A 11 hektáros botanikus kertet 2001-ben alapították, amely azóta is folyamatos fejlesztés alatt áll. Nevét egy nyugat-bengáli archaikus szent ligetről (Isodyana) kapta. Helytörténeti szempontból érdekes, hogy Somogy-vámos két legidősebb fája is a területen él. A millennium idején, 1896-ban a falu lakói elültettek hét kocsányos tölgyet (Quercus robur) a hét vezér emlékére, amelyből mára kettő maradt életben, és a táj meghatározó elemei. A Krisna-völgy tájgazdálkodásának legfontosabb jellemzője érvényesül a Botanikus Kert esetében is: kisebb mozaikfoltokat hoznak létre, amelyek fokozatosan sokszínűbb, természetesebb, és ezáltal fenntarthatóbb táji környezetté formálódnak. Ez a természet általános modellje, ezért egyértelmű volt az is, hogy a kialakításnál a nagy kertépítészeti stílusirányzatok közül a tájképi kertre esett a választás.
A 11 hektáros botanikus kertet 2001-ben alapították, amely azóta is folyamatos fejlesztés alatt áll. Nevét egy nyugat-bengáli archaikus szent ligetről (Isodyana) kapta. Helytörténeti szempontból érdekes, hogy Somogy-vámos két legidősebb fája is a területen él. A millennium idején, 1896-ban a falu lakói elültettek hét kocsányos tölgyet (Quercus robur) a hét vezér emlékére, amelyből mára kettő maradt életben, és a táj meghatározó elemei. A Krisna-völgy tájgazdálkodásának legfontosabb jellemzője érvényesül a Botanikus Kert esetében is: kisebb mozaikfoltokat hoznak létre, amelyek fokozatosan sokszínűbb, természetesebb, és ezáltal fenntarthatóbb táji környezetté formálódnak. Ez a természet általános modellje, ezért egyértelmű volt az is, hogy a kialakításnál a nagy kertépítészeti stílusirányzatok közül a tájképi kertre esett a választás.
A 11 hektáros botanikus kertet 2001-ben alapították, amely azóta is folyamatos fejlesztés alatt áll. Nevét egy nyugat-bengáli archaikus szent ligetről (Isodyana) kapta. Helytörténeti szempontból érdekes, hogy Somogy-vámos két legidősebb fája is a területen él. A millennium idején, 1896-ban a falu lakói elültettek hét kocsányos tölgyet (Quercus robur) a hét vezér emlékére, amelyből mára kettő maradt életben, és a táj meghatározó elemei. A Krisna-völgy tájgazdálkodásának legfontosabb jellemzője érvényesül a Botanikus Kert esetében is: kisebb mozaikfoltokat hoznak létre, amelyek fokozatosan sokszínűbb, természetesebb, és ezáltal fenntarthatóbb táji környezetté formálódnak. Ez a természet általános modellje, ezért egyértelmű volt az is, hogy a kialakításnál a nagy kertépítészeti stílusirányzatok közül a tájképi kertre esett a választás.
Kiemelt partner
A falutól észak-nyugatra található parkerdő és arborétum 189 féle fafajtáival, bokrokkal, cserjékkel szemet gyönyörködtető látványt nyújt. Minden évszakban, a nap 24 órájában szabadon látogatható.
Kiemelt partner
Igazi kikapcsolódás, feltöltődés várja mindazokat, akik az Ágneslaki Vadászház és Ökoturisztikai Centrumba látogatnak. Festői tájon, kellemes környezetben, családias hangulatú panzió várja vendégeit. Vadászházunk somogy megye nyugati szélén, a Zalai dombvidékek lábánál, egy halastavakkal és erdőktől körbevett félszigeten, az Inkey báró által létesített nyolc hektáros arborétum közepén található ez a 2003-ban, a Széchenyi terv keretén belül átépített ökoturisztikai centrum.
Igazi kikapcsolódás, feltöltődés várja mindazokat, akik az Ágneslaki Vadászház és Ökoturisztikai Centrumba látogatnak. Festői tájon, kellemes környezetben, családias hangulatú panzió várja vendégeit. Vadászházunk somogy megye nyugati szélén, a Zalai dombvidékek lábánál, egy halastavakkal és erdőktől körbevett félszigeten, az Inkey báró által létesített nyolc hektáros arborétum közepén található ez a 2003-ban, a Széchenyi terv keretén belül átépített ökoturisztikai centrum.
