A századforduló polgárosodó paraszti világának bútorai láthatók a tájházban, melyekre a leegyszerűsített szecesszió jellemző, a díszítések a helybeli mesterek tudását dicsérik. A padlásokon, pincékben kutatva számos olyan tárgyra bukkantak, amelyekről a család már rég megfeledkezett, például egy Bécsben készült monarchia-korabeli szentképre, vagy olyan Golgota-ábrázolásra, melynek párja Bajorországban található. De kerültek elő eredeti ruhadarabok és hímzett ágyterítők is a sublótok aljából. „A legkülönlegesebb darab azonban egy fából készült ruhamosó szerkezet, a rumpli, amellyel csak Vecsésen lehet találkozni.
A századforduló polgárosodó paraszti világának bútorai láthatók a tájházban, melyekre a leegyszerűsített szecesszió jellemző, a díszítések a helybeli mesterek tudását dicsérik. A padlásokon, pincékben kutatva számos olyan tárgyra bukkantak, amelyekről a család már rég megfeledkezett, például egy Bécsben készült monarchia-korabeli szentképre, vagy olyan Golgota-ábrázolásra, melynek párja Bajorországban található. De kerültek elő eredeti ruhadarabok és hímzett ágyterítők is a sublótok aljából. „A legkülönlegesebb darab azonban egy fából készült ruhamosó szerkezet, a rumpli, amellyel csak Vecsésen lehet találkozni.
A századforduló polgárosodó paraszti világának bútorai láthatók a tájházban, melyekre a leegyszerűsített szecesszió jellemző, a díszítések a helybeli mesterek tudását dicsérik. A padlásokon, pincékben kutatva számos olyan tárgyra bukkantak, amelyekről a család már rég megfeledkezett, például egy Bécsben készült monarchia-korabeli szentképre, vagy olyan Golgota-ábrázolásra, melynek párja Bajorországban található. De kerültek elő eredeti ruhadarabok és hímzett ágyterítők is a sublótok aljából. „A legkülönlegesebb darab azonban egy fából készült ruhamosó szerkezet, a rumpli, amellyel csak Vecsésen lehet találkozni.
Újdonságok
Újdonságok
A Veresi Tájház az épített örökségvédelmen felül, a település tárgyi emlékeit, használati eszközeit mutatja be. A tájház által szervezett workshopokon a régmúlt hagyományai elevenednek meg. A tájház a település hagyományőrző programjainak helyszíne is.
Újdonságok
A Tájházat egy műemléki védelem alatt álló sváb parasztházból alakították ki. A hagyományos telekszerkezethez illeszkedően az előkertes, fésűs beépítési mód jellemző a telekre. A földszintes, téglalap alaprajzú épület pórfödémes, cserépfedésű, kontyolt nyeregtetővel van ellátva. Belső tereinek elrendezése is a sváb hagyományokon alapul: az utca felől nézve a szoba-konyha-szoba-kamra sorrendet követi. Nyílászárói felújítottak, a XIX. század végéből valók. A lakosság adakozásának köszönhetően bemutathatóvá váltak a hagyományos sváb porta háztartási eszközei, a gazdálkodás folyamán használatos tárgyak és a régi bútorok. A ház végfalához nyeregtetős melléképület épült. Udvarában kerekes kút látható.
A Tájházat egy műemléki védelem alatt álló sváb parasztházból alakították ki. A hagyományos telekszerkezethez illeszkedően az előkertes, fésűs beépítési mód jellemző a telekre. A földszintes, téglalap alaprajzú épület pórfödémes, cserépfedésű, kontyolt nyeregtetővel van ellátva. Belső tereinek elrendezése is a sváb hagyományokon alapul: az utca felől nézve a szoba-konyha-szoba-kamra sorrendet követi. Nyílászárói felújítottak, a XIX. század végéből valók. A lakosság adakozásának köszönhetően bemutathatóvá váltak a hagyományos sváb porta háztartási eszközei, a gazdálkodás folyamán használatos tárgyak és a régi bútorok. A ház végfalához nyeregtetős melléképület épült. Udvarában kerekes kút látható.
A Tájházat egy műemléki védelem alatt álló sváb parasztházból alakították ki. A hagyományos telekszerkezethez illeszkedően az előkertes, fésűs beépítési mód jellemző a telekre. A földszintes, téglalap alaprajzú épület pórfödémes, cserépfedésű, kontyolt nyeregtetővel van ellátva. Belső tereinek elrendezése is a sváb hagyományokon alapul: az utca felől nézve a szoba-konyha-szoba-kamra sorrendet követi. Nyílászárói felújítottak, a XIX. század végéből valók. A lakosság adakozásának köszönhetően bemutathatóvá váltak a hagyományos sváb porta háztartási eszközei, a gazdálkodás folyamán használatos tárgyak és a régi bútorok. A ház végfalához nyeregtetős melléképület épült. Udvarában kerekes kút látható.
