Falumúzeum
Helytörténet
Emlékmúzeum
Gyűjtemény
Kiállítóhely
Bányászat
Néprajz
Közgyűjtemény
Tájmúzeum
Történeti
Vármúzeum
Művészet
Tanyamúzeum
Szakmúzeum
Skanzen
Régészet
Vasút
Baba
Közlekedés
Kúriamúzeum
Patikamúzeum
Egyház
Irodalom
Tűzoltó
Posta
Képtár
Szabadtéri
Vallás
Népművészet
Kőtár
Vadászat
Városi
Vízügy
Történeti múzeum
Erdészeti
Csárda
Kékfestés
Történelem
Természettudomány
Természet
Látványraktár
Pásztormúzeum
Erdészet
Látványtár
Hadtörténet
Képzőművészet
Malommúzeum
Játék
Patika
Sportmúzeum
Nagydorogon található ez az egyedülálló gyüjtemény, amely több mint 170 népviseleti kalapot mutat be. A kiállításon több, mint 160 kalap és sipka látható a világ számos tájáról, Európából (Anglia, Skócia, Olaszország, Balkán, Skandinávia, Spanyolország) Afrikából (Tunézia), Ázsiából (Törökország, Japán, Kína, Mongólia, Közép-Ázsia, Közel-Kelet) és Észak-Amerikából. A magyar kalapviseletet sok jellegzetes fejfedő képviseli. Számos jelegzetes öltözék teszi életszerűbbé és színesebbé a kiállítást. Látogatása ingyenes!
Nagydorogon található ez az egyedülálló gyüjtemény, amely több mint 170 népviseleti kalapot mutat be. A kiállításon több, mint 160 kalap és sipka látható a világ számos tájáról, Európából (Anglia, Skócia, Olaszország, Balkán, Skandinávia, Spanyolország) Afrikából (Tunézia), Ázsiából (Törökország, Japán, Kína, Mongólia, Közép-Ázsia, Közel-Kelet) és Észak-Amerikából. A magyar kalapviseletet sok jellegzetes fejfedő képviseli. Számos jelegzetes öltözék teszi életszerűbbé és színesebbé a kiállítást. Látogatása ingyenes!
Nagydorogon található ez az egyedülálló gyüjtemény, amely több mint 170 népviseleti kalapot mutat be. A kiállításon több, mint 160 kalap és sipka látható a világ számos tájáról, Európából (Anglia, Skócia, Olaszország, Balkán, Skandinávia, Spanyolország) Afrikából (Tunézia), Ázsiából (Törökország, Japán, Kína, Mongólia, Közép-Ázsia, Közel-Kelet) és Észak-Amerikából. A magyar kalapviseletet sok jellegzetes fejfedő képviseli. Számos jelegzetes öltözék teszi életszerűbbé és színesebbé a kiállítást. Látogatása ingyenes!
A Nagy Gyula Területi Múzeum Orosháza város múzeuma, korábban a Szántó Kovács János Területi Múzeum nevet viselte. Az állandó kiállításokon kívül időszakos kiállításoknak is helyet ad a múzeum épülete. Az állandó kiállítás bemutatja Orosháza és tágabb régiója történetét a régészeti koroktól napjainkig. Itt láthatóak azok a tárgyak, melyek jellemzőek múltunkra, környezetünkre. A múzeum irányítása alá tartozik az ország egyetlen kútmúzeuma is, valamint a Darvas József Irodalmi Emlékház és a Városi Képtár.
A Nagy Gyula Területi Múzeum Orosháza város múzeuma, korábban a Szántó Kovács János Területi Múzeum nevet viselte. Az állandó kiállításokon kívül időszakos kiállításoknak is helyet ad a múzeum épülete. Az állandó kiállítás bemutatja Orosháza és tágabb régiója történetét a régészeti koroktól napjainkig. Itt láthatóak azok a tárgyak, melyek jellemzőek múltunkra, környezetünkre. A múzeum irányítása alá tartozik az ország egyetlen kútmúzeuma is, valamint a Darvas József Irodalmi Emlékház és a Városi Képtár.
A Nagy Gyula Területi Múzeum Orosháza város múzeuma, korábban a Szántó Kovács János Területi Múzeum nevet viselte. Az állandó kiállításokon kívül időszakos kiállításoknak is helyet ad a múzeum épülete. Az állandó kiállítás bemutatja Orosháza és tágabb régiója történetét a régészeti koroktól napjainkig. Itt láthatóak azok a tárgyak, melyek jellemzőek múltunkra, környezetünkre. A múzeum irányítása alá tartozik az ország egyetlen kútmúzeuma is, valamint a Darvas József Irodalmi Emlékház és a Városi Képtár.
