Művészet

A Pesterzsébeti Múzeum 2006. márciusában nyitotta meg új, Rátkay-Átlók Galériáját, mely a korábbi Világosság Mozi épületének teljes felújításával és korszerűsítésével jött létre. Az 1960-64 között Pesterzsébeten működő ÁTLÓK művészcsoport képzőművész alapítói Czétényi Vilmos, Gaál Imre és Rátkay Endre festőművészek. 2008-tól már mindhárom művész alkotásait láthatják az érdeklődők a galéria kiállítótermeiben.

A 2000 négyzetméteres Pintér Galéria és Aukciósház Budapest szívében, a Falk Miksa utcában található, amely Magyarország műkincs piaci központja. Magyar és nemzetközi klasszikusok, 20. századi modern valamint kortárs festmények vagy szobrok, modern és antik bútorok árverezése és árusítása alkotják a galéria a profilját.

A Lengyel Intézet mellett működő Platán Galéria 1999-ben alakult Budapesten. Fő célja a lengyel kortárs képzőművészet népszerűsítése, de emellett helyet kapnak a kiállítóteremben közép-kelet európai és magyar művészek alkotásai is.

A Printa az egyik első környezettudatos márka Magyarországon. A név mögött design üzlet, művészeti galéria, és szitanyomó stúdió áll, mindez egy helyen, Budapest belvárosában. Limitált szériás, egyedi tervezésű ruhákat, posztereket, ajándéktárgyakat, otthoni kiegészítőket terveznek és gyártanak Magyarországon, kis példányszámban, újrahasznosított, organikus és innovatív alapanyagokból, ötvözve a hagyományos kézműves technikákat a modern technikai lehetőségekkel.

A Próféta Galéria 2012 márciusában kezdte meg működését Budapesten. A Réti László és Faragó Tibor által létrehozott galéria célja a kortárs képzőművészeti szcéná gazdagítása egy olyan kiállítótérrel, ahol kiállítások mellett egyéb kulturális rendezvények is helyet kapnak. Évente 10-12 időszaki kiállítás és számtalan egyéb program kerül megrendezésre a galériában, ahol a közelmúlt és a jelen művészei, idővel pedig a legfiatalabb generáció képviselői is bemutatkozhatnak.

Az Iparművészeti Múzeumhoz tartozó Ráth György-villa ad otthont a múzeum szecessziós gyűjteményének legszebb darabjait felvonultató A mi szecessziónk című állandó kiállításnak. A kiállításon szereplő közel 600 műtárgy az iparművészet minden ágát képviseli, kiegészítve festményekkel és Ráth György (1828-1905) gyűjteményének érdekes darabjaival.

Szegeden, a Tisza Lajos körút és a Kölcsey utca sarkán, a Magyar Ede téren találhatjuk a hazai szecesszió ezen egyedülálló alkotását. A Reök-palota városképi hatását növeli az előtte levő kis teresedés. A kétemeletes saroképület szinte szobrászi eszközökkel formált homlokzatai már messziről felkeltik érdeklődésünket. A külső tömegképzés hangsúlya a nyitott és zárt erkélyekkel, valamint a magas pártafallal tagolt sarokrészen van. Hullámzó falsíkjai, varázslatos virágmotívumai változatosságot mutatnak, ugyanakkor az építészeti tektonikával szerves egységet képezve kiegyensúlyozottságot sugallnak. A szecessziós városi palota többfunkciós kulturális célra átalakított épület.

Az Resident Art Budapest művészeti szolgáltatás a vizuális művészet népszerűsítése és mélyebb megértése céljából született meg. Fő profiljaként vizuális-, és képzőművészeti témájú túrákat szervez Budapest belvárosában, melyeken a város galériáit, műkereskedéseit, kiállítóhelyeit és kortárs alkotóit mutatja be az érdeklődőknek. A Resident Art Budapest galéria az Operaház közvetlen közelében, az Andárssy út és a Nagymező utca sarkán, egy második emeleti lakásban található. Főként fiatal, feltörekvő kortárs művészek munkáit mutatja be egyéni kiállításokon. A bemutatóteremben pedig a galéria művészeinek alkotásaiból látható állandó válogatás.

A Gazdagréti Közösségi Házban található a Rét Galéria, melyet Nagy Bálint és Kamarás Borbála tervezett. Az egyik legelső galéria volt, amely kiköltözött a budapesti emberek hétköznapi életterébe, ahol a kiállítások mellett az ismerősökkel is találkozni lehet. S a Rét Galéria az elsők között jelent meg az interneten is.

A Rocaille Galéria széles választékával várja a művészetek iránt érdeklődőket. Térjen be hozzánk, tekintse meg XIX. XX. századi festményeinket, dísztárgyainkat. Az erdélyi származású, de 1984-től Ausztriában élő Varga-Welther Júlia témái és műfajai alapvetően hagyományosnak mondhatóak. Mégis a rendszerint szociológiai, környezeti, viselkedés-lélektani, művészettörténeti vagy mitológiai összefüggésrendszerben tálalt és vizsgálható csendéletei, portréi, aktjai, vallásos témái és újabban misztikus hangulatokkal, titokzatos jelenetekkel és sejtetett mélytudati szimbólumokkal, itt-ott álomszerű fantázialényekkel „megtűzdelt” tájképei, valamint legújabban a magyar történelem egyes (megint csak népi-mitológiai hálóba helyezett) kultikus figurái a meglepetés erejével hatnak ránk.