Irányítószám: 8095 Pákozd (47.220035553, 18.535308838)
Pákozd település Fejér megyében. Gárdony kistérségéhez tartozik.
Országos eseménynaptár

A Pákozdi Pagony Fejér-megyében, Budapesttől 50 km-re, a Velencei-hegység és a Velencei- tó között, a 160 m magas Mészeg-hegy oldalában helyezkedik el.

A Velencei-hegység érdekes természeti képződményei a pákozdi-ingókövek. A gránittömbök ellenálltak az eróziónak, így alakultak ki ezek az egymás hegyén-hátán egyensúlyozó sziklák. Nagyon könnyen megközelíthetjük őket Pákozd felől a sárga jelzés mentén. A Velencei-hegység Magyarország egyetlen gránit alapkőzetű hegysége és mint ilyen az ország földtani értelemben legöregebb tájegysége. A Velencei-hegységben Pákozd községtől északra a Sárhegy legmagasabb pontja és az ettől K-DK-re eső területen a gránit kisebb-nagyobb sziklacsoportokat alkot, amelyek jellegzetes alakjukat a szél és az esővíz együttes hatásának köszönhetik.
A Velencei-hegység érdekes természeti képződményei a pákozdi-ingókövek. A gránittömbök ellenálltak az eróziónak, így alakultak ki ezek az egymás hegyén-hátán egyensúlyozó sziklák. Nagyon könnyen megközelíthetjük őket Pákozd felől a sárga jelzés mentén. A Velencei-hegység Magyarország egyetlen gránit alapkőzetű hegysége és mint ilyen az ország földtani értelemben legöregebb tájegysége. A Velencei-hegységben Pákozd községtől északra a Sárhegy legmagasabb pontja és az ettől K-DK-re eső területen a gránit kisebb-nagyobb sziklacsoportokat alkot, amelyek jellegzetes alakjukat a szél és az esővíz együttes hatásának köszönhetik.

A Velencei-hegység érdekes természeti képződményei a pákozdi-ingókövek. A gránittömbök ellenálltak az eróziónak, így alakultak ki ezek az egymás hegyén-hátán egyensúlyozó sziklák. Nagyon könnyen megközelíthetjük őket Pákozd felől a sárga jelzés mentén. A Velencei-hegység Magyarország egyetlen gránit alapkőzetű hegysége és mint ilyen az ország földtani értelemben legöregebb tájegysége. A Velencei-hegységben Pákozd községtől északra a Sárhegy legmagasabb pontja és az ettől K-DK-re eső területen a gránit kisebb-nagyobb sziklacsoportokat alkot, amelyek jellegzetes alakjukat a szél és az esővíz együttes hatásának köszönhetik.

A Velencei-tó délnyugati része összefüggő, nagy nádasainak gazdag, szinte páratlan fészkelőmadár-faunája már Herman Ottó idejében is híres volt. A védett terület kiterjedése: 420 hektár, a teljes terület fokozottan védett.