Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendre

ÉLŐ MÚZEUM

A hű faluképet nemcsak a településbe rendezett, bútorozott lakóházak adják, hanem a portákat alkotó gazdasági épületeket (ólak, istállók, présházak, pincék), műhelyek, malmok, vallási építmények (templomok, kálváriák, út menti feszületek), és nem utolsósorban azok a hagyományos módon művelt kertek, kaszálók, szántóföldek is, amelyekben az adott vidékre jellemző növényvilág található meg. A konyhakertekben olyan, egy időre feledésbe merült, de napjainkban újra felfedezett tápláléknövények nőnek, mint a csicsóka, a szántón bánkúti búzát termesztünk, bozótjainkban kökény, galagonya, cserszömörce virít, a Felföldi mezőváros földteraszainak ültetvénye a tokaji szőlőket idézi. A Sztaravoda-patak környéke a Duna-Ipoly Nemzeti Park része, így a múzeum saját, eredeti növény- és állatvilága is figyelmünkre méltó.

Mivel az élményszerű ismeretterjesztésnek köteleztük el magunkat, nagy hangsúlyt fektetünk a kiállítások bemutatásában az ide érkező vendégek aktív részvételére. Kiállításaink, rendezvényeink, oktatási programjaink olyan praktikus tudás elsajátítására ösztönzik a vendéget, amelyet saját környezete és otthona alakításában hasznosíthat. Látogatóink megismerkedhetnek többek között a hagyományos építőanyagokkal és technológiákkal, a kiskertek művelésével, a gyógynövényes házi patika, a szőlészet, borászat alapjaival, a környezettudatos hulladék-gazdálkodással.

Szórakoztatnak és az egyéni önkifejezés gazdagítására szolgálnak azok a régi kézműves mesterségek vagy a zenei és táncbemutatók, amelyekbe programjainkon bárki maga is bekapcsolódhat. A társas együttlétet és generációk közötti összetartást erősíti a faluközösség és a család ünnepi alkalmainak felelevenítése fesztiváljainkon. A Húsvét, a Pünkösdi Játékok, az Építészeti Napok, a Termőföldünnep, a Szüreti Sokadalom és a Szent Márton Újborfesztivál és Libator olyan visszatérő rendezvényeink, amelyeken több ezer ember vesz részt évről évre.

A Skanzen a múzeumot a mindenkori társadalmi párbeszéd színtereként fogja fel. Arra törekszik, hogy a történelem értelmezésén túl a társadalom alakításában is aktív szerepet vállaljon. Tevékenységeinek évtizedek óta egyik alapköve az oktatás. Több száz iskola, diákok ezrei, pedagógusok százai keresik fel évente kiállításainkat és a Csilléry Klára Oktató Központot, hogy a paraszti élet tanulságait a környezetismeret (Tanösvény-program), a hon- és népismeret (Élet a múlt századi falvakban), a magyar nyelv és irodalom (Tanóra a kondorfai iskolában), a rajz (Alkotónap) vagy a technika (kézműves foglalkozások), sőt a testnevelés órákhoz (Falusi Olimpia) kapcsolódóan hasznosítsák.

A múzeum élethosszig tartó tanulásra ösztönzi látogatóit. Oktatási tevékenységünk nemcsak az iskolás korosztályokhoz és iskolai intézményekhez szól. A hagyományos falusi közösségekben a tanulás legfontosabb színtere a család volt. A tudás (a környező világ ismerete) és az értékrend (beállítódások és viselkedési minták) a magán- és közösségi élet valamennyi területére vonatkozóan, apáról fiúra, generációról generációra hagyományozódtak. Napjainkban, az individualizálódott társadalom felgyorsult életritmusában a család mintaadó jelentősége háttérbe szorul. A Skanzen küldetése értelmében tenni kíván a családi körben folyó tanulás mint kulturális érték és modell fenntartásáért, megerősödéséért, terjesztéséért. Hétvégenként, a Családi Szöszmötölő programjaiban az együtt szerzett tudás közös élménnyé is válik.

