteinél fogva alkalmas arra, hogy a Zempléni-hegyvidék belső részeibe települt szlovák lakosság életmódját, kultúráját bemutassa.
A jelenleg szoba és pitvarból álló épülethez egykor kamra is kapcsolódott, amelynek felújítása folyamatban van. Viszonylag kis méretei, a XIX-XX. század fordulója vagy korábbi időszak népi építészeti jellegzetességeit mutatják. Az épület falazata vályog, tetejét cserép fedi, belül földes padlós, mennyezete gerendás. A pitvarban egy tüzelőberendezés rekonstrukció található. Az épület méreteinél fogva alkalmas arra, hogy a Zempléni-hegyvidék belső részeibe települt szlovák lakosság életmódját, kultúráját bemutassa.
A jelenleg szoba és pitvarból álló épülethez egykor kamra is kapcsolódott, amelynek felújítása folyamatban van. Viszonylag kis méretei, a XIX-XX. század fordulója vagy korábbi időszak népi építészeti jellegzetességeit mutatják. Az épület falazata vályog, tetejét cserép fedi, belül földes padlós, mennyezete gerendás. A pitvarban egy tüzelőberendezés rekonstrukció található. Az épület méreteinél fogva alkalmas arra, hogy a Zempléni-hegyvidék belső részeibe települt szlovák lakosság életmódját, kultúráját bemutassa.
Vámosmikola látnivalói közé tartozik a Rákóczi utcai 26. számú parasztház, azaz a tájház, illetve az itt elhelyezett néprajzi gyűjtemény. A kis kamrával ellátott háromosztatú ház a XIX., és a XX. század fordulóján épült: elsőházból, tisztakonyhából és hátsóházból áll. A sátortetős épületet cseréppel fedték, szobái padlósak, mennyezete gerendás.
Vámosmikola látnivalói közé tartozik a Rákóczi utcai 26. számú parasztház, azaz a tájház, illetve az itt elhelyezett néprajzi gyűjtemény. A kis kamrával ellátott háromosztatú ház a XIX., és a XX. század fordulóján épült: elsőházból, tisztakonyhából és hátsóházból áll. A sátortetős épületet cseréppel fedték, szobái padlósak, mennyezete gerendás.
Vámosmikola látnivalói közé tartozik a Rákóczi utcai 26. számú parasztház, azaz a tájház, illetve az itt elhelyezett néprajzi gyűjtemény. A kis kamrával ellátott háromosztatú ház a XIX., és a XX. század fordulóján épült: elsőházból, tisztakonyhából és hátsóházból áll. A sátortetős épületet cseréppel fedték, szobái padlósak, mennyezete gerendás.
A Városi Művelődési Központ egy olyan szellemiségű épület, amelynek már jelentős múltja van, hiszen több mint 50 évvel ezelőtt kezdett művelődési, közösségi házként működni. A Városi Könyvtár, a Művelődési Központ és a Tájház 2008 óta egy intézményként, külön helyszínen biztosít teret a kultúraközvetítés számára.
A Városi Művelődési Központ egy olyan szellemiségű épület, amelynek már jelentős múltja van, hiszen több mint 50 évvel ezelőtt kezdett művelődési, közösségi házként működni. A Városi Könyvtár, a Művelődési Központ és a Tájház 2008 óta egy intézményként, külön helyszínen biztosít teret a kultúraközvetítés számára.
A Városi Művelődési Központ egy olyan szellemiségű épület, amelynek már jelentős múltja van, hiszen több mint 50 évvel ezelőtt kezdett művelődési, közösségi házként működni. A Városi Könyvtár, a Művelődési Központ és a Tájház 2008 óta egy intézményként, külön helyszínen biztosít teret a kultúraközvetítés számára.
Varsád az 1945-46-os kitelepítésig német nemzetiségű település volt mintegy 1400-1500 lakossal. A sváb lakóház volt tulajdonosai eredeti bútorzattal és használati tárgyakkal együtt adták át az épületet, így hitelesen mutatja be a századelő varsádi lakosainak mindennapjait.
A századforduló polgárosodó paraszti világának bútorai láthatók a tájházban, melyekre a leegyszerűsített szecesszió jellemző, a díszítések a helybeli mesterek tudását dicsérik. A padlásokon, pincékben kutatva számos olyan tárgyra bukkantak, amelyekről a család már rég megfeledkezett, például egy Bécsben készült monarchia-korabeli szentképre, vagy olyan Golgota-ábrázolásra, melynek párja Bajorországban található. De kerültek elő eredeti ruhadarabok és hímzett ágyterítők is a sublótok aljából. „A legkülönlegesebb darab azonban egy fából készült ruhamosó szerkezet, a rumpli, amellyel csak Vecsésen lehet találkozni.
