A Felpéci Tájház a közösség számára nyitott intézmény, mely Felpéc tárgyi és szellemi emlékeit gyűjti, őrzi. Részt vállal a vidéki Magyarország kulturális örökségének megőrzésében, a település helyi értékeinek feltárásában, az értéktár létrehozásában, annak hasznosításában. Szabadidős, népfőiskolai programjain keresztül a tárgyi emlékek, az életmód és a szokások bemutatásával, elméleti ismeretek és a mai ember mindennapi életben is hasznosítható gyakorlati tudás közvetítésével segíti a népi hagyományok jobb megértését, hozzájárul a magyar kultúra hazai és nemzetközi szintű népszerűsítéséhez.
A Felpéci Tájház a közösség számára nyitott intézmény, mely Felpéc tárgyi és szellemi emlékeit gyűjti, őrzi. Részt vállal a vidéki Magyarország kulturális örökségének megőrzésében, a település helyi értékeinek feltárásában, az értéktár létrehozásában, annak hasznosításában. Szabadidős, népfőiskolai programjain keresztül a tárgyi emlékek, az életmód és a szokások bemutatásával, elméleti ismeretek és a mai ember mindennapi életben is hasznosítható gyakorlati tudás közvetítésével segíti a népi hagyományok jobb megértését, hozzájárul a magyar kultúra hazai és nemzetközi szintű népszerűsítéséhez.
A Felpéci Tájház a közösség számára nyitott intézmény, mely Felpéc tárgyi és szellemi emlékeit gyűjti, őrzi. Részt vállal a vidéki Magyarország kulturális örökségének megőrzésében, a település helyi értékeinek feltárásában, az értéktár létrehozásában, annak hasznosításában. Szabadidős, népfőiskolai programjain keresztül a tárgyi emlékek, az életmód és a szokások bemutatásával, elméleti ismeretek és a mai ember mindennapi életben is hasznosítható gyakorlati tudás közvetítésével segíti a népi hagyományok jobb megértését, hozzájárul a magyar kultúra hazai és nemzetközi szintű népszerűsítéséhez.
A tájház épülete eredetileg parasztház volt, amit „harangozóház`-nak használtak. Az 1900-as évek elejétől a harangozó lakott itt feleségével és három lányával. Külső-belső felújítása és a kapcsolódó zöld felületének rendezése által az önkormányzat idegenforgalmi célra kialakította a felsőtárkányi néprajzi értékek tárházát. Folyamatos látogathatósága révén megismerteti a helyi és az ide látogató emberekkel a felsőtárkányi néphagyományokat, a népviselet jellegzetességeit. A régi tárgyak a század eleji paraszti életről mesélnek. A tájház előzetes bejelentkezés után, ingyenesen látogatható.
A tájház épülete eredetileg parasztház volt, amit „harangozóház`-nak használtak. Az 1900-as évek elejétől a harangozó lakott itt feleségével és három lányával. Külső-belső felújítása és a kapcsolódó zöld felületének rendezése által az önkormányzat idegenforgalmi célra kialakította a felsőtárkányi néprajzi értékek tárházát. Folyamatos látogathatósága révén megismerteti a helyi és az ide látogató emberekkel a felsőtárkányi néphagyományokat, a népviselet jellegzetességeit. A régi tárgyak a század eleji paraszti életről mesélnek. A tájház előzetes bejelentkezés után, ingyenesen látogatható.
A tájház épülete eredetileg parasztház volt, amit „harangozóház`-nak használtak. Az 1900-as évek elejétől a harangozó lakott itt feleségével és három lányával. Külső-belső felújítása és a kapcsolódó zöld felületének rendezése által az önkormányzat idegenforgalmi célra kialakította a felsőtárkányi néprajzi értékek tárházát. Folyamatos látogathatósága révén megismerteti a helyi és az ide látogató emberekkel a felsőtárkányi néphagyományokat, a népviselet jellegzetességeit. A régi tárgyak a század eleji paraszti életről mesélnek. A tájház előzetes bejelentkezés után, ingyenesen látogatható.
