Szekszárd-Szőlőhegyen két népi műemlék jellegű épületben, eredeti környezetben Sárközt bemutató néprajzi magángyűjtemény látható. A műemlék épület az 1800-as években épült. Bogár István (1923-1990) néptanító, népművelő és néprajzkutató az alapítója a néprajzi gyűjteménynek. Lelkesen kutatta a Sárköz lakóinak hagyományait, népszokásait. 1967-ben alapította meg a Bogár Tanya elnevezésű néprajzi gyűjteményt, melyet jelenleg lánya Bogár Éva tanárnő gondoz.
Szekszárd-Szőlőhegyen két népi műemlék jellegű épületben, eredeti környezetben Sárközt bemutató néprajzi magángyűjtemény látható. A műemlék épület az 1800-as években épült. Bogár István (1923-1990) néptanító, népművelő és néprajzkutató az alapítója a néprajzi gyűjteménynek. Lelkesen kutatta a Sárköz lakóinak hagyományait, népszokásait. 1967-ben alapította meg a Bogár Tanya elnevezésű néprajzi gyűjteményt, melyet jelenleg lánya Bogár Éva tanárnő gondoz.
Szekszárd-Szőlőhegyen két népi műemlék jellegű épületben, eredeti környezetben Sárközt bemutató néprajzi magángyűjtemény látható. A műemlék épület az 1800-as években épült. Bogár István (1923-1990) néptanító, népművelő és néprajzkutató az alapítója a néprajzi gyűjteménynek. Lelkesen kutatta a Sárköz lakóinak hagyományait, népszokásait. 1967-ben alapította meg a Bogár Tanya elnevezésű néprajzi gyűjteményt, melyet jelenleg lánya Bogár Éva tanárnő gondoz.
A Tájház épülete egy hármas osztatu tornácos parasztház , tiszta szoba pitvar kamra, a XIX. század végén épült. Kő alapon, vastag vályog falakkal, gerendás mennyezettel rendelkezik, a pitvarban szabad-tűzhelyre utaló kéménnyel. A régi nádfedést cserép váltotta, de az udvaron helyreállították az ásott kutat, gémeskúttá alakítva, a régi időkben használatos deszka kerítéssel és kapukkal látták el.
A Tájház épülete egy hármas osztatu tornácos parasztház , tiszta szoba pitvar kamra, a XIX. század végén épült. Kő alapon, vastag vályog falakkal, gerendás mennyezettel rendelkezik, a pitvarban szabad-tűzhelyre utaló kéménnyel. A régi nádfedést cserép váltotta, de az udvaron helyreállították az ásott kutat, gémeskúttá alakítva, a régi időkben használatos deszka kerítéssel és kapukkal látták el.
A Tájház épülete egy hármas osztatu tornácos parasztház , tiszta szoba pitvar kamra, a XIX. század végén épült. Kő alapon, vastag vályog falakkal, gerendás mennyezettel rendelkezik, a pitvarban szabad-tűzhelyre utaló kéménnyel. A régi nádfedést cserép váltotta, de az udvaron helyreállították az ásott kutat, gémeskúttá alakítva, a régi időkben használatos deszka kerítéssel és kapukkal látták el.
Bogyiszló település sokáig sziget volt, minden oldalról víz vette körül. Az 1956-os jegesár katasztrófát csak néhány épület élte túl, pl. az 1910-es években épült ház, amelyen visszaállították egy archív fotó alapján az eredeti oromzatot, zsalukat, lábazatot. A ház előző, német tulajdonosa az épületet átalakította, bár az eredeti tagolását megtartotta: tisztaszoba – konyha – hálószoba. Most ez a három helység az, mely enteriőrként berendezve várja a látogatókat. Az épület, 2007-ben nyitotta meg kapuit, mint tájház. A kiállított tárgyak minden egyes darabja a településen élők felajánlásából gyűlt össze.
