Boldog község lakossága a mai napig hűen ápolja a hagyományokat, őrzi népviseletét. A boldogi ember méltán büszke népviseletére, melyet sokan még ma is hordanak a faluban. A falusi közösség számára az 1871-ben épített tájház testesíti meg mindazt a történelmi-néprajzi örökséget, melyet őseinktől kaptak.
Boldog község lakossága a mai napig hűen ápolja a hagyományokat, őrzi népviseletét. A boldogi ember méltán büszke népviseletére, melyet sokan még ma is hordanak a faluban. A falusi közösség számára az 1871-ben épített tájház testesíti meg mindazt a történelmi-néprajzi örökséget, melyet őseinktől kaptak.
Boldog község lakossága a mai napig hűen ápolja a hagyományokat, őrzi népviseletét. A boldogi ember méltán büszke népviseletére, melyet sokan még ma is hordanak a faluban. A falusi közösség számára az 1871-ben épített tájház testesíti meg mindazt a történelmi-néprajzi örökséget, melyet őseinktől kaptak.
Boldogkőváraljai Tájházban a helytörténeti gyűjtemény mellett bemutatják a Zempléni-hegység természeti értékeit, régi és közelmúltbeli használati eszközöket, például egy komplett kovácsműhelyt.
A Borsodi Tájház a néprajz és több más szakterület tárgyi és szellemi örökségét őrzi és mutatja be, Edelény város és a Bódva völgye regionális múzeuma. Gyűjtőkörébe a néprajz tárgyi és szellemi anyagán kívül az ipar- és agrártörténet, művelődéstörténet, a helyismeret tartozik. Három porta lakóház – és gazdasági épület – együttesét foglalja magába. A lakóépületek és a fennmaradt gazdasági épületek a Bódva menti népi építészet szinte érintetlenül megmaradt reprezentánsai. A tájház szomszédságában lévő Borsodi Földvár is az intézmény része.
A Borsodi Tájház a néprajz és több más szakterület tárgyi és szellemi örökségét őrzi és mutatja be, Edelény város és a Bódva völgye regionális múzeuma. Gyűjtőkörébe a néprajz tárgyi és szellemi anyagán kívül az ipar- és agrártörténet, művelődéstörténet, a helyismeret tartozik. Három porta lakóház – és gazdasági épület – együttesét foglalja magába. A lakóépületek és a fennmaradt gazdasági épületek a Bódva menti népi építészet szinte érintetlenül megmaradt reprezentánsai. A tájház szomszédságában lévő Borsodi Földvár is az intézmény része.
A Borsodi Tájház a néprajz és több más szakterület tárgyi és szellemi örökségét őrzi és mutatja be, Edelény város és a Bódva völgye regionális múzeuma. Gyűjtőkörébe a néprajz tárgyi és szellemi anyagán kívül az ipar- és agrártörténet, művelődéstörténet, a helyismeret tartozik. Három porta lakóház – és gazdasági épület – együttesét foglalja magába. A lakóépületek és a fennmaradt gazdasági épületek a Bódva menti népi építészet szinte érintetlenül megmaradt reprezentánsai. A tájház szomszédságában lévő Borsodi Földvár is az intézmény része.
Az 1886-ban épült, az alföldi magyar háztipust képviselő épületben 1886-ban nyílt tájház Bődi István helytörténész kutató kezdeményezésére. A ház külső megjelenésével, berendezésével egy kisparaszti sorban élő, alföldi parasztcsalád élet- és munkakörülményeit reprezentálja.
Néprajzi múzeum. Tájház. Az 1820-30-as évekre teszik a németek Budakalászra települését Üröm, Borosjenő és más Buda körül fekvő községekből. Kezdetben mezőgazdasági tevékenységet folytattak, azonban az 1882-es filoxéra végett vetett a híres bortermelésnek. 1888 nyarán megindult a Budapest-Szentendre közötti HÉV-közlekedés, amely a budakalásziak számára is megkönnyítette a főváros szaporodó iparvállalatainál a munkavállalást.
