A múzeum nevét dr. Pável Ágostonról (1886-1946) kapta, aki a magyarországi szlovének első hivatásos tudósa volt. Az alapgyűjteményt elsősorban a szlovén nemzetiségű általános iskolai igazgató, Gáspár Károly (1914-1982) gyűjteménye képezi, valamint több, kisebb szentgotthárdi gyűjteményből tevődik össze.

Pável Ágoston Helytörténeti és Szlovén Nemzetiségi Gyűjtemény

Állandó kiállítások:

Szentgotthárd környéki szlovének

A múzeum földszintjén a rábavidéki szlovének (vendek) életét és kultúráját bemutató kiállítást tekinthetnek meg. Olvashatnak múzeumunk névadójáról, Vas megye legismertebb irodalomtörténészéről és etnográfusáról, Pável Ágostonról. A kiállításban látható gyűjtemények gerincét - szám szerint 461 tárgyat - a szintén neves néprajzkutató Gáspár Károly gyűjteménye adja. Betekintést nyerhetnek a rábavidéki vendek történetébe, népviseletébe, konyhai és munkaeszközeibe. Külön figyelmet érdemel a nyílt tűzhely, amelyet múzeumunk eredeti állapotában mutat be. Különösen a gyermekek számára lehetnek érdekesek a népi játékokat és a népszokásokat bemutató tárlók: láthatják, hogy nagyszüleik-dédszüleik korában milyen egyszerű kis játékok voltak

Délnyugat-Dunántúl fazekassága

Az ország délnyugati részén a sok csapadék és a gyenge minőségű agyagos termőföld nem igazán kedvez a búza és egyéb gabonafélék termesztésének. Azonban pont az agyagos föld segítette a fazekasság kialakulását, amely a térség egyik fő megélhetési forrását adja mind a mai napig. Vas és Zala megyében - különös tekintettel az Őrség és a Hetés vidékére - számos faluban foglalkoznak e mesterséggel. Fontos megjegyezni, hogy a Délnyugat-Dunántúlon magyar köznyelvvel ellentétben a fazekasokat gerencsérnek nevezik, amely a szláv "kis fazék" szóból származik. Kiállításunk öt tárlója a következő fazekasok munkáit mutatja be: Züric-völgy és környéke; muravidéki szlovén mesterek; jáki gerencsérek; kályhások és habánok; kisebb műhelyek. A habánok a reformációt képviselő anabaptisták egyik csoportja volt, nevük a német "Haushaben" (magy. háztartás) szóból ered és a német nyelv egy régebbi változatát beszélték. Kerámiakultúrájuk hazánkban a 16. század utolsó éveiben vert gyökeret. A "kisebb műhelyek" nevű tárlóban a vasvári, kőszegi, sárvári fazekasok munkái láthatók.