Bogyiszló település sokáig sziget volt, minden oldalról víz vette körül. Az 1956-os jegesár katasztrófát csak néhány épület élte túl, pl. az 1910-es években épült ház, amelyen visszaállították egy archív fotó alapján az eredeti oromzatot, zsalukat, lábazatot. A ház előző, német tulajdonosa az épületet átalakította, bár az eredeti tagolását megtartotta: tisztaszoba – konyha – hálószoba. Most ez a három helység az, mely enteriőrként berendezve várja a látogatókat. Az épület, 2007-ben nyitotta meg kapuit, mint tájház. A kiállított tárgyak minden egyes darabja a településen élők felajánlásából gyűlt össze.
Bogyiszló település sokáig sziget volt, minden oldalról víz vette körül. Az 1956-os jegesár katasztrófát csak néhány épület élte túl, pl. az 1910-es években épült ház, amelyen visszaállították egy archív fotó alapján az eredeti oromzatot, zsalukat, lábazatot. A ház előző, német tulajdonosa az épületet átalakította, bár az eredeti tagolását megtartotta: tisztaszoba – konyha – hálószoba. Most ez a három helység az, mely enteriőrként berendezve várja a látogatókat. Az épület, 2007-ben nyitotta meg kapuit, mint tájház. A kiállított tárgyak minden egyes darabja a településen élők felajánlásából gyűlt össze.
Boldog község lakossága a mai napig hűen ápolja a hagyományokat, őrzi népviseletét. A boldogi ember méltán büszke népviseletére, melyet sokan még ma is hordanak a faluban. A falusi közösség számára az 1871-ben épített tájház testesíti meg mindazt a történelmi-néprajzi örökséget, melyet őseinktől kaptak.
Boldog község lakossága a mai napig hűen ápolja a hagyományokat, őrzi népviseletét. A boldogi ember méltán büszke népviseletére, melyet sokan még ma is hordanak a faluban. A falusi közösség számára az 1871-ben épített tájház testesíti meg mindazt a történelmi-néprajzi örökséget, melyet őseinktől kaptak.
Boldog község lakossága a mai napig hűen ápolja a hagyományokat, őrzi népviseletét. A boldogi ember méltán büszke népviseletére, melyet sokan még ma is hordanak a faluban. A falusi közösség számára az 1871-ben épített tájház testesíti meg mindazt a történelmi-néprajzi örökséget, melyet őseinktől kaptak.
Boldogkőváraljai Tájházban a helytörténeti gyűjtemény mellett bemutatják a Zempléni-hegység természeti értékeit, régi és közelmúltbeli használati eszközöket, például egy komplett kovácsműhelyt.
A Borsodi Tájház a néprajz és több más szakterület tárgyi és szellemi örökségét őrzi és mutatja be, Edelény város és a Bódva völgye regionális múzeuma. Gyűjtőkörébe a néprajz tárgyi és szellemi anyagán kívül az ipar- és agrártörténet, művelődéstörténet, a helyismeret tartozik. Három porta lakóház – és gazdasági épület – együttesét foglalja magába. A lakóépületek és a fennmaradt gazdasági épületek a Bódva menti népi építészet szinte érintetlenül megmaradt reprezentánsai. A tájház szomszédságában lévő Borsodi Földvár is az intézmény része.
A Borsodi Tájház a néprajz és több más szakterület tárgyi és szellemi örökségét őrzi és mutatja be, Edelény város és a Bódva völgye regionális múzeuma. Gyűjtőkörébe a néprajz tárgyi és szellemi anyagán kívül az ipar- és agrártörténet, művelődéstörténet, a helyismeret tartozik. Három porta lakóház – és gazdasági épület – együttesét foglalja magába. A lakóépületek és a fennmaradt gazdasági épületek a Bódva menti népi építészet szinte érintetlenül megmaradt reprezentánsai. A tájház szomszédságában lévő Borsodi Földvár is az intézmény része.