A település főutcáján található vésztői Mesterségek Háza és Tájház a 19. század második felében gazdaháznak épült. A tájház ettől az időszaktól kezdve mutatja be a település néprajzi gyűjteményét, az utcai szoba és a konyha enteriőr kiállításával. Az épület további helyiségei kézműves mesterségek számára vannak berendezve. Például szövőszoba a lakószobában, kosárfonás- és fazekas mesterség a nyári konyhában, kézműves foglalkoztató a pajtában.
A település főutcáján található vésztői Mesterségek Háza és Tájház a 19. század második felében gazdaháznak épült. A tájház ettől az időszaktól kezdve mutatja be a település néprajzi gyűjteményét, az utcai szoba és a konyha enteriőr kiállításával. Az épület további helyiségei kézműves mesterségek számára vannak berendezve. Például szövőszoba a lakószobában, kosárfonás- és fazekas mesterség a nyári konyhában, kézműves foglalkoztató a pajtában.
A település főutcáján található vésztői Mesterségek Háza és Tájház a 19. század második felében gazdaháznak épült. A tájház ettől az időszaktól kezdve mutatja be a település néprajzi gyűjteményét, az utcai szoba és a konyha enteriőr kiállításával. Az épület további helyiségei kézműves mesterségek számára vannak berendezve. Például szövőszoba a lakószobában, kosárfonás- és fazekas mesterség a nyári konyhában, kézműves foglalkoztató a pajtában.
Tiszaújváros Tiszaszederkény városrészében nyitotta meg kapuit a Helytörténeti Gyűjtemény – „Villa Scederkyn Tájház”. Ez a főutcán álló lakóépület vályogból készült. Nyeregtetővel, fa fedélszékkel látták el, ahol a korábbi nádtetőt már az időtálló cserép helyettesíti. Az udvarra néző bejárat előtt hasáb alakú tornácoszlopok támasztják alá az ereszt. A hajópadlós szobák, a faragott ablakok, a szoba-konyha-szoba kialakítás az egykori építtetők módosságát jelzi. A háromosztatú épületet a lakók igényeinek megfelelően az 1970-es évek elején megtoldották néhány helyiséggel. Az udvar dísze a régi kerekeskút, amely a felújítás során új faszerkezetet kapott.
Tiszaújváros Tiszaszederkény városrészében nyitotta meg kapuit a Helytörténeti Gyűjtemény – „Villa Scederkyn Tájház”. Ez a főutcán álló lakóépület vályogból készült. Nyeregtetővel, fa fedélszékkel látták el, ahol a korábbi nádtetőt már az időtálló cserép helyettesíti. Az udvarra néző bejárat előtt hasáb alakú tornácoszlopok támasztják alá az ereszt. A hajópadlós szobák, a faragott ablakok, a szoba-konyha-szoba kialakítás az egykori építtetők módosságát jelzi. A háromosztatú épületet a lakók igényeinek megfelelően az 1970-es évek elején megtoldották néhány helyiséggel. Az udvar dísze a régi kerekeskút, amely a felújítás során új faszerkezetet kapott.
Tiszaújváros Tiszaszederkény városrészében nyitotta meg kapuit a Helytörténeti Gyűjtemény – „Villa Scederkyn Tájház”. Ez a főutcán álló lakóépület vályogból készült. Nyeregtetővel, fa fedélszékkel látták el, ahol a korábbi nádtetőt már az időtálló cserép helyettesíti. Az udvarra néző bejárat előtt hasáb alakú tornácoszlopok támasztják alá az ereszt. A hajópadlós szobák, a faragott ablakok, a szoba-konyha-szoba kialakítás az egykori építtetők módosságát jelzi. A háromosztatú épületet a lakók igényeinek megfelelően az 1970-es évek elején megtoldották néhány helyiséggel. Az udvar dísze a régi kerekeskút, amely a felújítás során új faszerkezetet kapott.
A Somogyszobi Vilma-ház országosan védett műemlék, muzeális kiállítóhely, gyűjteménye: közgyűjtemény. Az épületet 1839-ben építette a református, jómódú Puskás család. A háromosztatú, füstöskonyhás lakóház berendezése nagyon gazdag, melyet a falu polgárai adtak össze. Tisztaszobájában a bútorok, berendezési tárgyak a 19. századból származnak (festett láda, zenélő kép, kászli, finoman megmunkált, üvegbe épített kálvária, üveg mártogatós toll). A hátsó udvaron egy nagy melléképületben kapott helyet a kovácsműhely, a fészerben mezőgazdasági eszközök láthatók. Értékes kiállítás az asztalos-kádár műhely és a szőlészeti gyűjtemény.