1898-ban épült a ház. Az első és hátsó ház pacsit falból készült (sövénnyel szőtt vert falból), valamint a kemence a pitvarban. 1920-30 között ablakcserére került sor első nagyobb felújításként. Az első ház és a tornác 1940-51 között lett alákövezve és padlózva, valamint a pitvar elválasztódott. A szobában felül, a hátsó házban alul volt a mestergerenda, melyet az 50-es években vágtak ki. A csűr az udvar közepén a kútnál állt, majd 1951-ben a disznóóllal kiegészült, így a szekér teljesen körbefordulhatott az egységen. 1957-ben a pince fölé kisházat emeltek. Elől egy kisszobával, ill. hátul a magtárral. A magtár lebetonozott, válaszfalakkal ellátott helyiség volt, melyben a búzát, árpát, rozst és zabot külön lehetett tárolni. A két ház között volt a kemence és a szuszék. A Tájházban programokat is tartanak, szeretettel várnak mindenkit.
1898-ban épült a ház. Az első és hátsó ház pacsit falból készült (sövénnyel szőtt vert falból), valamint a kemence a pitvarban. 1920-30 között ablakcserére került sor első nagyobb felújításként. Az első ház és a tornác 1940-51 között lett alákövezve és padlózva, valamint a pitvar elválasztódott. A szobában felül, a hátsó házban alul volt a mestergerenda, melyet az 50-es években vágtak ki. A csűr az udvar közepén a kútnál állt, majd 1951-ben a disznóóllal kiegészült, így a szekér teljesen körbefordulhatott az egységen. 1957-ben a pince fölé kisházat emeltek. Elől egy kisszobával, ill. hátul a magtárral. A magtár lebetonozott, válaszfalakkal ellátott helyiség volt, melyben a búzát, árpát, rozst és zabot külön lehetett tárolni. A két ház között volt a kemence és a szuszék. A Tájházban programokat is tartanak, szeretettel várnak mindenkit.
1898-ban épült a ház. Az első és hátsó ház pacsit falból készült (sövénnyel szőtt vert falból), valamint a kemence a pitvarban. 1920-30 között ablakcserére került sor első nagyobb felújításként. Az első ház és a tornác 1940-51 között lett alákövezve és padlózva, valamint a pitvar elválasztódott. A szobában felül, a hátsó házban alul volt a mestergerenda, melyet az 50-es években vágtak ki. A csűr az udvar közepén a kútnál állt, majd 1951-ben a disznóóllal kiegészült, így a szekér teljesen körbefordulhatott az egységen. 1957-ben a pince fölé kisházat emeltek. Elől egy kisszobával, ill. hátul a magtárral. A magtár lebetonozott, válaszfalakkal ellátott helyiség volt, melyben a búzát, árpát, rozst és zabot külön lehetett tárolni. A két ház között volt a kemence és a szuszék. A Tájházban programokat is tartanak, szeretettel várnak mindenkit.
A Fertő-vidéki, legendásan szép, egységes, fűrészfogas beépítésű széplaki utcasor az 1930-as évektől minden jelentősebb népi építészetet tárgyaló műben szerepel. Szerencsénkre ebből az utcasorból öt egymás mellett álló ház megmaradt, így lehetőség nyílt arra, hogy a hagyományos háztípus bemutatásán túl a valamikori utcakép hangulatát is felidézzük.
A Fertő-vidéki, legendásan szép, egységes, fűrészfogas beépítésű széplaki utcasor az 1930-as évektől minden jelentősebb népi építészetet tárgyaló műben szerepel. Szerencsénkre ebből az utcasorból öt egymás mellett álló ház megmaradt, így lehetőség nyílt arra, hogy a hagyományos háztípus bemutatásán túl a valamikori utcakép hangulatát is felidézzük.
A Fertő-vidéki, legendásan szép, egységes, fűrészfogas beépítésű széplaki utcasor az 1930-as évektől minden jelentősebb népi építészetet tárgyaló műben szerepel. Szerencsénkre ebből az utcasorból öt egymás mellett álló ház megmaradt, így lehetőség nyílt arra, hogy a hagyományos háztípus bemutatásán túl a valamikori utcakép hangulatát is felidézzük.
