Irányítószám: 8474 Csabrendek (47.017467499, 17.295227051)
Csabrendek település Veszprém megyében. Sümeg kistérségéhez tartozik. A település a Bakony nyugati peremén helyezkedik el, néhány kilométerre a Balatontól, szomszédságában található a Sümegi vár. A településtől délre az erdő-borította Csúcsos-hegy emelkedik, amely a kistérség legmagasabb pontja. A pihenni és nyaralni vágyó turistákat az Öreghegy Vendégház várja. A község épített és természeti értékei a település több évszázados dicsőséges múltját idézik, a jelenben az itt élők és az ide látogatók számára ezek az értékek a nyugalmat, a szépséget és a kikapcsolódást kínálnak. A településen található Fekete kastély tulajdonosa, Fekete János, a magyar kultúra és történelem egyik érdekes, jeles alakja volt. Szép fekvésű szőlőhegye a borturizmusnak szolgál alapjául. A nyiresi erdőn keresztül elérhetünk a nagytárkányi halastavakhoz, ahol kitűnő lehetőség nyílik egy szép délután eltöltésére. A tavaktól pedig egy rövid kirándulással könnyen megközelíthető az 1971-ben védetté nyilvánított darvastói bauxitlencse, amelynek páratlan, vörösen izzó látványa maradandó élményt jelent mindenki számára. A település Sümegről könnyen megközelíthető.
Bogyay-kúria. Fekete-kastély. Osztenhuber-kúria. Barcza kastély. Búcsú. Szüreti felvonulás. Borturizmus.
Csabrendeki 2026. évi programok. Kulturális események, ünnepi rendezvények, közösségi programok várják a látogatókat a Veszprém vármegyei kistelepülésen. A Fekete kastély, a Kőkatlan tanösvény értékes látnivalók, ha Csabrendeken járunk.
A darvas-tói bauxitlencsék - a Déli-Bakony északi előterében, a Tapolcai-medence és a Bakonyalja között elterülő - nyirádi bauxitterülethez tartoznak. Maga a vidék alig kiemelkedő fennsík; tengerszint fölötti átlagmagassága alig haladja meg a 200 métert. A Bauxitlencse Darvas-tó, földtani természeti értékünk a Dunántúli-középhegységre jellemző bauxitképződés nyomait őrzi. E térség bauxit-előfordulásaira jellemző a lencsés, töbrös kifejlődés; ennek típusos példája a darvastói két lencse.
A darvas-tói bauxitlencsék - a Déli-Bakony északi előterében, a Tapolcai-medence és a Bakonyalja között elterülő - nyirádi bauxitterülethez tartoznak. Maga a vidék alig kiemelkedő fennsík; tengerszint fölötti átlagmagassága alig haladja meg a 200 métert. A Bauxitlencse Darvas-tó, földtani természeti értékünk a Dunántúli-középhegységre jellemző bauxitképződés nyomait őrzi. E térség bauxit-előfordulásaira jellemző a lencsés, töbrös kifejlődés; ennek típusos példája a darvastói két lencse.
A darvas-tói bauxitlencsék - a Déli-Bakony északi előterében, a Tapolcai-medence és a Bakonyalja között elterülő - nyirádi bauxitterülethez tartoznak. Maga a vidék alig kiemelkedő fennsík; tengerszint fölötti átlagmagassága alig haladja meg a 200 métert. A Bauxitlencse Darvas-tó, földtani természeti értékünk a Dunántúli-középhegységre jellemző bauxitképződés nyomait őrzi. E térség bauxit-előfordulásaira jellemző a lencsés, töbrös kifejlődés; ennek típusos példája a darvastói két lencse.