Újdonságok
A Somogyszobi Vilma-ház országosan védett műemlék, muzeális kiállítóhely, gyűjteménye: közgyűjtemény. Az épületet 1839-ben építette a református, jómódú Puskás család. A háromosztatú, füstöskonyhás lakóház berendezése nagyon gazdag, melyet a falu polgárai adtak össze. Tisztaszobájában a bútorok, berendezési tárgyak a 19. századból származnak (festett láda, zenélő kép, kászli, finoman megmunkált, üvegbe épített kálvária, üveg mártogatós toll). A hátsó udvaron egy nagy melléképületben kapott helyet a kovácsműhely, a fészerben mezőgazdasági eszközök láthatók. Értékes kiállítás az asztalos-kádár műhely és a szőlészeti gyűjtemény.
Újdonságok
A Somogyszobi Vilma-ház országosan védett műemlék, muzeális kiállítóhely, gyűjteménye: közgyűjtemény. Az épületet 1839-ben építette a református, jómódú Puskás család. A háromosztatú, füstöskonyhás lakóház berendezése nagyon gazdag, melyet a falu polgárai adtak össze. Tisztaszobájában a bútorok, berendezési tárgyak a 19. századból származnak (festett láda, zenélő kép, kászli, finoman megmunkált, üvegbe épített kálvária, üveg mártogatós toll). A hátsó udvaron egy nagy melléképületben kapott helyet a kovácsműhely, a fészerben mezőgazdasági eszközök láthatók. Értékes kiállítás az asztalos-kádár műhely és a szőlészeti gyűjtemény.
Újdonságok
Kevés község mondhatja el magáról, hogy két festő szülöttet adott a magyar és egyetemes kultúrának. Szokolya méltán lehet büszke két nagy fiára: Mányoki Ádámra, a barokk festészet nagy mesterére, és Viski Jánosra, a naturalista állatképfestőre.
A múzeum egy tájház jellegű épületben található. Az 1880/1890 körül épült kis parasztházat részben azért újították fel, hogy megmentsék a népi építészet szempontjából értékes, helyi védettségű lakóházat és helyet biztosítsanak az évek alatt összegyűjtött hadi relikviáknak. Így jött létre a Hadtörténeti magánmúzeum egy tájház jellegű épületben, a Zempléni-hegység szívében, Háromhuta község Újhuta településrészén. A múzeum jelenleg előre meghirdetett időpontokban, illetve előzetes bejelentkezés és megbeszélés után tekinthető meg.
A múzeum egy tájház jellegű épületben található. Az 1880/1890 körül épült kis parasztházat részben azért újították fel, hogy megmentsék a népi építészet szempontjából értékes, helyi védettségű lakóházat és helyet biztosítsanak az évek alatt összegyűjtött hadi relikviáknak. Így jött létre a Hadtörténeti magánmúzeum egy tájház jellegű épületben, a Zempléni-hegység szívében, Háromhuta község Újhuta településrészén. A múzeum jelenleg előre meghirdetett időpontokban, illetve előzetes bejelentkezés és megbeszélés után tekinthető meg.
A múzeum egy tájház jellegű épületben található. Az 1880/1890 körül épült kis parasztházat részben azért újították fel, hogy megmentsék a népi építészet szempontjából értékes, helyi védettségű lakóházat és helyet biztosítsanak az évek alatt összegyűjtött hadi relikviáknak. Így jött létre a Hadtörténeti magánmúzeum egy tájház jellegű épületben, a Zempléni-hegység szívében, Háromhuta község Újhuta településrészén. A múzeum jelenleg előre meghirdetett időpontokban, illetve előzetes bejelentkezés és megbeszélés után tekinthető meg.
A ház 1885-ben már állt. Egészen 2008-ig lakott volt. A Zala-völgyére jellemző tagolódás figyelhető meg: lopott tornác, tiszta szoba-konyha-hátsó szoba-kamra-istálló-pajta. Az első traktus a két világháború közti időszaknak megfelelően van berendezve, a középparaszti létet mutatja be . A kamra bemutatja a paraszti élet használati tárgyait, szerszámait. Itt látható a kertészeti kiállítás, grafikus növényi ábrázolások. Az istálló átalakult Buday-teremmé és állandó kiállításként a Zalaszentgyörgyi történelmet bemutató kép sorozat látható itt. A pajta használati eszközöket mutat be. A portán kültéri kemence, kukorica góré, méhes, hidas (ól) látható. A hátsó kertben régi gyümölcsfajták és gyógynövénykert található.
