Világnap
Gyereknap
Halloween
Szent István-nap
Farsang
Majális
Városnap
Nőnap
Valentin-nap
Advent
Mikulás
Vince-nap
Bányásznap
Szeptember
Kutatók éjszakája
Szent Iván-éj
Húsvét
Megemlékezés
Emlékhelyek napja
Anyák napja
Október 23.
Nemzeti Parkok Hete
Szent Mihály-nap
Márton-nap
Víz Világnapja
Múzeumok éjszakája
Pünkösd
Március 15
Anna nap
Állatok
Föld Napja
Nemzetiségi nap
Állatok Világnapja
Tiszavirágzás
Gyerek
Nemzetközi nőnap
Mindenszentek
Nemzetközi nap
Kultúra
A budapesti Néprajzi Múzeum napja
Erdők Hete
Luca nap
Aradi Vértanúk Emléknap
A kommunizmus áldozatainak emléknapja
Nemzeti Összetartozás Napja
Turizmus Világnap
Vasutas
Apák napja
Szilveszter
Szent Kristóf Napok

Ezen a napon azokra a magyar katonákra és civilekre emlékezünk, akik életüket áldozták Magyarországért. Az elesett hősök előtt való tisztelgést az első világháború idején, 1917-ben foglalták törvénybe. Ez a törvény eredményezte, hogy minden magyar városban és faluban felállították a hősi emlékműveket vagy emléktáblákat.
Ezen a napon azokra a magyar katonákra és civilekre emlékezünk, akik életüket áldozták Magyarországért. Az elesett hősök előtt való tisztelgést az első világháború idején, 1917-ben foglalták törvénybe. Ez a törvény eredményezte, hogy minden magyar városban és faluban felállították a hősi emlékműveket vagy emléktáblákat.

Ezen a napon azokra a magyar katonákra és civilekre emlékezünk, akik életüket áldozták Magyarországért. Az elesett hősök előtt való tisztelgést az első világháború idején, 1917-ben foglalták törvénybe. Ez a törvény eredményezte, hogy minden magyar városban és faluban felállították a hősi emlékműveket vagy emléktáblákat.

A biológiai sokféleség, elterjedt nemzetközi megnevezése szerint a biodiverzitás napját civil kezdeményezésre az ENSZ közgyűlése fogadta el 2000-ben, hazánk 2005-ben csatlakozott, azóta rendeznek eseményeket ennek kapcsán itthon is. Az ENSZ Környezeti Programjának közgyűlése 1992. május 22-én fogadta el a biológiai sokféleségről szóló egyezmény végleges szövegét, melyet néhány hónappal később a Rio de Janeiro-ban megtartott Föld-csúcs is magáévá tett.
A biológiai sokféleség, elterjedt nemzetközi megnevezése szerint a biodiverzitás napját civil kezdeményezésre az ENSZ közgyűlése fogadta el 2000-ben, hazánk 2005-ben csatlakozott, azóta rendeznek eseményeket ennek kapcsán itthon is. Az ENSZ Környezeti Programjának közgyűlése 1992. május 22-én fogadta el a biológiai sokféleségről szóló egyezmény végleges szövegét, melyet néhány hónappal később a Rio de Janeiro-ban megtartott Föld-csúcs is magáévá tett.

A biológiai sokféleség, elterjedt nemzetközi megnevezése szerint a biodiverzitás napját civil kezdeményezésre az ENSZ közgyűlése fogadta el 2000-ben, hazánk 2005-ben csatlakozott, azóta rendeznek eseményeket ennek kapcsán itthon is. Az ENSZ Környezeti Programjának közgyűlése 1992. május 22-én fogadta el a biológiai sokféleségről szóló egyezmény végleges szövegét, melyet néhány hónappal később a Rio de Janeiro-ban megtartott Föld-csúcs is magáévá tett.

A magyar honvédsereg tavaszi hadjáratának dicsőséges csúcspontja Buda várának visszafoglalása az osztrák császári csapatoktól. A Görgey Artúr parancsnoksága alatt harcoló mintegy 31.000 fős magyar sereg május 4-én kezdte meg a vár ostromát a nyugati fal tüzérségi rombolásával. A május 21-én hajnali 3 órakor indított gyalogsági roham során a magyar honvédek betörtek a várba és elsöpörték az ellenállást. Az ostrom során a vár parancsnoka, Heinrich Hentzi vezérőrnagy is életét vesztette. A győzelem főleg szimbolikus jelentőséggel bírt, hiszen Buda várának visszafoglalásával a főváros, a magyar szuverenitás megtestesítője szabadult fel az idegen uralom alól.
A magyar honvédsereg tavaszi hadjáratának dicsőséges csúcspontja Buda várának visszafoglalása az osztrák császári csapatoktól. A Görgey Artúr parancsnoksága alatt harcoló mintegy 31.000 fős magyar sereg május 4-én kezdte meg a vár ostromát a nyugati fal tüzérségi rombolásával. A május 21-én hajnali 3 órakor indított gyalogsági roham során a magyar honvédek betörtek a várba és elsöpörték az ellenállást. Az ostrom során a vár parancsnoka, Heinrich Hentzi vezérőrnagy is életét vesztette. A győzelem főleg szimbolikus jelentőséggel bírt, hiszen Buda várának visszafoglalásával a főváros, a magyar szuverenitás megtestesítője szabadult fel az idegen uralom alól.

A magyar honvédsereg tavaszi hadjáratának dicsőséges csúcspontja Buda várának visszafoglalása az osztrák császári csapatoktól. A Görgey Artúr parancsnoksága alatt harcoló mintegy 31.000 fős magyar sereg május 4-én kezdte meg a vár ostromát a nyugati fal tüzérségi rombolásával. A május 21-én hajnali 3 órakor indított gyalogsági roham során a magyar honvédek betörtek a várba és elsöpörték az ellenállást. Az ostrom során a vár parancsnoka, Heinrich Hentzi vezérőrnagy is életét vesztette. A győzelem főleg szimbolikus jelentőséggel bírt, hiszen Buda várának visszafoglalásával a főváros, a magyar szuverenitás megtestesítője szabadult fel az idegen uralom alól.