Alcsúti Arborétum

A fővárostól mindössze 40 kilométerre, Tata és Székesfehérvár között, a szépséges Váli-völgyben fekszik az Alcsúti Arborétum. József nádor egykori kastélykertje 40 hektár területű, fő épülete a klasszicista kastély Pollack Mihály munkája. Sajnos mára csak a homlokzat és a kastélykápolna maradt meg belőle. Kertje tájképi angolkert. Legszebb látványa a kastély előtti nagy rét a tóval, és a mellette levő sugárirányú nyiladékok.

Az óriás fák több korabeli épületet és építményt rejtenek, így szép hidakat, kilátó-zenepavilont, babaházat, medve-házat, csörgedezőt, vagy a Lourdesi barlangot. A park gazdái, József nádor, és később József főherceg lelkes növényhonosítók voltak, akik több száz növénnyel gazdagították hazánk növényállományát. Többek között az ő munkásságuknak is köszönhető, hogy ma a park több mint 540 féle fa és cserje gyűjteménye. Az újjáépített kápolnában a Magyarország Történeti Kertjei, a babaházban pedig a "József főherceg katonái" című kiállítás látható.

József nádor 1818-ban kapja meg az Alcsúti Uradalmat, ahol 2 év múlva már építi kastélyát Pollack Mihály tervei szerint. Az uradalom hamarosan az ország legelső mintagazdaságává alakul. A kastélykertet 1825-től alakítják, a schönbrunni Tot család közreműködésével.

Növényzete a XIX. századi növényhasznosítás eredményeként egy 540 fajból álló fás növény gyűjtemény, melynek származati helyei: Európa, Kisázsia, Kelet-Azsia és Észak-Amerika. Legszebb idős példányai a parknak a platánok, törökmogyorók, tulipánfák, vasfák, vérbükkösök, mocsárciprusok, jegenyefenyők és japánakácok, de értékes a hárs, juhar, tölgy és gesztenyefajok gyűjteménye is. Egyedülállóan különös értékű a 24 törzset nevelő óriástuja, a zuhatagos bükk, a héttörzsű törökmogyoró és a közeli Csaplári erdő 170 éves libanoni cédrusa.

Állatvilága másodlagos, az énekesmadár állománya jelentős. A kerti építmények közül a kastélykápolna, babaház, medveház, a gloriette és kisebb parki építmények jelentősek. Sajnos a kastély 1945 után elpusztult, ma már csak a homlokzati fal áll.

Az arborétum ma korlátozott közhasználatú park. Funkciója génbank-gyűjtemény, bemutatóhely, kirándulóhely, rekreációs terület, madárvédelmi és kísérleti telep, történelmi emlékhely, kerttörténeti emlék, kultúrterület.

Különleges értéke, hogy eredeti állapotában megmaradt hamisítatlan reformkori kert. Műemléki és természetvédelmi védettséget egyaránt élvez.

Bemutatóhelyei: a kastélykápolnában kerttörténeti kiállítás, a babaházban József főherceg katonái című kiállítás működik.

A park melletti csaplári erdőben található Magyarország legidősebb libanoni cédrusa, az etyeki úton pedig a cédrussal egyidős platánsor. Mindkettő lenyűgöző szépségű. Az arborétumot egész évben érdemes felkeresni, de különösen szép február közepétől márciusig, amikor hóvirágmező borítja, májusban a jezsámenbokrok és tavirózsák virágzásakor, és a júniusi estéken, amikor szentjánosbogarak ezrei rajzanak kis zöld lámpásként világítva.

Megközelítés:

Az M1-es főútvonalról a bicskei leágazásnál a 881-es közúton, vagy az M7-es főútvonalról a Baracska-Kajászó leágazásnál a Kajászó-Vál-Alcsútdoboz útvonalon. Vonattal Bicskéig, onnan autóbusszal közvetlenül megközelíthető.