Az SZTE Füvészkert 17 hektáros területen több mint 5000 növényfajnak és fajtának nyújt otthont. A trópusi és mediterrán üvegház az esőerdők, mediterrán vidékek és a sivatagok egzotikus növényvilágából kínál látnivalókat. A Dél-Alföldön egyedülálló az indiai lótuszt és számos ázsiai növényt bemutató japánkert, mely egy szigetet is magába foglal. A rózsakert, fűszer- és gyógynövénykert, rendszertani gyűjtemény, az egzotikus és hazai kultúrnövények gyűjteménye, egynyári és évelő növények ágyásai valamint az arborétum fafajai egész évben kínálnak látnivalót. A látogatóbarát kertben információs táblák, játszótér, időszakos kiállítások várják a látogatókat.
Az SZTE Füvészkert 17 hektáros területen több mint 5000 növényfajnak és fajtának nyújt otthont. A trópusi és mediterrán üvegház az esőerdők, mediterrán vidékek és a sivatagok egzotikus növényvilágából kínál látnivalókat. A Dél-Alföldön egyedülálló az indiai lótuszt és számos ázsiai növényt bemutató japánkert, mely egy szigetet is magába foglal. A rózsakert, fűszer- és gyógynövénykert, rendszertani gyűjtemény, az egzotikus és hazai kultúrnövények gyűjteménye, egynyári és évelő növények ágyásai valamint az arborétum fafajai egész évben kínálnak látnivalót. A látogatóbarát kertben információs táblák, játszótér, időszakos kiállítások várják a látogatókat.
Az SZTE Füvészkert 17 hektáros területen több mint 5000 növényfajnak és fajtának nyújt otthont. A trópusi és mediterrán üvegház az esőerdők, mediterrán vidékek és a sivatagok egzotikus növényvilágából kínál látnivalókat. A Dél-Alföldön egyedülálló az indiai lótuszt és számos ázsiai növényt bemutató japánkert, mely egy szigetet is magába foglal. A rózsakert, fűszer- és gyógynövénykert, rendszertani gyűjtemény, az egzotikus és hazai kultúrnövények gyűjteménye, egynyári és évelő növények ágyásai valamint az arborétum fafajai egész évben kínálnak látnivalót. A látogatóbarát kertben információs táblák, játszótér, időszakos kiállítások várják a látogatókat.
Kiemelt partner
Autentikus japánkert és japánkert-iskola Szentendrén.
Japánkertünket Varga Márton tervezte és építette 1928–ban. Ő volt kertünk alapítója. A japán császári család tagja, Takamacu herceg és felesége 1931-ben felkeresték a kertet. Látogatásuk alkalmával tetszésüket növények ajándékozásával fejezték ki. Ezek közül még ma is látható az Orixa japonica, a Prunus serrulata ’Kansan’ utódja, továbbá a Wisteria sinensis, az Acer ginnala, a Hibiscus syriacus (teltvirágú alak) és a Prunus nana. A kert hangulatát meghatározó kövek (forrásmészkő, édesvízi mészkő) a fogaskerekű vasút pályájának korszerűsítésekor kerültek a felszínre, melyeket lovas fogatokkal szállítottak az épülő japánkertbe. A műtárgyakat és növényeket a korabeli építők nagy gondossággal gyűjtötték egybe és helyezték el a legmegfelelőbb helyekre.
Japánkertünket Varga Márton tervezte és építette 1928–ban. Ő volt kertünk alapítója. A japán császári család tagja, Takamacu herceg és felesége 1931-ben felkeresték a kertet. Látogatásuk alkalmával tetszésüket növények ajándékozásával fejezték ki. Ezek közül még ma is látható az Orixa japonica, a Prunus serrulata ’Kansan’ utódja, továbbá a Wisteria sinensis, az Acer ginnala, a Hibiscus syriacus (teltvirágú alak) és a Prunus nana. A kert hangulatát meghatározó kövek (forrásmészkő, édesvízi mészkő) a fogaskerekű vasút pályájának korszerűsítésekor kerültek a felszínre, melyeket lovas fogatokkal szállítottak az épülő japánkertbe. A műtárgyakat és növényeket a korabeli építők nagy gondossággal gyűjtötték egybe és helyezték el a legmegfelelőbb helyekre.
Japánkertünket Varga Márton tervezte és építette 1928–ban. Ő volt kertünk alapítója. A japán császári család tagja, Takamacu herceg és felesége 1931-ben felkeresték a kertet. Látogatásuk alkalmával tetszésüket növények ajándékozásával fejezték ki. Ezek közül még ma is látható az Orixa japonica, a Prunus serrulata ’Kansan’ utódja, továbbá a Wisteria sinensis, az Acer ginnala, a Hibiscus syriacus (teltvirágú alak) és a Prunus nana. A kert hangulatát meghatározó kövek (forrásmészkő, édesvízi mészkő) a fogaskerekű vasút pályájának korszerűsítésekor kerültek a felszínre, melyeket lovas fogatokkal szállítottak az épülő japánkertbe. A műtárgyakat és növényeket a korabeli építők nagy gondossággal gyűjtötték egybe és helyezték el a legmegfelelőbb helyekre.
