Szent Jakab Látogatóközpont Lébény

Bár a történelem viharai nyomokat hagytak az Isten házán az elmúlt több mint 800 év alatt, ennek ellenére ma is épségben, méltóságteljesen emelkedik ki környezetéből.

Magasztosak a faragott kváderkövekből épített falak, s ezt csak fokozza a két kapuzat látványa, melyeknek korabeli díszítőmotívumai szemet gyönyörködtetőek.
A templomot építtető, előkelő, magas méltóságokat viselő család bőkezű adományainak és az építőmesteri tudásnak köszönhetően a templombelső is lenyűgöző. A belépőt óhatatlanul megérinti és elmélyülésre készteti látványa.

A falak nemes egyszerűségével harmonikus egységet alkotnak a díszes faragott oszlopfők, az eredeti keresztboltozatok, valamint a XIX. századi alkotóműhelyből kikerült gyönyörű megmunkálású, fából készült faragott oltárok.

Az öreg plébániát, ma zarándokház, a középkori bencés apátság régi épületének egy részének alapjára építették. Az első apát Lénárd volt, akit 1219-ben már említenek. Maga a templom már 1206-ban állt.

Lébény sorsa a pannonhalmi főapátságtól függött. Mivel 1550 után Pannonhalmát több ízben is bevették és elfoglalták a törökök, a volt lébényi apátság tulajdonosai is gyakran változtak. Lébényt a bencések 1529-ben hagyták el. Végül 1638-ban császári megerősítéssel a jezsuita szerzetesek tulajdonában került az apátság. A felújított középkori kolostorba lábadozóikat, öregjeiket és üdülőket helyeztek el.

A törökök 1683-ban felégették az épületet és csak kiűzésük után épült újjá a kolostor barokk stílusban. A jezsuitákat pápai rendelet alapján 1773-ban feloszlatták, birtokaik az államkincstárba kerültek. Később a kolostor megmaradt részét 1838-ban plébániává alakították át, ahol helyet kapott a helyi katolikus egyázközség plébánosa. Dingraff Gáspár plébános kezdeményezte a templom nagy felújítását, melyre az 1860-as, 70-es években került sor. Itt hunyt el és a helyi katolikus temetőben nyugszik.

Az új plébániaépület Maráz Péter tervei alapján 2002-2003-ban épült modern, a román kort idéző stílusban a középkori kolostor gazdasági udvarának a helyére. Építését régészeti kutatás előzte meg, melynek során értékes középkori emlékek kerültek elő. A leletek a mosonmagyaróvári múzeumban tekinthetők meg. Az épületet Reicher János gútai (SK) kovácsmester munkái díszítik (Jó Pásztor, Szűz Mária Gyermekével).

Hívjuk a gyalogos és autóbuszon érkező zarándokokat, akik a hosszú út után imádságos lélekkel lépik át a küszöböt, s hajtják meg fejüket Szent Jakab, az első apostol vértanú ereklyéje előtt.

Hívjuk azokat, akik a mindennapok rohanásából kiszakadva, a templom elmélkedésre ösztönző csendjére vágynak, s azokat is, akik a középkor építészetének egyik legszebb magyarországi alkotásában, történelmünk több mint 800 éves tanújának szépségében szeretnének gyönyörködni.

Októbertől április végéig csak előzetes bejelentkezéssel látogatható.