A palóc népviseletű porcelánbabák mellett megtalálható a magyarság más tájainak népviselete is. Mind az ünnepi, mind a hétköznapi palóc népviseletre látunk itt példát.
Az ünnepi népviselet igen drága volt, kifejezte a család gazdagságát, s öröklődő vagyontárgy volt. Az öltözék legdrágább darabja a csizma volt, a lányok sokat dolgoztak, hogy megvehessék a piros lábbelit. S ahogy a hollókői öreg néni meséli, bizony csak a templomba hordták, akkor is csak közel a templomhoz húzták fel, addig mezítláb mentek, hogy ne kopjon a drága holmi.
A népviselet egyik jellegzetessége a női ingváll, melyet gyönyörű hímzés ékesített. A színes szoknya alá munkához két-három, ünnepnapokon akár nyolc-tíz keményített alsószoknyát is felvettek a tehetősebb lányok, hogy csípőjük kerekségét hangsúlyozzák. Derekukra kötényt, más néven szakácskát kötöttek, mely fekete színű volt, s hímzés díszítette.
Minden leány és asszony főkötőt hordott, igaz, minden korosztály másfélét. A főkötő nem csak a kort, de a család gazdagságát is kifejezte. Az esküvőn viselt féketőt - ahogy az itteniek mondják a főkötőt - három-négy évig hordhatta az ifjú asszony, vagyis amíg első gyermeke meg nem született. Ez fehér selyemből készült, gazdag gyöngydíszítéssel.
Jellemző volt a hollókői asszonyokra a sok ékszer, galáris és gyűrű viselése. A gyűrű viselésének legendája van, mely szerint a hollók királya elragadta a szultán várkertben játszadozó unokájától annak gyűrűjét, s ennek emlékére hordanak több gyűrűt a hollókői asszonyok. A hollókői népviselet része máig a galáris, vagyis a többsoros nyaklánc, melyet virágok díszítenek. A virágok a II. Világháború óta jelentek meg, akkor a hazatérő katonák vállap díszéből készítették emlékül.
A férfiak viselete lényegesen egyszerűbb, posztó nadrág, szakácska (keskeny kötény), fehér ing és lajbi (mellény). A téli ruhadarabok beszerzése nagy gondot jelentett, ezeket nem tudták otthon elkészíteni, úgy kellett őket megvásárolni, ehhez azonban a sovány föld nem biztosított elég megélhetést. Így 1945 után, mikor a férfiak nagy része az iparban helyezkedett el a közeli városokban, gyorsan megkezdődött a "kivetkezés", hiszen szégyellték is viseletüket a városiak előtt.
Így ma már inkább csak ünnepi alkalmakkor, esetleg vasárnap a templomba veszik fel ezeket a díszes öltözeteket.
Forrás: Hollókő honlapja
| 2017.04.01 - 2017.11.30 | |
| Hétfő: | 10:00 - 17:00 |
| Kedd: | 10:00 - 17:00 |
| Szerda: | 10:00 - 17:00 |
| Csütörtök: | 10:00 - 17:00 |
| Péntek: | 10:00 - 17:00 |
| Szombat: | 10:00 - 17:00 |
| Vasárnap: | 10:00 - 17:00 |