Igazi kikapcsolódás, feltöltődés várja mindazokat, akik az Ágneslaki Vadászház és Ökoturisztikai Centrumba látogatnak. Festői tájon, kellemes környezetben, családias hangulatú panzió várja vendégeit. Vadászházunk somogy megye nyugati szélén, a Zalai dombvidékek lábánál, egy halastavakkal és erdőktől körbevett félszigeten, az Inkey báró által létesített nyolc hektáros arborétum közepén található ez a 2003-ban, a Széchenyi terv keretén belül átépített ökoturisztikai centrum.
A védett területté nyilvánított Alsópere pusztai arborétumban kellemes sétát tehetnek a természet kedvelői. A hely vidéki kedvelt vadászati terület különösen ősszel, amikor a hazai vadászokon kívül, számos vendégvadász is ellátogat ide. A vadászházat 10 hektáros arborétum veszi körül élőfa gyűjteménnyel, látványtóval, pihenőhelyekkel. A védett területté nyilvánított arborétumban kellemes sétát tehetnek a természet kedvelői.
A védett területté nyilvánított Alsópere pusztai arborétumban kellemes sétát tehetnek a természet kedvelői. A hely vidéki kedvelt vadászati terület különösen ősszel, amikor a hazai vadászokon kívül, számos vendégvadász is ellátogat ide. A vadászházat 10 hektáros arborétum veszi körül élőfa gyűjteménnyel, látványtóval, pihenőhelyekkel. A védett területté nyilvánított arborétumban kellemes sétát tehetnek a természet kedvelői.
A védett területté nyilvánított Alsópere pusztai arborétumban kellemes sétát tehetnek a természet kedvelői. A hely vidéki kedvelt vadászati terület különösen ősszel, amikor a hazai vadászokon kívül, számos vendégvadász is ellátogat ide. A vadászházat 10 hektáros arborétum veszi körül élőfa gyűjteménnyel, látványtóval, pihenőhelyekkel. A védett területté nyilvánított arborétumban kellemes sétát tehetnek a természet kedvelői.
A változatos erdőképeknek, gondozott tisztásoknak köszönhetően minden évszakban remek kikapcsolódási lehetőséget nyújt, a mintegy 137 hektáron elterülő Arbo-park.
A Vas megyei kisközség, Szeleste egyik nevezetessége a 13 ha-os arborétum. Kialakítását gróf Festetich Andor kezdte meg 1872-ben. A Bécsi Világkiállításon vásárolt növényekkel telepítette be a kastély körül létrehozott teraszokat. Erfurtból vásárolt fenyőfélékkel is gazdagította a park növényanyagát.
A Vas megyei kisközség, Szeleste egyik nevezetessége a 13 ha-os arborétum. Kialakítását gróf Festetich Andor kezdte meg 1872-ben. A Bécsi Világkiállításon vásárolt növényekkel telepítette be a kastély körül létrehozott teraszokat. Erfurtból vásárolt fenyőfélékkel is gazdagította a park növényanyagát.
A Vas megyei kisközség, Szeleste egyik nevezetessége a 13 ha-os arborétum. Kialakítását gróf Festetich Andor kezdte meg 1872-ben. A Bécsi Világkiállításon vásárolt növényekkel telepítette be a kastély körül létrehozott teraszokat. Erfurtból vásárolt fenyőfélékkel is gazdagította a park növényanyagát.
A 6 hektáros arborétum nagy része lombos fákat tartalmaz egy fél hektáros fenyős területtel. A más földrészekről származó növények, az egzóták érdekessé, változatossá teszik az arborétum növényanyagát, és egyben tapasztalatokat adnak azok hazai fejlődéséről, megtelepíthetőségéről, megjelenéséről. A fajták, változatok, formák megismertetése és elterjesztése közvetlenül hat a kertkultúra fejlődésére és elterjedve szebbé, kulturáltabbá teszi a várost és környezetünket.
A 6 hektáros arborétum nagy része lombos fákat tartalmaz egy fél hektáros fenyős területtel. A más földrészekről származó növények, az egzóták érdekessé, változatossá teszik az arborétum növényanyagát, és egyben tapasztalatokat adnak azok hazai fejlődéséről, megtelepíthetőségéről, megjelenéséről. A fajták, változatok, formák megismertetése és elterjesztése közvetlenül hat a kertkultúra fejlődésére és elterjedve szebbé, kulturáltabbá teszi a várost és környezetünket.
