Időszaki kiállítás
Időszaki
Tárlatvezetés
Állandó
Állandó kiállítás
Interaktív
Fotó
Régészet
Kiállításjegy
Helytörténet
Esküvő
Emlékkiállítás
Esküvő kiállítás
Kutya
Galéria
Képzőművészet
LEGO®
Megnyitó
Mezőgazdaság
Művészet
Naptár
Állat
Kertészet
Dinoszaurusz
Kiállítóhely
Grafika
Design
Földtörténet
Kaktusz
Néprajz
Bányászat
Porcelán
Hangszer
Magyar Kultúra Napja
Babakiállítás
Múzeum
Macska
Játék
Ásvány
Szakkiállítás
Történelem
Autó
Utazás
Biennálé
Egyháztörténet
Szabadtéri
Kézműves kiállítás
Modellezés
Mesterségek
Vasúttörténet
A létesítmény két fő pillére a 34 fő befogadására alkalmas szálláshely, valamint a foglalkoztató és kiállítási épület. Az érdeklődők egy interaktív kiállítás keretében ismerhetik meg az erdő élővilágát, vagy akár körbe is nézhetnek az életnagyságú vadászlesről. A kutatószobájában lehetőség van az élő- és élettelen környezet vizsgálatára, a foglalkoztató teremben pedig akár kisebb létszámú konferenciát is meg lehet tartani. Az épületek mellett egy játszótér is várja a gyerekeket. A RÖNK a hagyományos zempléni falu építészeti elemeit is megjeleníti egy mini skanzen formájában.
A létesítmény két fő pillére a 34 fő befogadására alkalmas szálláshely, valamint a foglalkoztató és kiállítási épület. Az érdeklődők egy interaktív kiállítás keretében ismerhetik meg az erdő élővilágát, vagy akár körbe is nézhetnek az életnagyságú vadászlesről. A kutatószobájában lehetőség van az élő- és élettelen környezet vizsgálatára, a foglalkoztató teremben pedig akár kisebb létszámú konferenciát is meg lehet tartani. Az épületek mellett egy játszótér is várja a gyerekeket. A RÖNK a hagyományos zempléni falu építészeti elemeit is megjeleníti egy mini skanzen formájában.
A létesítmény két fő pillére a 34 fő befogadására alkalmas szálláshely, valamint a foglalkoztató és kiállítási épület. Az érdeklődők egy interaktív kiállítás keretében ismerhetik meg az erdő élővilágát, vagy akár körbe is nézhetnek az életnagyságú vadászlesről. A kutatószobájában lehetőség van az élő- és élettelen környezet vizsgálatára, a foglalkoztató teremben pedig akár kisebb létszámú konferenciát is meg lehet tartani. Az épületek mellett egy játszótér is várja a gyerekeket. A RÖNK a hagyományos zempléni falu építészeti elemeit is megjeleníti egy mini skanzen formájában.
Vácott, az ország legszebb barokk terén megnyílt a Sajdik Ferenc páratlan életművét bemutató múzeumi gyűjtemény. Sajdik mesevárosa, girbe-gurba házai, hósapkás, pirostetős, hagymakupolás saroktornyai felidézik azokat a kultúrtörténeti emlékeket, melyeket jókat nevetve, szórakoztatva ismerhetünk meg. A képeken tetten érhető a Pom-Pom mesék világa, Gombóc Artúr kalandjai és a nagy Ho-ho-horgász váci adaptációja. A képekhez kapcsolódó történetek még színesebbé, gazdagabbá teszik az élményt.
Vácott, az ország legszebb barokk terén megnyílt a Sajdik Ferenc páratlan életművét bemutató múzeumi gyűjtemény. Sajdik mesevárosa, girbe-gurba házai, hósapkás, pirostetős, hagymakupolás saroktornyai felidézik azokat a kultúrtörténeti emlékeket, melyeket jókat nevetve, szórakoztatva ismerhetünk meg. A képeken tetten érhető a Pom-Pom mesék világa, Gombóc Artúr kalandjai és a nagy Ho-ho-horgász váci adaptációja. A képekhez kapcsolódó történetek még színesebbé, gazdagabbá teszik az élményt.
Vácott, az ország legszebb barokk terén megnyílt a Sajdik Ferenc páratlan életművét bemutató múzeumi gyűjtemény. Sajdik mesevárosa, girbe-gurba házai, hósapkás, pirostetős, hagymakupolás saroktornyai felidézik azokat a kultúrtörténeti emlékeket, melyeket jókat nevetve, szórakoztatva ismerhetünk meg. A képeken tetten érhető a Pom-Pom mesék világa, Gombóc Artúr kalandjai és a nagy Ho-ho-horgász váci adaptációja. A képekhez kapcsolódó történetek még színesebbé, gazdagabbá teszik az élményt.
Samu Géza szobrászművész állandó kiállítása, melyet a művész úr felesége adományozott Pécsváradnak. Samu Gézát a Pécsváradon alkotó szobrászművészhez, Kígyós Sándorhoz fűződő barátsága kötötte a Zengő lábánál fekvő kisvároshoz. Mikor – mindössze 42 évesen – elhunyt, hagyatékát, szobrainak nagy részét a felesége adományozta Pécsváradnak, ahol azok állandó kiállításként a régi iskola szépen felújított épületében kaptak helyet.
