Kirándulás

A Pilis egyik leghangulatosabb patakvölgye Pilisszentkereszttől délre, a falu szélső házaitól nem messze kezdődik, egy több mint 1 km hosszú, meredek sziklák között kanyargó szurdok. A festői völgyben kis bukók, vízesések, kimosott sziklaformák találhatók. A kelet-nyugat irányú, nagyon meredek szurdokvölgy még a legnagyobb kánikula idején is üdítően hűvös klímával rendelkezik.

A Deseda-tó partján álló kilátó látványos körpanorámát nyújt az idelátogató turistáknak. Családbarát kialakításával és közvetlen parkolási lehetőséggel a háromemeletes kilátó minden kirándulni vágyónak ajánlott célpont.

Az új dinnyési kilátó egyben kerékpáros pihenőpont is, mely csatlakozik a tóparti kerékpárúthoz.

A Mád határában, de közigazgatásilag Mezőzomborhoz tartozó Disznó-kő tőszomszédságában áll a fehérre meszelt Filagória kilátó. A minikilátóból körpanoráma tárul a tokaj-hegyaljai, szőlőültetvényekkel tarkított, nyugalmat árasztó tájra. A kilátópont egész évben szabadon, ingyenesen látogatható.

A Nógrád megyei Szügy közelében található 265 méter magas Dudáska-hegyen, a Cserhát lankáin épült fel a kilátó, melyről megcsodálhatjuk a változatos nógrádi tájat.

A Gerecse nyugati vonulatában található Dunaalmási Kőpite-túrakörök tanösvény több, mint 9 km hosszan kanyarog, és 32 állomásával vezet végig bennünket az egykori római úton, régi kőbányákon át a Kőpite tetejéig, ahonnan lélegzetelállító körpanoráma tárul a szemünk elé.

Dunaszentmiklós a Gerecse-hegység északnyugati részén, egy kicsi völgyben, körülbelül 200 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Tiszta időben néha a Bakony csúcsai is láthatók, Tata síkságára is jó a kilátás. Olyannyira dombos, hogy alig van sík területe. A 16 méter magas kilátótorony a temető fölött épült.

A dunaújvárosi Duna-parti a szoborpark sétány végén található acélszerkezetes panoráma kilátó, ami a régi Vorosilov-kilátó helyére épült. A kilátó benyúlik a felső Duna-parti részre és látványos panorámával fogadja a látogatókat.

A minaret a hajdani Kethuda dzsámihoz tartozott. 40 méter magas, 1596 körül épült, csúcsa 1896-ból való. Az erkélyre 98 csigalépcső vezet fel, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. A minaret az egykor hozzátartozó, de azóta lebontott dzsámival együtt az egri török uralom kezdetén - a XVII.század elején - épülhetett. A dzsámi első említését Evlia Cselebinél találjuk, aki 1664-ben járt Egerben. A minaret gondosan faragott vöröses homokkő-kváderekből épült. A tizennégyszög alaprajzú építményt többszörösen tagolt, sztalaktitokból képzett konzolsorral alátámasztott körerkély tagolja, amelyre a minaret belsejében elhelyezett csigalépcsősor vezet fel.

A kilátó Egry József, a Balaton festője után kapta nevét. Az épület tetejéről pazar kilátás nyílik a Balatonra és a badacsonyi környékre. Megközelítése az Országos Kéktúra útvonalát követve lehetséges.