A Karancs-Medves Tájvédelmi Körzeten belül kialakított tanösvény a pliocén-pleisztocén korú (2,4-2,2 millió év között lezajlott) bazaltvulkanizmus jelenségeit ismerteti, s bemutatja a vulkáni tevékenység mai is tanulmányozható termékeit (kőzetek) és nyomait (a kőzetek tulajdonságai, felszínformák).
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vizes élőhely rekonstrukcióját és az élőhelyet fenntartó bivalygulyát mutatja be a tanösvény.
Túra a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban. Az útvonal hossza 4 km, az állomások száma 7 db, menetidő 2 óra. A Bazaltorgonák tanösvény szabadon látogatható, bejárásához igény szerint szakvezetést biztosít a nemzeti park igazgatósága.
Az Aggteleki Nemzeti Park területén elsőként létesült és egyben a leglátogatottabb tanösvény. Az „Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai” világörökség helyszín legjelentősebb barlangjának, a Baradla-barlangnak aggteleki és jósvafői bejáratát összekötő, a fedett és a nyílt karszt határán kanyargó sárga jelzésű, 7,5 km hosszúságú felszíni túraútvonal bejárásával a karsztterület természeti és kultúrtörténeti értékeivel ismerkedhetnek meg a látogatók kb. 3 órás túra keretében. A kiránduláshoz ajánlott kényelmes túracipőt vagy túrabakancsot húzni. A túrát a tanösvény aggteleki kezdőpontján érdemes megkezdeni, de fordított irányban is végigjárható.
Az Aggteleki Nemzeti Park területén elsőként létesült és egyben a leglátogatottabb tanösvény. Az „Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai” világörökség helyszín legjelentősebb barlangjának, a Baradla-barlangnak aggteleki és jósvafői bejáratát összekötő, a fedett és a nyílt karszt határán kanyargó sárga jelzésű, 7,5 km hosszúságú felszíni túraútvonal bejárásával a karsztterület természeti és kultúrtörténeti értékeivel ismerkedhetnek meg a látogatók kb. 3 órás túra keretében. A kiránduláshoz ajánlott kényelmes túracipőt vagy túrabakancsot húzni. A túrát a tanösvény aggteleki kezdőpontján érdemes megkezdeni, de fordított irányban is végigjárható.
Az Aggteleki Nemzeti Park területén elsőként létesült és egyben a leglátogatottabb tanösvény. Az „Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai” világörökség helyszín legjelentősebb barlangjának, a Baradla-barlangnak aggteleki és jósvafői bejáratát összekötő, a fedett és a nyílt karszt határán kanyargó sárga jelzésű, 7,5 km hosszúságú felszíni túraútvonal bejárásával a karsztterület természeti és kultúrtörténeti értékeivel ismerkedhetnek meg a látogatók kb. 3 órás túra keretében. A kiránduláshoz ajánlott kényelmes túracipőt vagy túrabakancsot húzni. A túrát a tanösvény aggteleki kezdőpontján érdemes megkezdeni, de fordított irányban is végigjárható.
Az Apródok útja tanösvény Drégelypalánk községtől a várig 8 állomáson végighaladva megismerteti a látogatókat a falu helytörténeti értékeivel, a szőlőhegyek történetével, patakok és erdők élővilágával, a Börzsöny forrásaival és végül a vár történetével. A várból egyedülálló kilátás nyílik a szomszédos hegyekre.
Az Apródok útja tanösvény Drégelypalánk községtől a várig 8 állomáson végighaladva megismerteti a látogatókat a falu helytörténeti értékeivel, a szőlőhegyek történetével, patakok és erdők élővilágával, a Börzsöny forrásaival és végül a vár történetével. A várból egyedülálló kilátás nyílik a szomszédos hegyekre.
Az Apródok útja tanösvény Drégelypalánk községtől a várig 8 állomáson végighaladva megismerteti a látogatókat a falu helytörténeti értékeivel, a szőlőhegyek történetével, patakok és erdők élővilágával, a Börzsöny forrásaival és végül a vár történetével. A várból egyedülálló kilátás nyílik a szomszédos hegyekre.
Az Aggteleki Nemzeti Park hazánk nemzeti parkjai közül az egyetlen, amelyet elsősorban a felszíni és felszín alatti világ védelmének érdekében hoztak létre 1985-ben. A közel 20 000 hektáros területen 280 darab kisebb-nagyobb barlang található, melyek 1995-ben - a Szlovák-karszt barlangjaival együtt - felkerültek az UNESCO Világörökség listájára.
