Semsey Andor Múzeum

A múzeum névadója a mecénások mecénása: Semsey Andor (1833-1923), aki bőkezű támogatója volt a kultúrának és a tudománynak. Az 1860-as években az ő adományából építették fel a pesti állatkert madárházát, majd az 1890-es években az Országos Földtani Intézet épületét.

Semsey Andor

”… miként lehetne oda hatni, hogy többen foglalkozzanak hazánkban komolyan a tudománnyal, nemcsak gyűjtve vagy tanítva, hanem teremtő erőivel gyarapítva is azt. ” Semsey Andor

1833. dec. 22-én született Kassán. 33 éves korában bérbe adta birtokait, majd 40 éves korától 50 éven keresztül haláláig nagylelkű adományozója volt a magyar tudománynak. Hatalmas gazdagságát teljes egészében nemzetének adományozta, önzetlenül és folyamatosan finanszírozta a természettudományok művelését és fellendülését célzó vásárlásokat, fejlesztéseket. A Magyar Nemzeti Múzeum ásványtára, az őslénytani – és a meteorit gyűjtemény gyarapítása volt a szívügye, hiszen nem csak rajongott a föld – és ásványtudományokért, hanem elmélyült ismeretekkel rendelkezett ezen diszciplínákban.

De Semsey nem tartozott azon adakozók közé, akik egyszeri alkalommal vagy kizárólag egy intézménynek, esetleg ügynek adakoztak. A magyar tudomány egészén akart segíteni. Ezt oly módon tette, hogy olyan tárgyakat, és eszközöket szerzett be, amelyek az akkori tudományos világ élvonalába emelhette a magyar tudósokat. A legnagyobb hazai mecénás talán legszembetűnőbb, és legmaradandóbb „alkotása” a Magyar Királyi Földtani Intézet Stefánia úti palotája.

Nélküle talán még sokáig nem lett volna önálló épülete a Ferenc József által 1869-ben alapított Földtani Intézetnek. Emellett számos ösztöndíjat alapított a tehetségek számára. A magyar geológia és földrajztudomány intézményei, tudósai és leendő művelői rendszeres haszonélvezői voltak nagylelkűségének.

Számos magas tisztséggel és elismeréssel honorálták tevékenységét, de szerény személyiségéből adódóan adakozása minden hiúságtól és pózolástól mentes volt. A mai becslések szerint három millió aranykorona értékű támogatás többségét többnyire névtelenül adta.

Önmagával szigorú és fösvény volt csak azért, hogy nemzetének többet adhasson. Semsey Andor a magyar tudomány legnagyobb jótevői közé tartozik, aki pusztán hazaszeretetből és kötelességtudatból, semmit nem várva, de mindent odaadva segítette a magyar tudományt, a kultúrát és az oktatást.

Tevékenysége mégsem maradt teljesen nyom nélkül.

Semsey Andor nevét – a teljesség igénye nélkül az alábbi állatfajok őrzik az örökkévalóságnak:

Porifera (szivacsok)
-Steinmannia semseyi Vinessa de Regny, 1901
Hydozoa (?) vagy Bryozoa (mohák)
-Chaetetes semseyi Vinessa de Regny, 1901
Bivalvia (kagylók)
-Solenomys semseyana Bittner, 1901
-Unio semseyi Halaváts, 1888
-Limnocardium semseyi Halaváts, 1887
Gastropoda (csigák)
-Teinostoma semseyi Papp, 1897
-Viviparus semseyi Halaváts, 1888

Róla elnevezett ásványok:

-Semseyit,Kisbánya
-Andorit, Kisbánya

Felhasznált forrás:

Hála J., Papp G., Pozsonyi J. (szerk.), 2008:- Semsey Andor emlékkötet,- Tiszántúli Történész Társaság, Debrecen, pp.215.