A 19. század elején terméskőből épült parasztbarokk lakóház, 1986 óta az önkormányzat által alapított helytörténeti gyűjteményként működik. Kialakításában nagy szerepe volt Pacsuné Fodor Sára helytörténésznek, aki a tájház megnyitásától haláláig az intézményben dolgozott. A helytörténész nevét a tájház 2006-ban vette fel. A gyűjteményt a lakosság adományozta régi tárgyi emlékekből. Az állandó kiállítás ízelítőt ad a település és környéke iparos múltjából. A nagyszobában Krúdy Gyula emlékszobát alakítottunk ki, a Tájház bejelentkezés útján látogatható.
A 19. század elején terméskőből épült parasztbarokk lakóház, 1986 óta az önkormányzat által alapított helytörténeti gyűjteményként működik. Kialakításában nagy szerepe volt Pacsuné Fodor Sára helytörténésznek, aki a tájház megnyitásától haláláig az intézményben dolgozott. A helytörténész nevét a tájház 2006-ban vette fel. A gyűjteményt a lakosság adományozta régi tárgyi emlékekből. Az állandó kiállítás ízelítőt ad a település és környéke iparos múltjából. A nagyszobában Krúdy Gyula emlékszobát alakítottunk ki, a Tájház bejelentkezés útján látogatható.
A 19. század elején terméskőből épült parasztbarokk lakóház, 1986 óta az önkormányzat által alapított helytörténeti gyűjteményként működik. Kialakításában nagy szerepe volt Pacsuné Fodor Sára helytörténésznek, aki a tájház megnyitásától haláláig az intézményben dolgozott. A helytörténész nevét a tájház 2006-ban vette fel. A gyűjteményt a lakosság adományozta régi tárgyi emlékekből. Az állandó kiállítás ízelítőt ad a település és környéke iparos múltjából. A nagyszobában Krúdy Gyula emlékszobát alakítottunk ki, a Tájház bejelentkezés útján látogatható.
A helyi hagyományokat hűen őrzi a Foktői tájház. A helyi összefogás szép példája a Foktő, Fő utca 32. szám alatti tájház autentikus felújítsa és a hagyományos paraszti létformát tükröző, egykori használati tárgyakkal való berendezése. A tájház ablakkeretének sárga színét legalább akkora körültekintéssel választották ki, mint a berendezési és használati tárgyakat, amelyek elhelyezésekor a helyiek érzékenysége miatt arra is ügyelni kellett, hogy melyek voltak a reformátusok és melyek a katolikusok által lakott egykori porták jellemző képei, dísztárgyai.
A helyi hagyományokat hűen őrzi a Foktői tájház. A helyi összefogás szép példája a Foktő, Fő utca 32. szám alatti tájház autentikus felújítsa és a hagyományos paraszti létformát tükröző, egykori használati tárgyakkal való berendezése. A tájház ablakkeretének sárga színét legalább akkora körültekintéssel választották ki, mint a berendezési és használati tárgyakat, amelyek elhelyezésekor a helyiek érzékenysége miatt arra is ügyelni kellett, hogy melyek voltak a reformátusok és melyek a katolikusok által lakott egykori porták jellemző képei, dísztárgyai.
A helyi hagyományokat hűen őrzi a Foktői tájház. A helyi összefogás szép példája a Foktő, Fő utca 32. szám alatti tájház autentikus felújítsa és a hagyományos paraszti létformát tükröző, egykori használati tárgyakkal való berendezése. A tájház ablakkeretének sárga színét legalább akkora körültekintéssel választották ki, mint a berendezési és használati tárgyakat, amelyek elhelyezésekor a helyiek érzékenysége miatt arra is ügyelni kellett, hogy melyek voltak a reformátusok és melyek a katolikusok által lakott egykori porták jellemző képei, dísztárgyai.
A Fóti Települési Értéktár Bizottság áldozatos munkájának köszönhetően, oly sok próbálkozás után, megvalósult egy harmincéves álom és Fót városának lett egy tájháza, melyre mindenki büszke lehet. Fót Város Önkormányzata a Petőfi utca 6. szám alatti épületegyüttest azzal a céllal vásárolta meg, hogy tájházként működhessen. A Fóti Tájház épületeit 2020. október 9-én avatták fel ünnepélyes keretek között. Ekkor a kisház került berendezésre és bemutatásra, melyet 2022-ben követett a gazdaház újabb kiállító terekkel történő bővítése.
