A minaret a hajdani Kethuda dzsámihoz tartozott. 40 méter magas, 1596 körül épült, csúcsa 1896-ból való. Az erkélyre 98 csigalépcső vezet fel, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. A minaret az egykor hozzátartozó, de azóta lebontott dzsámival együtt az egri török uralom kezdetén - a XVII.század elején - épülhetett. A dzsámi első említését Evlia Cselebinél találjuk, aki 1664-ben járt Egerben. A minaret gondosan faragott vöröses homokkő-kváderekből épült. A tizennégyszög alaprajzú építményt többszörösen tagolt, sztalaktitokból képzett konzolsorral alátámasztott körerkély tagolja, amelyre a minaret belsejében elhelyezett csigalépcsősor vezet fel.
A minaret a hajdani Kethuda dzsámihoz tartozott. 40 méter magas, 1596 körül épült, csúcsa 1896-ból való. Az erkélyre 98 csigalépcső vezet fel, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. A minaret az egykor hozzátartozó, de azóta lebontott dzsámival együtt az egri török uralom kezdetén - a XVII.század elején - épülhetett. A dzsámi első említését Evlia Cselebinél találjuk, aki 1664-ben járt Egerben. A minaret gondosan faragott vöröses homokkő-kváderekből épült. A tizennégyszög alaprajzú építményt többszörösen tagolt, sztalaktitokból képzett konzolsorral alátámasztott körerkély tagolja, amelyre a minaret belsejében elhelyezett csigalépcsősor vezet fel.
A minaret a hajdani Kethuda dzsámihoz tartozott. 40 méter magas, 1596 körül épült, csúcsa 1896-ból való. Az erkélyre 98 csigalépcső vezet fel, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. A minaret az egykor hozzátartozó, de azóta lebontott dzsámival együtt az egri török uralom kezdetén - a XVII.század elején - épülhetett. A dzsámi első említését Evlia Cselebinél találjuk, aki 1664-ben járt Egerben. A minaret gondosan faragott vöröses homokkő-kváderekből épült. A tizennégyszög alaprajzú építményt többszörösen tagolt, sztalaktitokból képzett konzolsorral alátámasztott körerkély tagolja, amelyre a minaret belsejében elhelyezett csigalépcsősor vezet fel.