A ház 1885-ben már állt. Egészen 2008-ig lakott volt. A Zala-völgyére jellemző tagolódás figyelhető meg: lopott tornác, tiszta szoba-konyha-hátsó szoba-kamra-istálló-pajta. Az első traktus a két világháború közti időszaknak megfelelően van berendezve, a középparaszti létet mutatja be . A kamra bemutatja a paraszti élet használati tárgyait, szerszámait. Itt látható a kertészeti kiállítás, grafikus növényi ábrázolások. Az istálló átalakult Buday-teremmé és állandó kiállításként a Zalaszentgyörgyi történelmet bemutató kép sorozat látható itt. A pajta használati eszközöket mutat be. A portán kültéri kemence, kukorica góré, méhes, hidas (ól) látható. A hátsó kertben régi gyümölcsfajták és gyógynövénykert található.
A ház 1885-ben már állt. Egészen 2008-ig lakott volt. A Zala-völgyére jellemző tagolódás figyelhető meg: lopott tornác, tiszta szoba-konyha-hátsó szoba-kamra-istálló-pajta. Az első traktus a két világháború közti időszaknak megfelelően van berendezve, a középparaszti létet mutatja be . A kamra bemutatja a paraszti élet használati tárgyait, szerszámait. Itt látható a kertészeti kiállítás, grafikus növényi ábrázolások. Az istálló átalakult Buday-teremmé és állandó kiállításként a Zalaszentgyörgyi történelmet bemutató kép sorozat látható itt. A pajta használati eszközöket mutat be. A portán kültéri kemence, kukorica góré, méhes, hidas (ól) látható. A hátsó kertben régi gyümölcsfajták és gyógynövénykert található.
Rudabányácskán a Szlovák tájház muzeális kiállítóhely, a Zempléni Szlovákok Néprajzi Gyűjteményének ad otthont. A modern kor követelményeinek megfelelően mutatja be a szlovák nemzetiség múltbéli hétköznapjait. A tisztaszoba szekrényei nyitott állapotban vannak, egy - egy tematikus kiállítóhelyként szerepel. Láthatjuk például a Rozmaring Asszonykórus tevékenységét bemutató Közösség szekrény, a Színpadi kellékek szekrényét, de a helyi szlovákság felekezeti hovatartozásának egyes mozzanatait ismertető Vallási szekrény. A lakószoba fonószobává alakult át, hiszen a gyűjteményben számos, a szövés-fonás hagyományát alátámasztó tárgy található meg. A Tájház a közösségépítés színtere is, hagyományőrző programokat szerveznek, ahol a generációk együtt ápolják kultúrájukat.
Rudabányácskán a Szlovák tájház muzeális kiállítóhely, a Zempléni Szlovákok Néprajzi Gyűjteményének ad otthont. A modern kor követelményeinek megfelelően mutatja be a szlovák nemzetiség múltbéli hétköznapjait. A tisztaszoba szekrényei nyitott állapotban vannak, egy - egy tematikus kiállítóhelyként szerepel. Láthatjuk például a Rozmaring Asszonykórus tevékenységét bemutató Közösség szekrény, a Színpadi kellékek szekrényét, de a helyi szlovákság felekezeti hovatartozásának egyes mozzanatait ismertető Vallási szekrény. A lakószoba fonószobává alakult át, hiszen a gyűjteményben számos, a szövés-fonás hagyományát alátámasztó tárgy található meg. A Tájház a közösségépítés színtere is, hagyományőrző programokat szerveznek, ahol a generációk együtt ápolják kultúrájukat.
Rudabányácskán a Szlovák tájház muzeális kiállítóhely, a Zempléni Szlovákok Néprajzi Gyűjteményének ad otthont. A modern kor követelményeinek megfelelően mutatja be a szlovák nemzetiség múltbéli hétköznapjait. A tisztaszoba szekrényei nyitott állapotban vannak, egy - egy tematikus kiállítóhelyként szerepel. Láthatjuk például a Rozmaring Asszonykórus tevékenységét bemutató Közösség szekrény, a Színpadi kellékek szekrényét, de a helyi szlovákság felekezeti hovatartozásának egyes mozzanatait ismertető Vallási szekrény. A lakószoba fonószobává alakult át, hiszen a gyűjteményben számos, a szövés-fonás hagyományát alátámasztó tárgy található meg. A Tájház a közösségépítés színtere is, hagyományőrző programokat szerveznek, ahol a generációk együtt ápolják kultúrájukat.
