A Tájház egy tősgyökeres református, diósjenői család, a Vasas család birtokában volt, míg az Önkormányzat 2009-ben megvásárolta a házat és a hozzá tartozó telket. A ház a falu főutcáján helyezkedik el. Az utcát, mely a falu központját képezei, a Jenői patak szeli ketté, sajátos hangulatot adva ezzel. A ház a kamrajatón található bevésés szerint 1859-ben épülhetett. Elrendezése hagyományos, szoba-konyha-szoba és kamra-ól, külön bejárattal. Homlokzata téglával kirakott, a ház hosszán tornác fut végig. A ház mellett bővizű, ásott kút található. Az utcai kerítés 1911-ből való.
A Tájház egy tősgyökeres református, diósjenői család, a Vasas család birtokában volt, míg az Önkormányzat 2009-ben megvásárolta a házat és a hozzá tartozó telket. A ház a falu főutcáján helyezkedik el. Az utcát, mely a falu központját képezei, a Jenői patak szeli ketté, sajátos hangulatot adva ezzel. A ház a kamrajatón található bevésés szerint 1859-ben épülhetett. Elrendezése hagyományos, szoba-konyha-szoba és kamra-ól, külön bejárattal. Homlokzata téglával kirakott, a ház hosszán tornác fut végig. A ház mellett bővizű, ásott kút található. Az utcai kerítés 1911-ből való.
A Tájház egy tősgyökeres református, diósjenői család, a Vasas család birtokában volt, míg az Önkormányzat 2009-ben megvásárolta a házat és a hozzá tartozó telket. A ház a falu főutcáján helyezkedik el. Az utcát, mely a falu központját képezei, a Jenői patak szeli ketté, sajátos hangulatot adva ezzel. A ház a kamrajatón található bevésés szerint 1859-ben épülhetett. Elrendezése hagyományos, szoba-konyha-szoba és kamra-ól, külön bejárattal. Homlokzata téglával kirakott, a ház hosszán tornác fut végig. A ház mellett bővizű, ásott kút található. Az utcai kerítés 1911-ből való.
A ház 1847 -ben épült, négyosztatú épület – nagyszoba – konyha /pitvar – kisszoba – kamra. Az ajtók, ablakok az eredetiek. A XX. század elején építették hozzá a faoszlopos ámbitust és a nyári konyhát.
Kásád lakóinak többsége horvát nemzetiségű Dráva menti sokác, akiknek ősei a 18. század elején költöztek Bosznia felől e területre. Szokásaikat, népművészetüket és kultúrájukat megőrizték, és bemutatják a tájházban.
A hagyományos mezőföldi lakóház vert falú, nyeregteteje náddal fedett, padlója döngölt földpadló. A 18-19. századra a lakóépület három helyiségből állt. A ház rövid végével merőlegesen helyezkedett el az utca felé, bejárata az udvar felől nyílt. Az utca felőli első helyisége a szoba, a második a konyha volt, melynek bejárati ajtó felőli részét pitvarnak nevezzük. A ház harmadik helyisége a kamra. A jelenleg kiállítóhelyként is működő tájház helyiségiben a mindennapi élet használati tárgyai és hagyományos viseletek láthatók. Külön helyiség áll rendelkezésre kézműves –és néprajzi foglalkozások megtartására gyerekek illetve kisebb csoportok számára.
A hagyományos mezőföldi lakóház vert falú, nyeregteteje náddal fedett, padlója döngölt földpadló. A 18-19. századra a lakóépület három helyiségből állt. A ház rövid végével merőlegesen helyezkedett el az utca felé, bejárata az udvar felől nyílt. Az utca felőli első helyisége a szoba, a második a konyha volt, melynek bejárati ajtó felőli részét pitvarnak nevezzük. A ház harmadik helyisége a kamra. A jelenleg kiállítóhelyként is működő tájház helyiségiben a mindennapi élet használati tárgyai és hagyományos viseletek láthatók. Külön helyiség áll rendelkezésre kézműves –és néprajzi foglalkozások megtartására gyerekek illetve kisebb csoportok számára.
A hagyományos mezőföldi lakóház vert falú, nyeregteteje náddal fedett, padlója döngölt földpadló. A 18-19. századra a lakóépület három helyiségből állt. A ház rövid végével merőlegesen helyezkedett el az utca felé, bejárata az udvar felől nyílt. Az utca felőli első helyisége a szoba, a második a konyha volt, melynek bejárati ajtó felőli részét pitvarnak nevezzük. A ház harmadik helyisége a kamra. A jelenleg kiállítóhelyként is működő tájház helyiségiben a mindennapi élet használati tárgyai és hagyományos viseletek láthatók. Külön helyiség áll rendelkezésre kézműves –és néprajzi foglalkozások megtartására gyerekek illetve kisebb csoportok számára.