Az Aggteleki Nemzeti Park hazánk nemzeti parkjai közül az egyetlen, amelyet elsősorban a felszíni és felszín alatti világ védelmének érdekében hoztak létre 1985-ben. A közel 20 000 hektáros területen 280 darab kisebb-nagyobb barlang található, melyek 1995-ben - a Szlovák-karszt barlangjaival együtt - felkerültek az UNESCO Világörökség listájára.
Az Aggteleki Nemzeti Park hazánk nemzeti parkjai közül az egyetlen, amelyet elsősorban a felszíni és felszín alatti világ védelmének érdekében hoztak létre 1985-ben. A közel 20 000 hektáros területen 280 darab kisebb-nagyobb barlang található, melyek 1995-ben - a Szlovák-karszt barlangjaival együtt - felkerültek az UNESCO Világörökség listájára.
Várprogramok, várjátékok, várfesztiválok 2026-ban. Kulturális rendezvények, várszínház, nyári előadások, koncertek várják a várak szerelmeseit országszerte, több helyszínen. Családi és gyermekprogramok, történelmi játékok, szórakoztató műsorok, programsorozatok a hazai várakban, minden korosztálynak.
Várprogramok, várjátékok, várfesztiválok 2026-ban. Kulturális rendezvények, várszínház, nyári előadások, koncertek várják a várak szerelmeseit országszerte, több helyszínen. Családi és gyermekprogramok, történelmi játékok, szórakoztató műsorok, programsorozatok a hazai várakban, minden korosztálynak.
Várprogramok, várjátékok
Várprogramok, várjátékok, várfesztiválok 2026-ban. Kulturális rendezvények, várszínház, nyári előadások, koncertek várják a várak szerelmeseit országszerte, több helyszínen. Családi és gyermekprogramok, történelmi játékok, szórakoztató műsorok, programsorozatok a hazai várakban, minden korosztálynak.
Boldogkőváralja a Tekeres-patak partján fekvő település a Zempléni hegységben, ahol romantikus várak, kultúrtörténeti emlékek, vadregényes tájak kápráztatják el a szemlélőt.
A farkasgyepűi erdő egy olyan természetvédelmi terület a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban, ahol 1926-tól folynak erdőfelújítási kísérletek, 1974 óta pedig a különböző bükkös társulások életét tanulmányozzák itt a kutatók.
A darvas-tói bauxitlencsék - a Déli-Bakony északi előterében, a Tapolcai-medence és a Bakonyalja között elterülő - nyirádi bauxitterülethez tartoznak. Maga a vidék alig kiemelkedő fennsík; tengerszint fölötti átlagmagassága alig haladja meg a 200 métert. A Bauxitlencse Darvas-tó, földtani természeti értékünk a Dunántúli-középhegységre jellemző bauxitképződés nyomait őrzi. E térség bauxit-előfordulásaira jellemző a lencsés, töbrös kifejlődés; ennek típusos példája a darvastói két lencse.
A darvas-tói bauxitlencsék - a Déli-Bakony északi előterében, a Tapolcai-medence és a Bakonyalja között elterülő - nyirádi bauxitterülethez tartoznak. Maga a vidék alig kiemelkedő fennsík; tengerszint fölötti átlagmagassága alig haladja meg a 200 métert. A Bauxitlencse Darvas-tó, földtani természeti értékünk a Dunántúli-középhegységre jellemző bauxitképződés nyomait őrzi. E térség bauxit-előfordulásaira jellemző a lencsés, töbrös kifejlődés; ennek típusos példája a darvastói két lencse.
A darvas-tói bauxitlencsék - a Déli-Bakony északi előterében, a Tapolcai-medence és a Bakonyalja között elterülő - nyirádi bauxitterülethez tartoznak. Maga a vidék alig kiemelkedő fennsík; tengerszint fölötti átlagmagassága alig haladja meg a 200 métert. A Bauxitlencse Darvas-tó, földtani természeti értékünk a Dunántúli-középhegységre jellemző bauxitképződés nyomait őrzi. E térség bauxit-előfordulásaira jellemző a lencsés, töbrös kifejlődés; ennek típusos példája a darvastói két lencse.