A Türr István Múzeum képzőművészeti gyűjteményét bemutató kiállítóhely a Nagy István Képtár, az egykori Vojnich-kúria, egy 1820 körül épült földszintes, klasszicista épület. A hajdani kúriában 1947-től a Rudnay Gyula festőművész vezette szabadakadémia, művésztelep kapott otthont, 1985-től pedig mint Nagy István Képtár működik. A Nagy István Képtárban Nagy István művészetét bemutató állandó kiállítás, az Oltványi-gyűjtésből és a Rudnay-körből válogató, valamint a tematikus kiállítások mellett minden évben lehetőséget biztosítunk egy-egy helyi, vagy helyi kötődésű kortárs képzőművész bemutatkozására. A fővárostól távol élő kortárs alkotók budapesti kiállítási lehetősége rendkívül kevés, ezért a Türr István Múzeum felvállalta az észak-bácskai kortárs művészet és az 1947-óta megszakítás nélkül működő Rudnay-körhöz kötődő alkotóknak a bemutatását, ezzel is igyekszünk továbbrajzolni a képzőművészeti gyűjtemény sajátos szellemiségének körvonalait.
A Türr István Múzeum képzőművészeti gyűjteményét bemutató kiállítóhely a Nagy István Képtár, az egykori Vojnich-kúria, egy 1820 körül épült földszintes, klasszicista épület. A hajdani kúriában 1947-től a Rudnay Gyula festőművész vezette szabadakadémia, művésztelep kapott otthont, 1985-től pedig mint Nagy István Képtár működik. A Nagy István Képtárban Nagy István művészetét bemutató állandó kiállítás, az Oltványi-gyűjtésből és a Rudnay-körből válogató, valamint a tematikus kiállítások mellett minden évben lehetőséget biztosítunk egy-egy helyi, vagy helyi kötődésű kortárs képzőművész bemutatkozására. A fővárostól távol élő kortárs alkotók budapesti kiállítási lehetősége rendkívül kevés, ezért a Türr István Múzeum felvállalta az észak-bácskai kortárs művészet és az 1947-óta megszakítás nélkül működő Rudnay-körhöz kötődő alkotóknak a bemutatását, ezzel is igyekszünk továbbrajzolni a képzőművészeti gyűjtemény sajátos szellemiségének körvonalait.
A Türr István Múzeum képzőművészeti gyűjteményét bemutató kiállítóhely a Nagy István Képtár, az egykori Vojnich-kúria, egy 1820 körül épült földszintes, klasszicista épület. A hajdani kúriában 1947-től a Rudnay Gyula festőművész vezette szabadakadémia, művésztelep kapott otthont, 1985-től pedig mint Nagy István Képtár működik. A Nagy István Képtárban Nagy István művészetét bemutató állandó kiállítás, az Oltványi-gyűjtésből és a Rudnay-körből válogató, valamint a tematikus kiállítások mellett minden évben lehetőséget biztosítunk egy-egy helyi, vagy helyi kötődésű kortárs képzőművész bemutatkozására. A fővárostól távol élő kortárs alkotók budapesti kiállítási lehetősége rendkívül kevés, ezért a Türr István Múzeum felvállalta az észak-bácskai kortárs művészet és az 1947-óta megszakítás nélkül működő Rudnay-körhöz kötődő alkotóknak a bemutatását, ezzel is igyekszünk továbbrajzolni a képzőművészeti gyűjtemény sajátos szellemiségének körvonalait.
Az épület, amelyben az iskolamúzeum és a tájház otthonra lelt, 1846-ban épült, Nagytótfalu református gyülekezetének iskolája és tanitólakása volt, egészen 1976-ig. Az egykori iskolát bemutató rész mellett drávaszögi enteriőr, népi textil- és helytörténeti kiállítás látható. A házban faragott, festett bútorokkal, háziszőttesekkel berendezett tisztaszoba, cserépedényekkel felszerelt konyha és egy kamra látható, amelyben a földművelő gazda szerszámait állították ki. Az iskolamúzeumi rész a hajdani egy tantermes, osztatlan, falusi iskola emlékét idézi fel.