Néprajzi múzeum. Tájház. Az 1820-30-as évekre teszik a németek Budakalászra települését Üröm, Borosjenő és más Buda körül fekvő községekből. Kezdetben mezőgazdasági tevékenységet folytattak, azonban az 1882-es filoxéra végett vetett a híres bortermelésnek. 1888 nyarán megindult a Budapest-Szentendre közötti HÉV-közlekedés, amely a budakalásziak számára is megkönnyítette a főváros szaporodó iparvállalatainál a munkavállalást.
Néprajzi múzeum. Tájház. Az 1820-30-as évekre teszik a németek Budakalászra települését Üröm, Borosjenő és más Buda körül fekvő községekből. Kezdetben mezőgazdasági tevékenységet folytattak, azonban az 1882-es filoxéra végett vetett a híres bortermelésnek. 1888 nyarán megindult a Budapest-Szentendre közötti HÉV-közlekedés, amely a budakalásziak számára is megkönnyítette a főváros szaporodó iparvállalatainál a munkavállalást.
A Budakeszi Tájház a helyi sváb szokásokat és bútorokat mutatja be.
2013-ban került átadásra Bugyi Nagyközség központjától pár száz méterre felépült Tájház, melynek célja a magyar népi kultúra, ezen belül kiemelten a népi kismesterségek, a kézműves hagyományok megőrzése, ápolása, bemutatása. Intézményünk, egy olyan eligazodási pontként működik a községben, ahol az erre tévedő, vagy tudatos és általunk is irányított „vándor” eligazítást kap arról, hogy a környék, és szűkebb életterünk a falu és annak környezete milyen kultúrával bírt és ezt hogyan próbálja megőrizni.
2013-ban került átadásra Bugyi Nagyközség központjától pár száz méterre felépült Tájház, melynek célja a magyar népi kultúra, ezen belül kiemelten a népi kismesterségek, a kézműves hagyományok megőrzése, ápolása, bemutatása. Intézményünk, egy olyan eligazodási pontként működik a községben, ahol az erre tévedő, vagy tudatos és általunk is irányított „vándor” eligazítást kap arról, hogy a környék, és szűkebb életterünk a falu és annak környezete milyen kultúrával bírt és ezt hogyan próbálja megőrizni.
2013-ban került átadásra Bugyi Nagyközség központjától pár száz méterre felépült Tájház, melynek célja a magyar népi kultúra, ezen belül kiemelten a népi kismesterségek, a kézműves hagyományok megőrzése, ápolása, bemutatása. Intézményünk, egy olyan eligazodási pontként működik a községben, ahol az erre tévedő, vagy tudatos és általunk is irányított „vándor” eligazítást kap arról, hogy a környék, és szűkebb életterünk a falu és annak környezete milyen kultúrával bírt és ezt hogyan próbálja megőrizni.
Bonyhád a II. világháború után Magyarországra - többségben Tolnába, Baranyába - telepített bukovinai székelyek központja, itt alakult meg a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége.
Magyarország egyetlen Bunyevác Tájháza az év folyamán tavasztól őszig fogadja a vendégeket. A tájház a Baja környéki bunyevácok építészetét és lakáskultúráját mutatja be a századelőn. A bajai bunyevácok építészete és lakáskultúrája a 20. század elején. A soknemzetiségű Bácska népi kultúráját sajátos színfolttal gazdagította, a XVII. század végén a tájegységre került délszláv eredetű, horvát nyelvjárást beszélő, római katolikus vallású bunyevác népcsoport. Anyagi és szellemi örökségükről – az itt élt/élő többi néprajzi csoport (sokácok, németek, bukovinai székelyek, felvidéki magyarok, a Kalocsai Sárköz legdélebbi magyarjai) mellett – Bács-Kiskun megye déli részének tájmúzeuma, a bajai Türr István Múzeum Néprajzi csoportok Baja környékén c. állandó kiállítása nyújt ízelítőt.