A 6 hektáros arborétum nagy része lombos fákat tartalmaz egy fél hektáros fenyős területtel. A más földrészekről származó növények, az egzóták érdekessé, változatossá teszik az arborétum növényanyagát, és egyben tapasztalatokat adnak azok hazai fejlődéséről, megtelepíthetőségéről, megjelenéséről. A fajták, változatok, formák megismertetése és elterjesztése közvetlenül hat a kertkultúra fejlődésére és elterjedve szebbé, kulturáltabbá teszi a várost és környezetünket.
Az arborétum Bábolna keleti részén, a központtól 5 percnyi sétára, a csikótelep mellett terül el 16,51 ha-on. Az arborétum cserje, örökzöld-és lombfaállománya teljes egészében telepített. Kuriózum a benne található Híres Lovak Emlékparkja. Az Emlékpark az elpusztult híres lovaknak állít emléket kopjafás sírhalmokkal. A területen 54 ló emlékműve található 18 db emlékdombon, erdélyi motívumokkal díszített kopjafák és márványtáblák, valamint egy emlékmű kíséretében. Az arborétumba a belépés díjtalan.
Az arborétum Bábolna keleti részén, a központtól 5 percnyi sétára, a csikótelep mellett terül el 16,51 ha-on. Az arborétum cserje, örökzöld-és lombfaállománya teljes egészében telepített. Kuriózum a benne található Híres Lovak Emlékparkja. Az Emlékpark az elpusztult híres lovaknak állít emléket kopjafás sírhalmokkal. A területen 54 ló emlékműve található 18 db emlékdombon, erdélyi motívumokkal díszített kopjafák és márványtáblák, valamint egy emlékmű kíséretében. Az arborétumba a belépés díjtalan.
Az arborétum Bábolna keleti részén, a központtól 5 percnyi sétára, a csikótelep mellett terül el 16,51 ha-on. Az arborétum cserje, örökzöld-és lombfaállománya teljes egészében telepített. Kuriózum a benne található Híres Lovak Emlékparkja. Az Emlékpark az elpusztult híres lovaknak állít emléket kopjafás sírhalmokkal. A területen 54 ló emlékműve található 18 db emlékdombon, erdélyi motívumokkal díszített kopjafák és márványtáblák, valamint egy emlékmű kíséretében. Az arborétumba a belépés díjtalan.
Visegrád felől a Telgárthy-rétre vezető út mentén sok látnivaló kínálkozik. Az Apátkúti-patakot követve az Ördögmalom vízesés majd a Magdolna-forrás mellett elhaladva érkezünk el a réthez, amelynek szélén megtaláljuk a Bertényi Miklós Füvészkert bejáratát.
Az egykor a díszfaiskolánk termesztésének alapjául szolgáló törzskönyvezett génállomány (anyanövények) lett később hivatalosan is arborétummá nyilvánítva. Itt a vásárlóink megnézhetik, hogy egy-egy fa, cserje hogy néz ki véglegesre kifejlődve, mekkora a helyigénye, milyen a habitusa, mekkora a díszítőértéke, és milyenek egymással társítva. A növényállomány fajtaösszetétele megtervezett, az elrendezésük pedig parkszerű.
Az egykor a díszfaiskolánk termesztésének alapjául szolgáló törzskönyvezett génállomány (anyanövények) lett később hivatalosan is arborétummá nyilvánítva. Itt a vásárlóink megnézhetik, hogy egy-egy fa, cserje hogy néz ki véglegesre kifejlődve, mekkora a helyigénye, milyen a habitusa, mekkora a díszítőértéke, és milyenek egymással társítva. A növényállomány fajtaösszetétele megtervezett, az elrendezésük pedig parkszerű.
Az egykor a díszfaiskolánk termesztésének alapjául szolgáló törzskönyvezett génállomány (anyanövények) lett később hivatalosan is arborétummá nyilvánítva. Itt a vásárlóink megnézhetik, hogy egy-egy fa, cserje hogy néz ki véglegesre kifejlődve, mekkora a helyigénye, milyen a habitusa, mekkora a díszítőértéke, és milyenek egymással társítva. A növényállomány fajtaösszetétele megtervezett, az elrendezésük pedig parkszerű.