A Borsodi Tájház a néprajz és több más szakterület tárgyi és szellemi örökségét őrzi és mutatja be, Edelény város és a Bódva völgye regionális múzeuma. Gyűjtőkörébe a néprajz tárgyi és szellemi anyagán kívül az ipar- és agrártörténet, művelődéstörténet, a helyismeret tartozik. Három porta lakóház – és gazdasági épület – együttesét foglalja magába. A lakóépületek és a fennmaradt gazdasági épületek a Bódva menti népi építészet szinte érintetlenül megmaradt reprezentánsai. A tájház szomszédságában lévő Borsodi Földvár is az intézmény része.
Az 1886-ban épült, az alföldi magyar háztipust képviselő épületben 1886-ban nyílt tájház Bődi István helytörténész kutató kezdeményezésére. A ház külső megjelenésével, berendezésével egy kisparaszti sorban élő, alföldi parasztcsalád élet- és munkakörülményeit reprezentálja.
Néprajzi múzeum. Tájház. Az 1820-30-as évekre teszik a németek Budakalászra települését Üröm, Borosjenő és más Buda körül fekvő községekből. Kezdetben mezőgazdasági tevékenységet folytattak, azonban az 1882-es filoxéra végett vetett a híres bortermelésnek. 1888 nyarán megindult a Budapest-Szentendre közötti HÉV-közlekedés, amely a budakalásziak számára is megkönnyítette a főváros szaporodó iparvállalatainál a munkavállalást.
Néprajzi múzeum. Tájház. Az 1820-30-as évekre teszik a németek Budakalászra települését Üröm, Borosjenő és más Buda körül fekvő községekből. Kezdetben mezőgazdasági tevékenységet folytattak, azonban az 1882-es filoxéra végett vetett a híres bortermelésnek. 1888 nyarán megindult a Budapest-Szentendre közötti HÉV-közlekedés, amely a budakalásziak számára is megkönnyítette a főváros szaporodó iparvállalatainál a munkavállalást.
Néprajzi múzeum. Tájház. Az 1820-30-as évekre teszik a németek Budakalászra települését Üröm, Borosjenő és más Buda körül fekvő községekből. Kezdetben mezőgazdasági tevékenységet folytattak, azonban az 1882-es filoxéra végett vetett a híres bortermelésnek. 1888 nyarán megindult a Budapest-Szentendre közötti HÉV-közlekedés, amely a budakalásziak számára is megkönnyítette a főváros szaporodó iparvállalatainál a munkavállalást.
A Budakeszi Tájház a helyi sváb szokásokat és bútorokat mutatja be.
2013-ban került átadásra Bugyi Nagyközség központjától pár száz méterre felépült Tájház, melynek célja a magyar népi kultúra, ezen belül kiemelten a népi kismesterségek, a kézműves hagyományok megőrzése, ápolása, bemutatása. Intézményünk, egy olyan eligazodási pontként működik a községben, ahol az erre tévedő, vagy tudatos és általunk is irányított „vándor” eligazítást kap arról, hogy a környék, és szűkebb életterünk a falu és annak környezete milyen kultúrával bírt és ezt hogyan próbálja megőrizni.
2013-ban került átadásra Bugyi Nagyközség központjától pár száz méterre felépült Tájház, melynek célja a magyar népi kultúra, ezen belül kiemelten a népi kismesterségek, a kézműves hagyományok megőrzése, ápolása, bemutatása. Intézményünk, egy olyan eligazodási pontként működik a községben, ahol az erre tévedő, vagy tudatos és általunk is irányított „vándor” eligazítást kap arról, hogy a környék, és szűkebb életterünk a falu és annak környezete milyen kultúrával bírt és ezt hogyan próbálja megőrizni.
2013-ban került átadásra Bugyi Nagyközség központjától pár száz méterre felépült Tájház, melynek célja a magyar népi kultúra, ezen belül kiemelten a népi kismesterségek, a kézműves hagyományok megőrzése, ápolása, bemutatása. Intézményünk, egy olyan eligazodási pontként működik a községben, ahol az erre tévedő, vagy tudatos és általunk is irányított „vándor” eligazítást kap arról, hogy a környék, és szűkebb életterünk a falu és annak környezete milyen kultúrával bírt és ezt hogyan próbálja megőrizni.