Magyarország egyetlen Bunyevác Tájháza az év folyamán tavasztól őszig fogadja a vendégeket. A tájház a Baja környéki bunyevácok építészetét és lakáskultúráját mutatja be a századelőn. A bajai bunyevácok építészete és lakáskultúrája a 20. század elején. A soknemzetiségű Bácska népi kultúráját sajátos színfolttal gazdagította, a XVII. század végén a tájegységre került délszláv eredetű, horvát nyelvjárást beszélő, római katolikus vallású bunyevác népcsoport. Anyagi és szellemi örökségükről – az itt élt/élő többi néprajzi csoport (sokácok, németek, bukovinai székelyek, felvidéki magyarok, a Kalocsai Sárköz legdélebbi magyarjai) mellett – Bács-Kiskun megye déli részének tájmúzeuma, a bajai Türr István Múzeum Néprajzi csoportok Baja környékén c. állandó kiállítása nyújt ízelítőt.
Magyarország egyetlen Bunyevác Tájháza az év folyamán tavasztól őszig fogadja a vendégeket. A tájház a Baja környéki bunyevácok építészetét és lakáskultúráját mutatja be a századelőn. A bajai bunyevácok építészete és lakáskultúrája a 20. század elején. A soknemzetiségű Bácska népi kultúráját sajátos színfolttal gazdagította, a XVII. század végén a tájegységre került délszláv eredetű, horvát nyelvjárást beszélő, római katolikus vallású bunyevác népcsoport. Anyagi és szellemi örökségükről – az itt élt/élő többi néprajzi csoport (sokácok, németek, bukovinai székelyek, felvidéki magyarok, a Kalocsai Sárköz legdélebbi magyarjai) mellett – Bács-Kiskun megye déli részének tájmúzeuma, a bajai Türr István Múzeum Néprajzi csoportok Baja környékén c. állandó kiállítása nyújt ízelítőt.
Hivatásunk a régi cinkotai paraszti emlékek ápolása, gondozása, átörökítése. Vendégeink megtekinthetik a tájházként látogatható régi parasztházat, megismerhetik a régi cinkotai paraszti emlékeket, ápolásukat. Ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódó családi programokkal, gyermekfoglalkozásokkal, népi kézműves programokkal várjuk a gyerekeket, felnőtteket. A Tájház kertje és a fedett szín kerti mulatságoknak, szabadtéri rendezvényeknek, kemencés, bográcsos, üstös sütés-főzésnek adnak helyszínt, igény szerint magánszemélyek részére, családi rendezvényekre is bérelhetőek.
Hivatásunk a régi cinkotai paraszti emlékek ápolása, gondozása, átörökítése. Vendégeink megtekinthetik a tájházként látogatható régi parasztházat, megismerhetik a régi cinkotai paraszti emlékeket, ápolásukat. Ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódó családi programokkal, gyermekfoglalkozásokkal, népi kézműves programokkal várjuk a gyerekeket, felnőtteket. A Tájház kertje és a fedett szín kerti mulatságoknak, szabadtéri rendezvényeknek, kemencés, bográcsos, üstös sütés-főzésnek adnak helyszínt, igény szerint magánszemélyek részére, családi rendezvényekre is bérelhetőek.
Hivatásunk a régi cinkotai paraszti emlékek ápolása, gondozása, átörökítése. Vendégeink megtekinthetik a tájházként látogatható régi parasztházat, megismerhetik a régi cinkotai paraszti emlékeket, ápolásukat. Ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódó családi programokkal, gyermekfoglalkozásokkal, népi kézműves programokkal várjuk a gyerekeket, felnőtteket. A Tájház kertje és a fedett szín kerti mulatságoknak, szabadtéri rendezvényeknek, kemencés, bográcsos, üstös sütés-főzésnek adnak helyszínt, igény szerint magánszemélyek részére, családi rendezvényekre is bérelhetőek.