A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum alapításának célja, hogy bemutassa a magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal, régi településformák keretében, a 18. század közepétől a 20. század első feléig tartó időszakban. A folyamatosan finomodó telepítési terv 400-nál is több építmény múzeumba történő áthelyezését irányozza elő, melyeket településnéprajzi szempontok alapján faluszerű épületcsoportokba, ún. tájegységekbe szervezve tár a látogatók elé. A tájegységeken belül az építmények egy-egy parasztporta hagyományos rendjébe illeszkednek, melyekhez olyan szakrális-, közösségi- és gazdasági építmények kapcsolódnak, melyek egykor részei voltak a hagyományos faluképnek. A lakóházak és a gazdasági épületek egy-egy táj történetileg kialakult lakóháztípusát és jellegzetes melléképületeit reprezentálják.

8 tájegység helyezkedik el a múzeumban

Egy-egy tájegység lakóépületeiben, portáin és egyéb építményeiben működnek műhelyeink, melyekben különböző foglalkozások is zajlanak.

A tájegységeknél az évszámok a tájegység megnyitásának évét jelölik.

• Felső-Tiszavidék (1974)
• Alföld (folyamatosan épül)
• Kisalföld (1987)
• Nyugat-Dunántúl (1993)
• Bakony, Balaton-felvidék (2000)
• Dél-Dunántúl (2005)
• Felföldi mezőváros (2006)
• Észak-magyarországi falu (2010)

TEMATIKUS MŰHELYEK

Műhelyek, de még milyenek?! A múzeum talán egyik legérdekesebb látnivalói a működés közben szemlélhető tematikus műhelyek. A Skanzenben egy tájegység kivételével minden tájegységben egyenként legalább egy műhely található:

Kékfestő műhely - Alföldi mezőváros
Tímárműhely - Alföldi mezőváros
Vízimalom - Bakony, Balaton-felvidék
Szárazmalom - Felső-Tiszavidék
Szélmalom - Alföldi mezőváros
Darálómalom - Kisalföld
Kovácsműhelyek - Nyugat-Dunántúl, Kisalföld
Cipészműhely - Kisalföld
Takácsműhely - Kisalföld
Pékműhely - Alföldi mezőváros
Csizmadiaműhely - Felföldi mezőváros

Séta a múzeumban

A múzeum hét kiállítási egységre ún. tájegységre oszlik. A kiállítás-vezető lapjain tájegységekbe rendezve olvashat információkat a múzeumban fellelhető látnivalókról. A kiállítások rövid bemutatása mellett, minden esetben kiemelünk a látottakhoz kapcsolódóan egy-egy érdekességet, keresse a színesen szedett bekezdéseket. A kiadvány utolsó lapjain szószedetbe gyűjtöttük össze a csillaggal jelölt*, magyarázatra szoruló kifejezéseket.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum a kulturális kikapcsolódás és a természetjárás élményének ideális ötvözetét nyújtja. A Skanzen természetvédelmi terület, a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. Kérjük, vigyázzon múzeumunkra, hogy olyannak őrizhessük meg az utókor számára, ahogy azt elődeink megálmodták, amiért a ma itt dolgozók munkálkodnak!

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a dohányzás – kivéve a kijelölt pihenőkben – a múzeum egész területén tilos!

Természeti környezet, pihenőparkok

Múzeumunk a Pilis-hegységben, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén helyezkedik el. Külön kiemelt természeti érték a Sztaravoda forrás és a patakvölgy környéke, ahol az eredeti növényzet még háborítatlanul él a völgy vonalát követő galériaerdőben. Kora tavasztól késő őszig védett növényeket (pl. tavaszi tőzike, sudárkankalin, pusztai árvalányhaj, agárkosbor) figyelhetnek meg a területen. A múzeum területén található védett, vagy védelemre érdemes növényfajokat a tanösvény programunk keretében ismerhetik meg az érdeklődők.

A múzeum rétjei, ligetes parkjai lehetőséget kínálnak egy kellemes sétára, az önfeledt játékra a gyermekek számára, vagy épen a csendes kikapcsolódásra. A látogatás során elfáradt vendégeinket a tájegységek mellett árnyas pihenőhelyek várják. A megjelölt csapoknál ivóvizet találnak. A pihenőhelyeket kivéve a múzeum egész területén tilos a dohányzás.