A Sóstói Múzeumfalu Magyarország legnagyobb regionális skanzene, ahol 150 évvel ezelőtti falusi miliőbe csöppenhetsz, megismerheted az Árpád-kor mindennapjait, tematikus rendezvényeken, foglalkozásokon vehetsz részt. A Sóstói Múzeumfalu hazánk legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földrajzi és néprajzi tájegységeinek megfelelő csoportosításban egy valóságos, ám igazából soha nem létezett falu másaként mutatja be a vidék néprajzi sajátosságait.
A Sóstói Múzeumfalu Magyarország legnagyobb regionális skanzene, ahol 150 évvel ezelőtti falusi miliőbe csöppenhetsz, megismerheted az Árpád-kor mindennapjait, tematikus rendezvényeken, foglalkozásokon vehetsz részt. A Sóstói Múzeumfalu hazánk legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földrajzi és néprajzi tájegységeinek megfelelő csoportosításban egy valóságos, ám igazából soha nem létezett falu másaként mutatja be a vidék néprajzi sajátosságait.
A Sóstói Múzeumfalu Magyarország legnagyobb regionális skanzene, ahol 150 évvel ezelőtti falusi miliőbe csöppenhetsz, megismerheted az Árpád-kor mindennapjait, tematikus rendezvényeken, foglalkozásokon vehetsz részt. A Sóstói Múzeumfalu hazánk legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földrajzi és néprajzi tájegységeinek megfelelő csoportosításban egy valóságos, ám igazából soha nem létezett falu másaként mutatja be a vidék néprajzi sajátosságait.
Kiemelt partner
A Tisza jobb partján nyújtózkodó bodrogközi kisváros, Cigánd gazdag néprajzi hagyatékot őrzött meg a múltból. A Bodrogközi Múzeumporta jelentős területen elhelyezkedő közérdekű muzeális kiállítóhely. A komplexum három állandó, két időszaki kiállítótérrel és múzeumpedagógiai foglalkoztatóval is büszkélkedhet: a 2013-ban Év Tájháza címet viselő egykori Falumúzeummal, a 2015-ben a Pulszky Társaság által is elismert Sőregi-házzal, a tavaly átadott, szakmailag szintén díjazott Múltkor házával, a Tanítóházban elhelyezett, új, Szösztől a szőttesig időszaki kiállítótérrel és múzeumpedagógiai foglalkoztatóval.
A Tisza jobb partján nyújtózkodó bodrogközi kisváros, Cigánd gazdag néprajzi hagyatékot őrzött meg a múltból. A Bodrogközi Múzeumporta jelentős területen elhelyezkedő közérdekű muzeális kiállítóhely. A komplexum három állandó, két időszaki kiállítótérrel és múzeumpedagógiai foglalkoztatóval is büszkélkedhet: a 2013-ban Év Tájháza címet viselő egykori Falumúzeummal, a 2015-ben a Pulszky Társaság által is elismert Sőregi-házzal, a tavaly átadott, szakmailag szintén díjazott Múltkor házával, a Tanítóházban elhelyezett, új, Szösztől a szőttesig időszaki kiállítótérrel és múzeumpedagógiai foglalkoztatóval.
A Tisza jobb partján nyújtózkodó bodrogközi kisváros, Cigánd gazdag néprajzi hagyatékot őrzött meg a múltból. A Bodrogközi Múzeumporta jelentős területen elhelyezkedő közérdekű muzeális kiállítóhely. A komplexum három állandó, két időszaki kiállítótérrel és múzeumpedagógiai foglalkoztatóval is büszkélkedhet: a 2013-ban Év Tájháza címet viselő egykori Falumúzeummal, a 2015-ben a Pulszky Társaság által is elismert Sőregi-házzal, a tavaly átadott, szakmailag szintén díjazott Múltkor házával, a Tanítóházban elhelyezett, új, Szösztől a szőttesig időszaki kiállítótérrel és múzeumpedagógiai foglalkoztatóval.
Az 1886-ban épült, az alföldi magyar háztipust képviselő épületben 1886-ban nyílt tájház Bődi István helytörténész kutató kezdeményezésére. A ház külső megjelenésével, berendezésével egy kisparaszti sorban élő, alföldi parasztcsalád élet- és munkakörülményeit reprezentálja.
Márianosztra a Börzsöny hegység déli vonulatainak ölelésében, Pest megye északi részén, Szobtól mintegy 7 kilométerre, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén helyezkedik el, Nagy Lajos király alapította kolostorával és templomával, a máig kedvelt búcsújáró hely, Márianosztra.
Az itt található tárgyakat a helyi német és szlovák lakosság adta a tájház részére. Az első helyiség a kamra, a piliscsabai parasztság és iparosság munkaeszközeit, hétköznapjait és ünnepnapjait mutatja be, használati tárgyak és korabeli fényképek segítségével. Utána következik a konyha, amelyben a paraszti élet mindennapi használati tárgyai kaptak helyet. A szobában a paraszti és polgári lakosság bútorait és a paraszti ünnepi viseletet láthatjuk. A tárgyak nagy része az 1900-as évektől 1946-ig terjedő időszakot idézi meg.