Samu Géza szobrászművész állandó kiállítása, melyet a művész úr felesége adományozott Pécsváradnak. Samu Gézát a Pécsváradon alkotó szobrászművészhez, Kígyós Sándorhoz fűződő barátsága kötötte a Zengő lábánál fekvő kisvároshoz. Mikor – mindössze 42 évesen – elhunyt, hagyatékát, szobrainak nagy részét a felesége adományozta Pécsváradnak, ahol azok állandó kiállításként a régi iskola szépen felújított épületében kaptak helyet.
Samu Géza szobrászművész állandó kiállítása, melyet a művész úr felesége adományozott Pécsváradnak. Samu Gézát a Pécsváradon alkotó szobrászművészhez, Kígyós Sándorhoz fűződő barátsága kötötte a Zengő lábánál fekvő kisvároshoz. Mikor – mindössze 42 évesen – elhunyt, hagyatékát, szobrainak nagy részét a felesége adományozta Pécsváradnak, ahol azok állandó kiállításként a régi iskola szépen felújított épületében kaptak helyet.
Sopron római kori városelődje volt Scarbantia, melynek központja volt a Fórum és környéke. A fórumtól indultak a távolsági utak minden irányba, illetve helyesebben a fórumot a főutak találkozásánál alakították ki. A városfejlődés virágkora a municipiumi rang adományozása utáni időszakra, az I. sz. végétől a II. század első feléig, főleg Traianus uralkodásának első évtizedeire esett.
Sopron római kori városelődje volt Scarbantia, melynek központja volt a Fórum és környéke. A fórumtól indultak a távolsági utak minden irányba, illetve helyesebben a fórumot a főutak találkozásánál alakították ki. A városfejlődés virágkora a municipiumi rang adományozása utáni időszakra, az I. sz. végétől a II. század első feléig, főleg Traianus uralkodásának első évtizedeire esett.
Sopron római kori városelődje volt Scarbantia, melynek központja volt a Fórum és környéke. A fórumtól indultak a távolsági utak minden irányba, illetve helyesebben a fórumot a főutak találkozásánál alakították ki. A városfejlődés virágkora a municipiumi rang adományozása utáni időszakra, az I. sz. végétől a II. század első feléig, főleg Traianus uralkodásának első évtizedeire esett.
Állandó kiállítás nyílt Nagycenken, a Széchenyi-kastélyban. Széchenyi István születésének 225. évfordulóján új állandó kiállítással tiszteleg a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum „a legnagyobb magyar” életműve előtt. A szeptember 21-én, nemzeti történelmünk egyik legnagyobb alakjának születésnapján megnyíló tárlat címe: „Megint, s megint szünetlen” – Széchenyi napjai. A megnyitó ünnepségen avatták fel és áldották meg a Széchényi-család megújult kastélykápolnáját is.
Állandó kiállítás nyílt Nagycenken, a Széchenyi-kastélyban. Széchenyi István születésének 225. évfordulóján új állandó kiállítással tiszteleg a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum „a legnagyobb magyar” életműve előtt. A szeptember 21-én, nemzeti történelmünk egyik legnagyobb alakjának születésnapján megnyíló tárlat címe: „Megint, s megint szünetlen” – Széchenyi napjai. A megnyitó ünnepségen avatták fel és áldották meg a Széchényi-család megújult kastélykápolnáját is.
Állandó kiállítás nyílt Nagycenken, a Széchenyi-kastélyban. Széchenyi István születésének 225. évfordulóján új állandó kiállítással tiszteleg a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum „a legnagyobb magyar” életműve előtt. A szeptember 21-én, nemzeti történelmünk egyik legnagyobb alakjának születésnapján megnyíló tárlat címe: „Megint, s megint szünetlen” – Széchenyi napjai. A megnyitó ünnepségen avatták fel és áldották meg a Széchényi-család megújult kastélykápolnáját is.
A kiállítás az érmelléki hagyományos népi halászat, valamint a népi vadfogás és a házi rágcsálók befogásának eszközeit mutatja be. A halász szerszámok mellett láthatunk nádvágót is. Megtekinthetjük az Érmelléken egykor elterjedt, lapos fenekű hajót (csónakot), amelyet úgynevezett csákrúddal, állva hajtottak előre. A búzát is sok helyről ilyen (helyi nevén) hajón hordták a malomba. A kiállítás egy vitrint szán a házkörüli rágcsálók elleni eszközök bemutatására. Az egyik leghatékonyabb ezek közül a famacska.
A kiállítás az érmelléki hagyományos népi halászat, valamint a népi vadfogás és a házi rágcsálók befogásának eszközeit mutatja be. A halász szerszámok mellett láthatunk nádvágót is. Megtekinthetjük az Érmelléken egykor elterjedt, lapos fenekű hajót (csónakot), amelyet úgynevezett csákrúddal, állva hajtottak előre. A búzát is sok helyről ilyen (helyi nevén) hajón hordták a malomba. A kiállítás egy vitrint szán a házkörüli rágcsálók elleni eszközök bemutatására. Az egyik leghatékonyabb ezek közül a famacska.
A kiállítás az érmelléki hagyományos népi halászat, valamint a népi vadfogás és a házi rágcsálók befogásának eszközeit mutatja be. A halász szerszámok mellett láthatunk nádvágót is. Megtekinthetjük az Érmelléken egykor elterjedt, lapos fenekű hajót (csónakot), amelyet úgynevezett csákrúddal, állva hajtottak előre. A búzát is sok helyről ilyen (helyi nevén) hajón hordták a malomba. A kiállítás egy vitrint szán a házkörüli rágcsálók elleni eszközök bemutatására. Az egyik leghatékonyabb ezek közül a famacska.