A Fóti Települési Értéktár Bizottság áldozatos munkájának köszönhetően, oly sok próbálkozás után, megvalósult egy harmincéves álom és Fót városának lett egy tájháza, melyre mindenki büszke lehet. Fót Város Önkormányzata a Petőfi utca 6. szám alatti épületegyüttest azzal a céllal vásárolta meg, hogy tájházként működhessen. A Fóti Tájház épületeit 2020. október 9-én avatták fel ünnepélyes keretek között. Ekkor a kisház került berendezésre és bemutatásra, melyet 2022-ben követett a gazdaház újabb kiállító terekkel történő bővítése.
A Fóti Települési Értéktár Bizottság áldozatos munkájának köszönhetően, oly sok próbálkozás után, megvalósult egy harmincéves álom és Fót városának lett egy tájháza, melyre mindenki büszke lehet. Fót Város Önkormányzata a Petőfi utca 6. szám alatti épületegyüttest azzal a céllal vásárolta meg, hogy tájházként működhessen. A Fóti Tájház épületeit 2020. október 9-én avatták fel ünnepélyes keretek között. Ekkor a kisház került berendezésre és bemutatásra, melyet 2022-ben követett a gazdaház újabb kiállító terekkel történő bővítése.
A Tájház ízelítőt ad a falusi élet hangulatából, a letűnt idők díszítő és használati tárgyaiból.
A jellegzetes nádfedeles épület a településen egykor élt emberek életkörülményeit mutatja be. A kovácsműhely a lakás folytatásaként látható. Az egykori mester bármelyik pillanatban betoppanhatna, hogy újra dolgozzon.
Az Emlékház a falu középpontjában helyezkedik el. Korábban általános iskolaként működött, ahol Gárdonyi Géza is tanult. A későbbi jeles író, a családjával néhány évig itt élt, ahol édesapja uradalmi gépészként tevékenykedett. Környékbeli településeken élő iskolás gyerekcsoportok, nyugdíjas kirándulók látogatják főként az emlékházat. Több helyiség található benne. Az egyik valamikori osztályteremként van berendezve padokkal, golyós számológéppel, fali olvasótáblával, versbe szedett viselkedési szabályokkal, régi tanulók füzeteivel. Egy másikban Gárdonyihoz kapcsolódó emlékek láthatóak. Megtalálhatóak még kézzel írt dokumentumok Sály történetéről, helyben használt eszközök, korabeli népviselet.
Az Emlékház a falu középpontjában helyezkedik el. Korábban általános iskolaként működött, ahol Gárdonyi Géza is tanult. A későbbi jeles író, a családjával néhány évig itt élt, ahol édesapja uradalmi gépészként tevékenykedett. Környékbeli településeken élő iskolás gyerekcsoportok, nyugdíjas kirándulók látogatják főként az emlékházat. Több helyiség található benne. Az egyik valamikori osztályteremként van berendezve padokkal, golyós számológéppel, fali olvasótáblával, versbe szedett viselkedési szabályokkal, régi tanulók füzeteivel. Egy másikban Gárdonyihoz kapcsolódó emlékek láthatóak. Megtalálhatóak még kézzel írt dokumentumok Sály történetéről, helyben használt eszközök, korabeli népviselet.
Az Emlékház a falu középpontjában helyezkedik el. Korábban általános iskolaként működött, ahol Gárdonyi Géza is tanult. A későbbi jeles író, a családjával néhány évig itt élt, ahol édesapja uradalmi gépészként tevékenykedett. Környékbeli településeken élő iskolás gyerekcsoportok, nyugdíjas kirándulók látogatják főként az emlékházat. Több helyiség található benne. Az egyik valamikori osztályteremként van berendezve padokkal, golyós számológéppel, fali olvasótáblával, versbe szedett viselkedési szabályokkal, régi tanulók füzeteivel. Egy másikban Gárdonyihoz kapcsolódó emlékek láthatóak. Megtalálhatóak még kézzel írt dokumentumok Sály történetéről, helyben használt eszközök, korabeli népviselet.