A századforduló polgárosodó paraszti világának bútorai láthatók a tájházban, melyekre a leegyszerűsített szecesszió jellemző, a díszítések a helybeli mesterek tudását dicsérik. A padlásokon, pincékben kutatva számos olyan tárgyra bukkantak, amelyekről a család már rég megfeledkezett, például egy Bécsben készült monarchia-korabeli szentképre, vagy olyan Golgota-ábrázolásra, melynek párja Bajorországban található. De kerültek elő eredeti ruhadarabok és hímzett ágyterítők is a sublótok aljából. „A legkülönlegesebb darab azonban egy fából készült ruhamosó szerkezet, a rumpli, amellyel csak Vecsésen lehet találkozni.
A századforduló polgárosodó paraszti világának bútorai láthatók a tájházban, melyekre a leegyszerűsített szecesszió jellemző, a díszítések a helybeli mesterek tudását dicsérik. A padlásokon, pincékben kutatva számos olyan tárgyra bukkantak, amelyekről a család már rég megfeledkezett, például egy Bécsben készült monarchia-korabeli szentképre, vagy olyan Golgota-ábrázolásra, melynek párja Bajorországban található. De kerültek elő eredeti ruhadarabok és hímzett ágyterítők is a sublótok aljából. „A legkülönlegesebb darab azonban egy fából készült ruhamosó szerkezet, a rumpli, amellyel csak Vecsésen lehet találkozni.
A Veresi Tájház az épített örökségvédelmen felül, a település tárgyi emlékeit, használati eszközeit mutatja be. A tájház által szervezett workshopokon a régmúlt hagyományai elevenednek meg. A tájház a település hagyományőrző programjainak helyszíne is.
A Tájházat egy műemléki védelem alatt álló sváb parasztházból alakították ki. A hagyományos telekszerkezethez illeszkedően az előkertes, fésűs beépítési mód jellemző a telekre. A földszintes, téglalap alaprajzú épület pórfödémes, cserépfedésű, kontyolt nyeregtetővel van ellátva. Belső tereinek elrendezése is a sváb hagyományokon alapul: az utca felől nézve a szoba-konyha-szoba-kamra sorrendet követi. Nyílászárói felújítottak, a XIX. század végéből valók. A lakosság adakozásának köszönhetően bemutathatóvá váltak a hagyományos sváb porta háztartási eszközei, a gazdálkodás folyamán használatos tárgyak és a régi bútorok. A ház végfalához nyeregtetős melléképület épült. Udvarában kerekes kút látható.
A Tájházat egy műemléki védelem alatt álló sváb parasztházból alakították ki. A hagyományos telekszerkezethez illeszkedően az előkertes, fésűs beépítési mód jellemző a telekre. A földszintes, téglalap alaprajzú épület pórfödémes, cserépfedésű, kontyolt nyeregtetővel van ellátva. Belső tereinek elrendezése is a sváb hagyományokon alapul: az utca felől nézve a szoba-konyha-szoba-kamra sorrendet követi. Nyílászárói felújítottak, a XIX. század végéből valók. A lakosság adakozásának köszönhetően bemutathatóvá váltak a hagyományos sváb porta háztartási eszközei, a gazdálkodás folyamán használatos tárgyak és a régi bútorok. A ház végfalához nyeregtetős melléképület épült. Udvarában kerekes kút látható.
A Tájházat egy műemléki védelem alatt álló sváb parasztházból alakították ki. A hagyományos telekszerkezethez illeszkedően az előkertes, fésűs beépítési mód jellemző a telekre. A földszintes, téglalap alaprajzú épület pórfödémes, cserépfedésű, kontyolt nyeregtetővel van ellátva. Belső tereinek elrendezése is a sváb hagyományokon alapul: az utca felől nézve a szoba-konyha-szoba-kamra sorrendet követi. Nyílászárói felújítottak, a XIX. század végéből valók. A lakosság adakozásának köszönhetően bemutathatóvá váltak a hagyományos sváb porta háztartási eszközei, a gazdálkodás folyamán használatos tárgyak és a régi bútorok. A ház végfalához nyeregtetős melléképület épült. Udvarában kerekes kút látható.
