Gyűjtemény

Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár nyilvános könyvtár. Minden érdeklődőnek rendelkezésére áll. Kiemelt céljának tekinti az Egri Főegyházmegye főpásztorának, papjainak, híveinek és intézményeinek szolgálatát.

Az 1905-ben épült, 1997-ben felújított Fridrich Fényírda a Koszta József Múzeum ipartörténeti bemutató helye, Magyarország egyetlen vidéki fényírdája. A városképi jelentőségű épületben Fridrich János és lányai, illetve más szentesi fotográfusok felvételei, műszerei, eszközei és szerszámai tekinthetők meg. Itt tárolják a szentesi múzeum helytörténeti gyűjteményének fotótárát, levelezőlap-gyűjteményét. Jelentős a fényképészeti- és művészettörténeti szakirodalom, melyet különböző fotóalbumok bővítenek ki.

A falu Gazdaháza egy XX. század eleji középbirtokos család életmódját mutatja be a tisztaszobától kezdve a szerszámosig, helyben gyűjtött anyagok felhasználásával. Az oldaltornácos ház 1911-ben épült, hagyományos stílusban. Közelében található a falu híres szülöttének, Cserépfalvi Imrének az emlékszobája. Eredetileg Deutsch volt a vezetékneve, ám a faluhoz fűződő szép gyermekkori emlékei miatt felvette a Cserépfalvi nevet.

Az Óbudai Múzeum Goldberger Textilipari Gyűjteményének állandó kiállítása az 1784-ben Goldberger Ferenc által alapított, több mint kétszáz éven át működő textilgyár történetének állít emléket.

A Gózon Imre Helytörténeti Gyűjtemény. Gózon Imre Szentgyörgyvölgyön volt tanító, jelentős szerepet vállalt Nyugat-Magyarország műemlékeinek megismerésében, felkutatásában, nevéhez fűződik a veleméri román kori templom felfedezése.

Guinness világrekord felállítását megcélzó színes, látványos gyűszűkiállítás. 5 földrész, A-Z-ig szinte minden országából való, az ókortól napjainkig 3000 éve, fém, fa, üveg, porcelán, bőr, gyöngyház, kerámia, műanyagból, használati- reklám- vagy emléktárgynak készült gyűszű tekinthető meg.

Az épület, melyben kiállítás látható eredetileg szerb elemi népiskola volt és 1910 táján épült. A tetszetős stílusban megépült iskola nagyobbrészt oktatási célt, részben pedig a tanító szolgálati lakásául szolgált. Akkor a tanítás nyelve községünkben a lakosság számarányának megfelelően, német - magyar, míg a szerb iskolában szerb - magyar volt. 1922 után Somberekről elköltöztek a szerbek, így a gyermekek létszáma is megfogyatkozott. Az 1930-as évek végén már nem jegyeznek szerb iskolást a felmérések. 1938-ban az iskola épületét a római katolikus egyházközség vette bérbe, s tovább tanítottak az épületben. A II. világháború után, 1948-ban államosították az épületet. Változatlanul iskolaként, majd tornateremként használták. Somberek Község Önkormányzatának döntése alapján az épület teljes felújításra került. Az eredeti állapotába visszaállított épületben, a `Hagyományok Házában` jelenleg a falunkban élő népcsoportok történetének kialakítása tekinthető meg.

Egyedülálló gazdagságú és európai hírű a mezőkövesdi Mezőgazdasági Gépmúzeum több ezer darabból álló gyűjteménye. Hazánk egyik legjelentősebb agrár-műszaki gyűjteményének története az 1970-es években kezdődött Hajdu Ráfis János magángyűjteményének felajánlásával, napjainkra pedig egy több mint 2500 négyzetméteres kiállítássá fejlődött. A skanzen jellegű épületekben a 19. századtól ismerhetjük meg a mezőgazdaság legfontosabb gépeit, eszközeit. A Mezőgazdasági Gépmúzeum nemcsak bemutatja, hanem gyűjti, valamint fel is újítja a paraszti és uradalmi gazdaságban használt gépeket, illetve eszközöket. A kiállítás legfontosabb elemei közé tartoznak a gőzüzemű és robbanós erőgépek, a kovácsoltvas tárgyak és a gazdasági eszközök.

Régi motorok, mezőgazdasági gépek, és egyéb tárgyak tárlata tekinthető meg a Géptárban. A Géptár Múzeumban Mogyorós József egyéni gyűjtő által összegyűjtött, feljavított oldtimer autók, öreg motorkerékpárok, kerékpárok, mezőgazdasági gépek (traktorok), stabil motorok (Lokomobilok) és egyéb más használati tárgyak, lovas eszközök láthatóak. A múzeum tárlataiban szereplő tárgyak között járműritkaságok is szerepelnek, melyek egy tudatos gyűjtés eredményeként menekülhettek meg a bezúzástól, beolvasztástól.

A Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria 1995-ben nyitotta meg kapuit a közönség előtt. A múzeum abból a képzőművészeti adományból szerveződött, melyet Hamza D. Ákos (1903-1993) festőművész, filmrendező 1987-ben, hazatelepülésekor Jászberény városnak és a Jászságnak ajándékozott. A Magyarországon főként az 1940-es években készült filmjeiről (Külvárosi őrszoba; Egy szoknya, egy nadrág; Szíriusz; stb.) ismert művész mintegy 260 festménye lelhető fel a gyűjteményben.