A Pataji Múzeumot 1959-ben Pastyik István történelemtanár alapította meg, aki közel 40 évig volt a Pataji Múzeum igazgatója. Az 1960-as évek derekán rendbe hozták a parasztházat és az istállóját. 1968 nyarán pataji tájházként ünnepélyesen megnyitották. A Múzeum látogatható épületei: unitárius templom (időszaki kiállítások) és tájház (állandó kiállítás).
A Pataji Múzeumot 1959-ben Pastyik István történelemtanár alapította meg, aki közel 40 évig volt a Pataji Múzeum igazgatója. Az 1960-as évek derekán rendbe hozták a parasztházat és az istállóját. 1968 nyarán pataji tájházként ünnepélyesen megnyitották. A Múzeum látogatható épületei: unitárius templom (időszaki kiállítások) és tájház (állandó kiállítás).
A Pataji Múzeumot 1959-ben Pastyik István történelemtanár alapította meg, aki közel 40 évig volt a Pataji Múzeum igazgatója. Az 1960-as évek derekán rendbe hozták a parasztházat és az istállóját. 1968 nyarán pataji tájházként ünnepélyesen megnyitották. A Múzeum látogatható épületei: unitárius templom (időszaki kiállítások) és tájház (állandó kiállítás).
A dunaszentbenedeki Tájház a szerencse háza. A benne lakók paraszti világfelfogása érintetlenül őrizte meg az utókor számára a XIX. század végi Dunaszenbenedek házformáját és lakberendezését. Az egyedül élő, a nagyszüleinél nevelkedett Kun Rozália ragaszkodott a család hagyományos értékeihez, nem vett tudomást a körülötte változó világról. A ház homlokzatai és a tető héjazata kivételével eredeti szépségében vészelte át a falusi házak átalakításának divatját, még az elektromos áramot sem vezették be. A Tájház berendezésében máshonnét gyűjtött tárgyak nincsenek.
A dunaszentbenedeki Tájház a szerencse háza. A benne lakók paraszti világfelfogása érintetlenül őrizte meg az utókor számára a XIX. század végi Dunaszenbenedek házformáját és lakberendezését. Az egyedül élő, a nagyszüleinél nevelkedett Kun Rozália ragaszkodott a család hagyományos értékeihez, nem vett tudomást a körülötte változó világról. A ház homlokzatai és a tető héjazata kivételével eredeti szépségében vészelte át a falusi házak átalakításának divatját, még az elektromos áramot sem vezették be. A Tájház berendezésében máshonnét gyűjtött tárgyak nincsenek.
A dunaszentbenedeki Tájház a szerencse háza. A benne lakók paraszti világfelfogása érintetlenül őrizte meg az utókor számára a XIX. század végi Dunaszenbenedek házformáját és lakberendezését. Az egyedül élő, a nagyszüleinél nevelkedett Kun Rozália ragaszkodott a család hagyományos értékeihez, nem vett tudomást a körülötte változó világról. A ház homlokzatai és a tető héjazata kivételével eredeti szépségében vészelte át a falusi házak átalakításának divatját, még az elektromos áramot sem vezették be. A Tájház berendezésében máshonnét gyűjtött tárgyak nincsenek.
A tájház a falu központjában, a Fő utcán, a település régi építésű részén található. Tipikus gazdagparaszti lakóépület, a hozzákapcsolódó, vele egy fedél alatt lévő gazdasági épületekkel. A lakóépület építője több mint 10 kh saját földön gazdálkodott az 1920-as évekig. Az épület 1895-ben a család tulajdonában lévő telekre épült. Az építő fia mintegy 32-33 kh-on gazdálkodó középbirtokos lett a XX. század közepére.
A tájház a falu központjában, a Fő utcán, a település régi építésű részén található. Tipikus gazdagparaszti lakóépület, a hozzákapcsolódó, vele egy fedél alatt lévő gazdasági épületekkel. A lakóépület építője több mint 10 kh saját földön gazdálkodott az 1920-as évekig. Az épület 1895-ben a család tulajdonában lévő telekre épült. Az építő fia mintegy 32-33 kh-on gazdálkodó középbirtokos lett a XX. század közepére.
A tájház a falu központjában, a Fő utcán, a település régi építésű részén található. Tipikus gazdagparaszti lakóépület, a hozzákapcsolódó, vele egy fedél alatt lévő gazdasági épületekkel. A lakóépület építője több mint 10 kh saját földön gazdálkodott az 1920-as évekig. Az épület 1895-ben a család tulajdonában lévő telekre épült. Az építő fia mintegy 32-33 kh-on gazdálkodó középbirtokos lett a XX. század közepére.
