Gödöllői Királyi Kastély

Gödöllői Királyi Kastély

Állandó kiállítás - A gödöllői kastély története a kezdetektől napjainkig

Az állandó kiállításra váltott belépőjeggyel az alábbi 31 termet tekinthetik meg.

• A GRASSALKOVICHOK KORA

A kiállítás hat teremben a gödöllői kastély első évszázadát és az építtető Grassalkovich-család három generációját mutatja be, betekintéssel a kastély barokk templomába.

A köznemesi származású, jogi végzettségű Grassalkovich I. Antal (1694–1771) tehetsége révén magasra ívelő karriert futott be. Fontos szerepe volt Mária Terézia trónra jutásában, hiszen az osztrák örökösödési háború (1740–48) idején ő szervezte meg a magyar nemesek támogatását. Grassalkovich I. Antalt a kincstári javak eredményes gyarapításáért Mária Terézia 1743-ban grófi rangra emelte, s titkos tanácsosává nevezte ki. Az udvarnál betöltött legfontosabb szerepköre a Magyar Kamara elnöki tisztsége volt 1748 és 1771 között. Grassalkovich I. Antal, mint a százötven évig tartó török hódoltság utáni zavaros birtokviszonyok rendezésével foglalkozó bizottság (Neoacquistica Commissio) elnöke, az állami kincstár mellett saját birtokait is tervszerűen gyarapította. Gödöllő egy 135.000 holdas birtok központja volt, amely mellett még további öt uradalommal rendelkezett. Grassalkovich a saját birtokain 33 templom és rendház építését, illetve felújítását támogatta. Így többek között a Gödöllővel határos máriabesnyői templomét is, ahová kapucinus szerzeteseket telepített le.

A kiállításon Grassalkovich I. Antalról és családjáról, valamint Mária Terézia királynőről és a gróf kortársairól készült ábrázolások mellett a családdal kapcsolatos tárgyi emlékanyag tekinthető meg. Ezek közül kiemelendők a családtagok kézjegyével ellátott dokumentumok, a ritkaságokat is magába foglaló éremgyűjtemény és a rokokó stílusú arany karkötő, amelyen Mária Terézia és az ő trónra jutása érdekében „életüket és vérüket” felajánló magyar nemesek láthatóak. Külön figyelmet érdemel az a gyönyörű, női udvari díszruha, amely eredetileg a XVIII. században készült, gazdag ezüst és arany díszítéssel.

• A KIRÁLYI LAKOSZTÁLYOK

1867-ben kezdődött a gödöllői kastély második fénykora. A magyar állam által megvásárolt és  felújított kastély koronázási ajándékként I. Ferenc József és Erzsébet királyné pihenő rezidenciája lett. A királyi időszakot 14 terem idézi meg: a források alapján hűen helyreállított királyi lakosztályok és a díszterem.

Az 1867-es felújításkor a királyi lakosztályok a főhomlokzati szárnyban kerültek kialakításra. Ennek középső egysége a fehér márványstukkóval burkolt, gazdagon aranyozott, rokokó stílusú díszterem, amely a bálok és a nagyobb létszámú fogadások, étkezések helyszíne volt. Közvetlenül innen nyílt I. Ferenc József lakosztálya, amely összesen négy helyiségből:  dohányzó-, dolgozó-, háló- és öltözőszobából állt. Berendezésükkor figyelembe vették a király óhaját, és ezért reprezentáció helyett inkább az egyszerűségre, kényelemre törekedtek. A faburkolat ekkor kukorica színű, a selyemtapéta pedig szürke volt, míg a bútorokat sárga bőrrel vonták be. A falakat vadásztrófeák és főként magyar festők tájképei, életképei díszítették. A kastélynak ebben az északi traktusában, a király lakosztálya mellett volt a kisebédlő és a tálalószobácska.

A főhomlokzati szárny déli egységében alakították ki Erzsébet királyné lakosztályát, amelynek szobáit (szalon, írószoba, öltöző és háló) kívánságára kedvenc színe, az ibolya jellemezte. A meglévő bútorzatot Bécsből, a K.u.K. Mobiliendepo-ból egészítették ki, neobarokk és neorokokó darabokkal. A szobákat virágok, porcelán tárgyak, életképek és családi fotók tették intimmé.

A királyi lakosztályok jellemző, egyedi színeit 1876-ban Schönbrunn mintájára egységesen fehér, vörös és arany színek váltották fel. A kedvelt ibolyaszín csak  a királyné földszinti szobáiban maradt meg. Ez a három helyiségből álló szalon az emeletről csigalépcsőn keresztül volt megközelíthető. A szobák előtt hangulatos veranda állt, ahonnan fából épített folyosó vezetett a lovardához.

Mivel a gödöllői kastély eredeti berendezésből igen kevés maradt fenn, ezért a monarchia Magyarországáról is mesélő kiállításon a hazai egyházi és közgyűjtemények kapcsolódó darabjai, illetve a királyi pár máshonnan származó személyes tárgyai is láthatóak.

• ERZSÉBET KIRÁLYNÉ EMLÉKKIÁLLÍTÁS

A magyarok szeretett királynéjának már életében kialakult, s máig ható kultuszának emléktárgyait mutatja be az egykori felolvasó szobában és Ferenczy Ida a magyar nyelvű felolvasónő lakosztályában megrendezett kiállítás.

