A Máriagyűdi Római Katolikus Plébánia az egyik patinás egyházi központja Dél-Baranyának. Míg a középkorban a gyűdi templomközösség tartozott csak ide, a Hódoltság időszakát követően a ferencesek működése nyomán a környék református falvaiban megtelepedő katolikus családok lelki gondozása is feladatává vált. 1950 után az egyházmegyés papok által működtetett kegyhely folytatván ezt a gyakorlatot az egész környék katolikusait ellátta. Idővel egyre több helyen kápolna épült, majd külön plébániák létesültek, folyamatosan csökkentve a plébánia területét.
A Máriagyűdi Római Katolikus Plébánia az egyik patinás egyházi központja Dél-Baranyának. Míg a középkorban a gyűdi templomközösség tartozott csak ide, a Hódoltság időszakát követően a ferencesek működése nyomán a környék református falvaiban megtelepedő katolikus családok lelki gondozása is feladatává vált. 1950 után az egyházmegyés papok által működtetett kegyhely folytatván ezt a gyakorlatot az egész környék katolikusait ellátta. Idővel egyre több helyen kápolna épült, majd külön plébániák létesültek, folyamatosan csökkentve a plébánia területét.
A Máriagyűdi Római Katolikus Plébánia az egyik patinás egyházi központja Dél-Baranyának. Míg a középkorban a gyűdi templomközösség tartozott csak ide, a Hódoltság időszakát követően a ferencesek működése nyomán a környék református falvaiban megtelepedő katolikus családok lelki gondozása is feladatává vált. 1950 után az egyházmegyés papok által működtetett kegyhely folytatván ezt a gyakorlatot az egész környék katolikusait ellátta. Idővel egyre több helyen kápolna épült, majd külön plébániák létesültek, folyamatosan csökkentve a plébánia területét.