Az itt található tárgyakat a helyi német és szlovák lakosság adta a tájház részére. Az első helyiség a kamra, a piliscsabai parasztság és iparosság munkaeszközeit, hétköznapjait és ünnepnapjait mutatja be, használati tárgyak és korabeli fényképek segítségével. Utána következik a konyha, amelyben a paraszti élet mindennapi használati tárgyai kaptak helyet. A szobában a paraszti és polgári lakosság bútorait és a paraszti ünnepi viseletet láthatjuk. A tárgyak nagy része az 1900-as évektől 1946-ig terjedő időszakot idézi meg.
Az itt található tárgyakat a helyi német és szlovák lakosság adta a tájház részére. Az első helyiség a kamra, a piliscsabai parasztság és iparosság munkaeszközeit, hétköznapjait és ünnepnapjait mutatja be, használati tárgyak és korabeli fényképek segítségével. Utána következik a konyha, amelyben a paraszti élet mindennapi használati tárgyai kaptak helyet. A szobában a paraszti és polgári lakosság bútorait és a paraszti ünnepi viseletet láthatjuk. A tárgyak nagy része az 1900-as évektől 1946-ig terjedő időszakot idézi meg.
Az 1850-es évekből származó épület keskeny, hosszúgangos, faoszlopos, a régi építészet minden jellegzetességét magán viselő parasztház. A borított fafödémes téglapadozatos konyhában található a falu utolsó megmaradt kemencéje. Igen sok és érdekes használati eszközt gyűjtöttek össze a helyiek, pld. tálasokat, rajtuk tányérokkal, korsókkal, köcsögökkel. Gyönyörű régi mérleg, fa és mázas edények sorakoznak a polcokon és a kemence tetején.
Az 1850-es évekből származó épület keskeny, hosszúgangos, faoszlopos, a régi építészet minden jellegzetességét magán viselő parasztház. A borított fafödémes téglapadozatos konyhában található a falu utolsó megmaradt kemencéje. Igen sok és érdekes használati eszközt gyűjtöttek össze a helyiek, pld. tálasokat, rajtuk tányérokkal, korsókkal, köcsögökkel. Gyönyörű régi mérleg, fa és mázas edények sorakoznak a polcokon és a kemence tetején.
Az 1850-es évekből származó épület keskeny, hosszúgangos, faoszlopos, a régi építészet minden jellegzetességét magán viselő parasztház. A borított fafödémes téglapadozatos konyhában található a falu utolsó megmaradt kemencéje. Igen sok és érdekes használati eszközt gyűjtöttek össze a helyiek, pld. tálasokat, rajtuk tányérokkal, korsókkal, köcsögökkel. Gyönyörű régi mérleg, fa és mázas edények sorakoznak a polcokon és a kemence tetején.
A Falumúzeum a község főutcáján található. A portán egy nagyobb, hosszabb lakóépület (tisztaház) és egy kisebb melléképület áll, valamint két udvar található. Itt eredetileg is két család lakott. A főépület hátsó részét ma is lakják, míg első két szobájában került berendezésre a kiállítás.
A császártöltési Falumúzeumnak helyt adó házat Walter Boldizsár és első felesége Angeli Mária építette 1896-ban. A kor szokásainak megfelelően konyha, lakószoba, tisztaszoba, kamra, nyitott gang elosztással. A sváb tájház előzetes egyeztetést követően látogatható.
Csesznek egyik réginek mondható parasztházában nyílt meg a település helytörténeti kiállítása. A Falumúzeumban található régi eszközök nagy része a református néprajzi gyűjteményből származik, illetve egyéb lakossági felajánlásból. Az emléktárgyak között a régi kenderfeldolgozás, illetve a korabeli falusi emberek mindennapi szerszámain túl a környéken összegyűjtött kőzeteket, különböző őstörténeti maradványokat is megtekinthetnek az érdeklődők.
Csesznek egyik réginek mondható parasztházában nyílt meg a település helytörténeti kiállítása. A Falumúzeumban található régi eszközök nagy része a református néprajzi gyűjteményből származik, illetve egyéb lakossági felajánlásból. Az emléktárgyak között a régi kenderfeldolgozás, illetve a korabeli falusi emberek mindennapi szerszámain túl a környéken összegyűjtött kőzeteket, különböző őstörténeti maradványokat is megtekinthetnek az érdeklődők.
Csesznek egyik réginek mondható parasztházában nyílt meg a település helytörténeti kiállítása. A Falumúzeumban található régi eszközök nagy része a református néprajzi gyűjteményből származik, illetve egyéb lakossági felajánlásból. Az emléktárgyak között a régi kenderfeldolgozás, illetve a korabeli falusi emberek mindennapi szerszámain túl a környéken összegyűjtött kőzeteket, különböző őstörténeti maradványokat is megtekinthetnek az érdeklődők.
A falumúzeum kiállítása a csömöri lakóházak hagyományos berendezését, illetve a paraszti viseletet igyekszik bemutatni. A múzeum egyik legértékesebb bútordarabja, az 1860-as évekből származó nagyméretű festett láda.
