Soproni nyaralás - gazdag programkínálattal!
A Kaposfest kísérőrendezvénye az Első Kaposvári Kézműves Sörünnep.
Töltődjön fel wellness szállodánkban a vadregényes Tisza-tó partján, Tiszafüreden!
Szoboszlói Folkhétvége - Népzenei, népművészeti fesztivál Hajdúszoboszlón
Matyóföldi wellness pihenés a Zsóry Gyógy- és Strandfürdő szomszédságában.

Szabadkígyósi Wenckheim-kastély

A szabadkígyósi Wenckheim-kastély a Wenckheim család egyik legnagyobb, legimpozánsabb és legmodernebb kastélya, valamint a Wenckheim-család legnagyobb családi központja is volt egyben. A kastély egyénileg és csoportosan is látogatható.


Látogatási idők:

  - hétfő-péntek: 8-16 óráig
  - szombat-vasárnap: 10-15 óráig

Kígyósi-puszta

Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet néven 1977 nyarán 3800 hektár szántókkal, erdőfoltokkal tarkított ősgyepet és az egykori Ókígyós központjában elhelyezkedő Wenckheim-kastélyt jelölték ki védelemre. Ez az egykori folyóvölgyekkel, időszakos vízállásokkal szabdalt táj, Békés megye mindenkor egyik legjelentősebb pusztája a területbővítések eredményeként ma a Nemzeti Park részterületeként, Szabadkígyós, Újkígyós, Kétegyháza és Gyula határában 4779 hektáron szolgálja az itt élő növény- és állatvilág fennmaradását. A fokozottan védett részek kiterjedése 735 hektár.

A Kígyósi-puszta geomorfológiáját, domborzati viszonyait tekintve a Nemzeti Park egyik legváltozatosabb részterülete. Délnyugati része még a Békési-hát peremterületéhez tartozik és alföldi viszonylatban jelentősen, 6-7 méterrel magasabban fekszik, mint a vízjárta északi és keleti területek. A Kígyósi-puszta képének meghatározó elemei a pusztát átszelő valamikori Maros medrek és az ezeket kísérő folyóhátak.

A puszta alacsonyabb, szikes jellegű részein, elsősorban az északi részén fekvő Nagy-gyöpön és a Nagy-Csattogón, de a Nemzeti Park központi részén, Apáti-pusztán is jelentős vízállások alakulhatnak ki tavasszal. Ezeken a területeken zsiókás, bókoló sásos, mocsári csetkákás mocsarakat találunk. A szikes gyepek fajai közül kiemelkedő a bennszülött erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana) tömeges előfordulása, a mocsárfoltokban pedig a kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) jelenléte. Löszpusztagyepek csak rendkívül mozaikosan és kis kiterjedésben lelhetők fel a magasabb térszínű részeken és mezsgyéken. A löszpusztagyepek védett fajai közül a tavaszi hérics (Adonis vernalis), valamint a vetővirág (Sternbergia colchiciflora) régről ismert volt a területen, a kék atracél (Anchusa barrelieri) és a parlagi rózsa (Rosa gallica) viszont csak az utóbbi években került elő.

A mocsárfoltokkal, vízállásosokkal tarkított puszta sok vonuló madárnak, vadludak, darvak, récék és partimadarak ezres tömegeinek biztosít pihenő- és táplálkozóhelyet. A vizes területek helyreállításával és a visszagyepesítési munka révén újra lehetővé vált olyan értékes fajok fészkelése, mint a nagy kócsag (Egretta alba), a cigányréce (Aythya nyroca) és a gólyatöcs (Himantopus himantopus), de évről-évre növekszik a szalakóta (Coracias garrulus) és a kék vércse (Falco vespertinus) állománya is. A nyárvégi időszakban a közeli domb- és hegyvidéki területekről kígyászölyvek (Circaetus gallicus), pusztai ölyvek (Buteo rufinus) érkeznek, hiszen a pusztában kedvező feltételeket találnak. Rendszeres előkerülése révén arra lehet következtetni, hogy a Kígyósi-pusztán stabil állománya él a keleti elterjedésű, az ország más területein ritka molnárgörénynek (Mustela eversmanni).

Kiemelkedő értéket képviselnek a Kígyósi-pusztán álló, a Maros-Körös közén máshol nem tapasztalható sűrűségben fekvő, az elhagyott folyómedreket kísérő halmok. A több, mint ötven halom közül a legnagyobbak, tájképileg legmeghatározóbbak a Török-, a Hegyes- és a Fekete-halom. A megmaradt halmok ugyanakkor nem csak kultúrtörténeti és tájképi értékkel bírnak, sztyepjellegű növényzetük számos tipikusan kontinentális növényfaj még fennmaradt utolsó élőhelyei.

A Nemzeti Parkban fekszik a szabadkígyósi Wenckheim-kastély és a hozzá tartozó kastélypark is, mely régóta a kirándulók kedvelt célpontja. Az országos viszonylatban is a legjelentősebbek közé tartozó kastélyt Ybl Miklós tervei és irányítása alapján építették neoreneszánsz stílusban, Wenckheim Frigyes gróf megbízásából 1875 és 1879 között. A parkot a kastély építésével párhuzamosan kezdték kialakítani, telepítése a természetes növénytársulások részbeni megtartásával történt és tervezése során a környező erdőspusztai táj elemeinek felhasználására törekedtek, ugyanakkor a kastély előterében franciakert is található, továbbá kiemelkedő díszei a lombhullató és örökzöld egzóták.

A terület északi részén fekvő Nagy-gyöp mocsarának kivételével a teljes terület és a kastélypark is szabadon látogatható. Az itt található 5 kilométer hosszúságú Kígyósi tanösvény a puszta növény- és állatfajait, jellegzetes élőhelyeit mutatja be.

Forrás: A Körös-Maros Nemzeti Park honlapja

2017.01.01 - 2017.12.31

KeSzeCsüSzoVa
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
Szabadkígyósi Wenckheim-kastély

Programajánlat

Szolgáltató

Kapcsolódó hírek

Megújul a Dégenfeld Kastély Baktalórántházán Megújul a Dégenfeld Kastély Baktalórántházán

A több mint 500 millió forint értékű beruházás, az „ Interaktív múzeum kialakítása a baktalórántházai Dégenfeld Kastélyban” című ÉAOP-2.1.1/A.I-12 azonosítószámú pályázat keretében, az ...

Megújul a cégénydányádi kastély Megújul a cégénydányádi kastély

A több, mint 500 millió forint értékű beruházás „A cégénydányádi kastély látogatóbarát fejlesztése” című ÉAOP-2.1.1/A.I-12-2012-0038 azonosítószámú pályázat keretében, az Európai Unió és a ...