Az emlékkiállítás enteriőr-szerűen berendezett első szobája egykor a királyné lakosztályához tartozott: a felolvasószoba funkcióját töltötte be. Falain a legértékesebbnek és legjobban rekonstruálhatónak tartott, az 1830-as 40-es évekből való biedermeier stílusú festést állították helyre. A bútorzaton belül kuriózumnak számít a felolvasó kanapé, amely a kastély eredeti berendezései közül került elő. A jobb sarokban a királyné felolvasónője, Ferenczy Ida portréi és karosszéke látható.

Az emlékkiállítás második és harmadik szobája a királyi időszakban Ferenczy Ida lakosztályának része volt. Az itt bemutatott történeti-tárgyi emlékanyag Erzsébet királyné életének magyarországi vonatkozásait villantja fel. Ezek közül külön figyelmet érdemel a tárlókban elhelyezett éremgyűjtemény. A falakon a királyné magyar udvarhölgyei közül Festetich Mária, Andrássy Gyuláné, Sztáray Irma grófnők és Senyey Pálné bárónő arcképe látható.

Az utolsó teremben Erzsébet királyné halálát  hírül adó újságlapok mellett a királyné emlékére kiadott érmekből és könyvekből látható válogatás. A terem központi eleme a fehér márványból készült mellszobor, Zala György alkotása.

• A KASTÉLY 20. SZÁZADI TÖRTÉNETE

A 2010-ben felújított Gizella-szárny hat termében a kastély történetének legutóbbi, sorsfordító évtizedei elevenednek meg: a királyi család gyermekeinek gödöllői tartózkodásától egészen napjainkig.

A Gizella-szárnyban a XIX. század második felében a királyi gyermekek: Rudolf trónörökös, Gizella főhercegnő, majd később a kis Mária Valéria főhercegnő lakosztálya volt. A 2011-ben ebben a teremsorban megnyitott kiállítás első, sarokterme a kastély történetének játékos, interaktív megismerését szolgálja, számítógépes játékokkal és makettel és szép kilátással a kastély parkjára. A második terem Mária Valéria egykori szalonjának rekonstrukciója, a királyi gyermekekhez kapcsolódó relikviákkal. A további termek a kastély XX. századi történetének fontos korszakaival ismertetik meg a látogatót, bemutatva IV. Károly király és a Horthy-család itt töltött napjait, a Tanácsköztársaság katonai főparancsnoki szobáját, valamint a kastély falai között társbérletben működött szociális otthon és szovjet katonai bázis időszakát.

A kiállításon helyet kap az 1980-as években kezdődött, ma is folyó helyreállítási-állagmegóvási folyamat, valamint a soros európai uniós elnökség gödöllői helyszínének bemutatása is. A kastélyra jellemző gyönyörű enteriőrök mellett interaktív elemekkel is találkozhatnak a látogatók. A kiállítási vitrinek kihúzható fiókjaiban pedig különleges kincsek, fotók, sőt, tapintható tárlat bújik meg.

• HABSBURG KÉPGALÉRIA

A Gizella-szárny emeleti folyosóját a Habsburg-család tagjait - Mária Teréziától Erzsébet királynéig - ábrázoló képgaléria díszíti. A Habsburg képgaléria különlegessége, hogy nem csak e korszak uralkodói, hanem a nagy tiszteletnek örvendő "nádori ág" tagjai és családtagjai is láthatóak. A Magyarországon egyedülálló bemutató alapját Stefánia özvegy trónörökösné, későbbi herceg Lónyay Elemérné  hagyatéka adja, mely a Pannonhalmi Főapátság tulajdonában van. A képcsarnokot a  Magyar Nemzeti Múzeum, A budapesti Történeti Múzeum és a Zirci Ciszterci Apátság gyűjteményébe tartozó festmények tovább gazdagítják.

• KIRÁLYI ÉS FŐÚRI LOVASKULTÚRA Új állandó kiállítás!

Az új tárlat helyszíne a Barokk istálló felett elhelyezkedő szobák, melyek mindegyike dekoratív, a 18. század második feléből származó falfestéssel díszített. A kiállítás koncepciójának összeállításában, a műtárgyak, fotók kiválasztásában a téma legkiválóbb hazai szakértői vettek részt. A nyolc helyiségben egy-egy külön témát (pl. A magyar huszártiszt, A magyar nemesi testőrség, Dámalovaglás, Főúri, királyi vadászatok) mutatunk majd be.

Az egyes szobákban a korabeli műtárgyakat modern technikai eszközök egészítik ki, olyan, szemüveg nélküli 3D-s monitorok, amelyeken az adott témához tartozó különböző ábrázolásokat láthatják az érdeklődők

• A KASTÉLY TITKOS ÉLETE (1950-1990)

Új állandó kiállítás szeptember 6-tól

A gödöllői kastélyban 1950 és 1990 között szovjet laktanyát, szociális otthont és honvédségi szolgálati lakásokat alakítottak ki. E négy évtized eltűnőben lévő emlékeit 2018–19-ben diákokkal közösen dolgozták fel a kastély munkatársai. A múzeumi munka minden területén jártasságot szerző fiatalok tevékenységét 2019-ben Múzeumpedagógiai Különdíjjal és Év Kiállítása Különdíjjal jutalmazták, majd 2020-ban Európai Örökségdíj / Europa Nostra Díjjal.

A kastély rendszerváltás előtti évtizedeiről az ifjúsági projekt eredményeire is épülő, izgalmas állandó kiállítás készült, a diákok aktív segítségével.

A Kastély fenntartja a jogot a látogatások korlátozására, vagy bizonyos időszakokban a honlapon szereplő időpontoktól való eltérésre, illetve adott napokon, vagy napszakokban a látogatható részek szűkítésére.