A tájház emléket állít az eleki, illetve általában a cigányságnak. A hálószobában a bútorok mellett láthatjuk azokat a kegytárgyakat is, melyek a cigányság vallásosságát fejezik ki. A konyhában érdekes megnézni a kenyérsütéssel kapcsolatos használati eszközöket, de itt láthatók azok a gyékényből készült tárgyak is, melyeket egykoron az eleki cigányok készítettek. A kamrában főképpen olyan használati eszközöket láthatnak az érdeklődők, amelyek szintén az egykori eleki cigányságra volt jellemző, pl. fúrók, különböző nádvágó eszközök.
A tájház emléket állít az eleki, illetve általában a cigányságnak. A hálószobában a bútorok mellett láthatjuk azokat a kegytárgyakat is, melyek a cigányság vallásosságát fejezik ki. A konyhában érdekes megnézni a kenyérsütéssel kapcsolatos használati eszközöket, de itt láthatók azok a gyékényből készült tárgyak is, melyeket egykoron az eleki cigányok készítettek. A kamrában főképpen olyan használati eszközöket láthatnak az érdeklődők, amelyek szintén az egykori eleki cigányságra volt jellemző, pl. fúrók, különböző nádvágó eszközök.
A tájház emléket állít az eleki, illetve általában a cigányságnak. A hálószobában a bútorok mellett láthatjuk azokat a kegytárgyakat is, melyek a cigányság vallásosságát fejezik ki. A konyhában érdekes megnézni a kenyérsütéssel kapcsolatos használati eszközöket, de itt láthatók azok a gyékényből készült tárgyak is, melyeket egykoron az eleki cigányok készítettek. A kamrában főképpen olyan használati eszközöket láthatnak az érdeklődők, amelyek szintén az egykori eleki cigányságra volt jellemző, pl. fúrók, különböző nádvágó eszközök.
Az eleki szlovákok tájjellegű szobát rendeztek be, ahol betekintést nyerhetünk a szlovákok egykori életébe. Láthatunk többek között bútorokat és egyéb berendezési tárgyakat, népművészeti alkotásokat, korabeli ruházatot, de szerszámokat is. Szlovák hagyományok szerinti programokat is szerveznek, melyre bevonják az Eleki táncegyüttest, a Pacsirta Gyermek táncegyüttest és beiskolázzák a fiatal citerásokat. Szeretettel várják a látogatókat.
Az eleki szlovákok tájjellegű szobát rendeztek be, ahol betekintést nyerhetünk a szlovákok egykori életébe. Láthatunk többek között bútorokat és egyéb berendezési tárgyakat, népművészeti alkotásokat, korabeli ruházatot, de szerszámokat is. Szlovák hagyományok szerinti programokat is szerveznek, melyre bevonják az Eleki táncegyüttest, a Pacsirta Gyermek táncegyüttest és beiskolázzák a fiatal citerásokat. Szeretettel várják a látogatókat.
Az eleki szlovákok tájjellegű szobát rendeztek be, ahol betekintést nyerhetünk a szlovákok egykori életébe. Láthatunk többek között bútorokat és egyéb berendezési tárgyakat, népművészeti alkotásokat, korabeli ruházatot, de szerszámokat is. Szlovák hagyományok szerinti programokat is szerveznek, melyre bevonják az Eleki táncegyüttest, a Pacsirta Gyermek táncegyüttest és beiskolázzák a fiatal citerásokat. Szeretettel várják a látogatókat.
Endrőd paraszttársadalmának népi építészetét és lakáskultúráját bemutató múzeum. A műemlék jellegű, védettséget élvező épület építtetője Hunya István 80 holdas nagygazda. A tájház néprajzi gyűjteménye a XIX. század végi endrődi paraszti életet mutatja be. A múzeumlátogatás mellett érdekes kézműves - és múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várjuk a látogatókat.
Endrőd paraszttársadalmának népi építészetét és lakáskultúráját bemutató múzeum. A műemlék jellegű, védettséget élvező épület építtetője Hunya István 80 holdas nagygazda. A tájház néprajzi gyűjteménye a XIX. század végi endrődi paraszti életet mutatja be. A múzeumlátogatás mellett érdekes kézműves - és múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várjuk a látogatókat.
Endrőd paraszttársadalmának népi építészetét és lakáskultúráját bemutató múzeum. A műemlék jellegű, védettséget élvező épület építtetője Hunya István 80 holdas nagygazda. A tájház néprajzi gyűjteménye a XIX. század végi endrődi paraszti életet mutatja be. A múzeumlátogatás mellett érdekes kézműves - és múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várjuk a látogatókat.
