Ünnep

Az állat-és növényszeretet napját Magyarországon először 1994-ben rendezték meg. A jeles nap célja, hogy a gyerekeket az állatokkal és a növényekkel kapcsolatos pozitív élményeken keresztül környezettudatos és felelősségteljes felnőttekké neveljük.

A klímaváltozás korunk egyik legalapvetőbb, a Föld élővilágát és az emberi civilizációt egyaránt fenyegető veszélye. Ennek során minden térségben nő az óceánok, az alföldek, a magashegységek, sőt a sarkkörök felszínének átlaghőmérséklete, ezért globális felmelegedésről beszélhetünk. Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó szakértői 2007-ben megállapították és kihirdették, hogy a globális felmelegedés az ellenkező véleményekkel szemben tény és létező veszély, mely minden emberre közvetlen hatással van. Éppen ezért 2007 óta minden év május 15-én nemzetközi klímaváltozási akciónapot tartanak, melynek keretében felhívják a figyelmet a Földünket fenyegető veszélyekre.

Május második szombatjára esik A vándormadarak világnapja. A Földön élő 10 ezer madárfaj kétharmada évről-évre mozog, a fészkelőterületről a telelőterületre és vissza. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja révén, 2006 óta minden május második hétvégéjén tartják világszerte a Vándormadarak világnapját. A kezdeményezés szorosan kapcsolódik a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló bonni egyezményhez, valamint az afrikai és eurázsiai vonuló vízimadarak védelméről szóló megállapodáshoz.

Az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO 2002-ben határozott arról, hogy május 10-ét a Mozogj az egészségedért napjává nyilvánítja.

Május 10-én van A szívférgesség napja. A Magyarországon is érvényesülő klímaváltozás, a folyamatos felmelegedés háziállataink számára is új veszélyeket rejtenek. Ilyen a kutyákat fenyegető szívférgesség a tavaszi szúnyogszezon kezdetén.

Minden év május 10-én ünnepeljük a Madarak és fák napját, mely több mint száz éves hagyomány Magyarországon. A Föld napja testvérünnepének tekintjük, célja, hogy különböző megemlékezésekkel, rendezvényekkel felhívja a társadalom, különösen a fiatalok figyelmét az őket körülvevő élővilágra és a természetvédelem fontosságára, hiszen kiemelt feladat ma az ifjúság természetvédelem iránti elkötelezettségének kialakítása, elmélyítése.

Dr. Kresz Géza Budapest V. kerületének tisztiorvosa volt. Bécsi mintára 1887. április 10-én ő alapította a Budapesti Önkéntes Mentőegyesületet. Jeles napja, a Mentők Napja május 10-e.

Európa története a szakadatlan versengés, viszályok és háborúk története is egyben, mely a II. világháborúban érte el legtragikusabb fejezetét. Nyugat-Európa népei és vezetői megértették, hogy egymás rovására nem tudnak jólétet és fejlődést elérni. Robert Schuman francia külügyminiszter 1950. május 9-én javaslatot tett az első és második világháborúban egymás ellen harcoló európai országoknak, hogy szén- és acéltermelésüket vonják közös irányítás alá.

A II. világháború Európában több fronton, továbbá Afrikában és a Távol-Keleten zajlott. A soha nem látott erők közötti összecsapás mérhetetlen szenvedést okozott a világ népei számára. Több száz város vált romhalmazzá, az emberáldozatok száma 60 millióra tehető. A háború utolsó szakaszában a szovjet és az amerikai csapatok 1945. április 25-én találkoztak az Elbánál. Április 30-án a már Berlin központjában harcoló szovjetek elfoglalták a Reichstagot, a birodalmi gyűlés épületét, a náci Németország szimbólumát. Hitler öngyilkos lett a kancellária alatti bunkerében. Május 8-án a III. Birodalom kapitulált, a német haderő feltétel nélkül letette a fegyvert.

A Vöröskereszt megalapítója, Henry Dunant született ezen a napon, május 8-án, 1828-ban. A svájci üzletember 1859. június 24-én tanúja volt a francia-szárd és az osztrák császári csapatok között lezajlott véres solferinói csatának, ahol az ellátatlan sebesültek tömegei haltak bele egyébként gyógyítható sérüléseikbe. Látva a sebesültek tragikus pusztulását, létrehozott egy nemzetközi segélyszervezetet: 1863-ban Genfben megalakult a Vöröskereszt.