A Budai-hegység nagyrészt triász mészkőből és dolomitból felépült tömege a Duna vonalánál találkozik az Alföld süllyedékével. A Budai-hegység 400-500 méter magas hegyei a Hármashatár-hegy, Mátyás-hegy, József-hegy, Szemlő-hegy, Kis- és a Nagy-Hárshegy, a Remete-hegy, Kakuk-hegy, Kecske-hegy, Ujlaki-hegy, Vadaskert, Gugger-hegy, Normafa, Széchenyi-hegy, Sváb-hegy, Budaörsi-hegyek, Sas-hegy, Gellért-hegy, Vár-hegy és Budapest legmagasabb hegye, az 527 méter magas János-hegy. Legmagasabb pontja a Nagy-Kopasz, Budapest közigazgatási területén belül pedig a János-hegy.
A `Matrica` Múzeum és Régészeti Park egész évben változatos programokkal várja a látogatóit Százhalombattán. A Múzeum névadója „Matrica” (ejtsd: mátrika), a római korban Százhalombatta területén elhelyezkedő település. Az állandó kiállítás egyetlen osztatlan térben kalauzolja végig a látogatókat a jégkorszaktól egészen a XIX. századig. A Régészeti Park Magyarország első őskori szabadtéri múzeuma 1996-ban nyitotta meg kapuit azzal a céllal, hogy betekintést nyújtson a bronzkori és a vaskori élet mindennapjaiba. Ugyancsak fontos küldetése a vaskori temetkezési szokásokat napjainkig megőrző halomsírok védelme és bemutatása is.
A `Matrica` Múzeum és Régészeti Park egész évben változatos programokkal várja a látogatóit Százhalombattán. A Múzeum névadója „Matrica” (ejtsd: mátrika), a római korban Százhalombatta területén elhelyezkedő település. Az állandó kiállítás egyetlen osztatlan térben kalauzolja végig a látogatókat a jégkorszaktól egészen a XIX. századig. A Régészeti Park Magyarország első őskori szabadtéri múzeuma 1996-ban nyitotta meg kapuit azzal a céllal, hogy betekintést nyújtson a bronzkori és a vaskori élet mindennapjaiba. Ugyancsak fontos küldetése a vaskori temetkezési szokásokat napjainkig megőrző halomsírok védelme és bemutatása is.
A `Matrica` Múzeum és Régészeti Park egész évben változatos programokkal várja a látogatóit Százhalombattán. A Múzeum névadója „Matrica” (ejtsd: mátrika), a római korban Százhalombatta területén elhelyezkedő település. Az állandó kiállítás egyetlen osztatlan térben kalauzolja végig a látogatókat a jégkorszaktól egészen a XIX. századig. A Régészeti Park Magyarország első őskori szabadtéri múzeuma 1996-ban nyitotta meg kapuit azzal a céllal, hogy betekintést nyújtson a bronzkori és a vaskori élet mindennapjaiba. Ugyancsak fontos küldetése a vaskori temetkezési szokásokat napjainkig megőrző halomsírok védelme és bemutatása is.