Az épület, amelyben az iskolamúzeum és a tájház otthonra lelt, 1846-ban épült, Nagytótfalu református gyülekezetének iskolája és tanitólakása volt, egészen 1976-ig. Az egykori iskolát bemutató rész mellett drávaszögi enteriőr, népi textil- és helytörténeti kiállítás látható. A házban faragott, festett bútorokkal, háziszőttesekkel berendezett tisztaszoba, cserépedényekkel felszerelt konyha és egy kamra látható, amelyben a földművelő gazda szerszámait állították ki. Az iskolamúzeumi rész a hajdani egy tantermes, osztatlan, falusi iskola emlékét idézi fel.
Az épület, amelyben az iskolamúzeum és a tájház otthonra lelt, 1846-ban épült, Nagytótfalu református gyülekezetének iskolája és tanitólakása volt, egészen 1976-ig. Az egykori iskolát bemutató rész mellett drávaszögi enteriőr, népi textil- és helytörténeti kiállítás látható. A házban faragott, festett bútorokkal, háziszőttesekkel berendezett tisztaszoba, cserépedényekkel felszerelt konyha és egy kamra látható, amelyben a földművelő gazda szerszámait állították ki. Az iskolamúzeumi rész a hajdani egy tantermes, osztatlan, falusi iskola emlékét idézi fel.
A faluképi jelentőségű, műemlék épületben 1968 óta láthatóak hírközlés-történeti kiállítások. Állandó kiállítása “Balaton-felvidék hírközlési emlékei” a Balaton-felvidék posta- és távközlés-történetének tárgyi emlékeit valamint dokumentumait mutatja be, lehetőséget kínálva néhány régi telefon használatára és a postamúzeumi CD-ROM kiadványok megismerésére.
A faluképi jelentőségű, műemlék épületben 1968 óta láthatóak hírközlés-történeti kiállítások. Állandó kiállítása “Balaton-felvidék hírközlési emlékei” a Balaton-felvidék posta- és távközlés-történetének tárgyi emlékeit valamint dokumentumait mutatja be, lehetőséget kínálva néhány régi telefon használatára és a postamúzeumi CD-ROM kiadványok megismerésére.
A faluképi jelentőségű, műemlék épületben 1968 óta láthatóak hírközlés-történeti kiállítások. Állandó kiállítása “Balaton-felvidék hírközlési emlékei” a Balaton-felvidék posta- és távközlés-történetének tárgyi emlékeit valamint dokumentumait mutatja be, lehetőséget kínálva néhány régi telefon használatára és a postamúzeumi CD-ROM kiadványok megismerésére.
A magyarországi németség – csaknem negyedmillióra becsült lélekszámával – hazánk számban legjelentősebb nemzetisége. Tárgyi és szellemi kultúrájának országos gyűjtése, feldolgozása és bemutatása az 1972-ben alapított tatai Német Nemzetiségi Múzeum feladata. A múzeum 1983 óta az egykori Nepomucenus-malomban működik. Az egykori vízimalom 1758-ban, Fellner Jakab tervei alapján épült, nevét a molnárok és vízen közlekedők védőszentjéről, Nepomuki Szent Jánosról kapta, akinek fából faragott, naiv szépségű szobra az épület homlokzatát díszíti.
A magyarországi németség – csaknem negyedmillióra becsült lélekszámával – hazánk számban legjelentősebb nemzetisége. Tárgyi és szellemi kultúrájának országos gyűjtése, feldolgozása és bemutatása az 1972-ben alapított tatai Német Nemzetiségi Múzeum feladata. A múzeum 1983 óta az egykori Nepomucenus-malomban működik. Az egykori vízimalom 1758-ban, Fellner Jakab tervei alapján épült, nevét a molnárok és vízen közlekedők védőszentjéről, Nepomuki Szent Jánosról kapta, akinek fából faragott, naiv szépségű szobra az épület homlokzatát díszíti.
A magyarországi németség – csaknem negyedmillióra becsült lélekszámával – hazánk számban legjelentősebb nemzetisége. Tárgyi és szellemi kultúrájának országos gyűjtése, feldolgozása és bemutatása az 1972-ben alapított tatai Német Nemzetiségi Múzeum feladata. A múzeum 1983 óta az egykori Nepomucenus-malomban működik. Az egykori vízimalom 1758-ban, Fellner Jakab tervei alapján épült, nevét a molnárok és vízen közlekedők védőszentjéről, Nepomuki Szent Jánosról kapta, akinek fából faragott, naiv szépségű szobra az épület homlokzatát díszíti.
A tágabb értelemben vett Galga mentéhez tartozó község római katolikus népességének hagyományos tárgyi világát bemutató kiállítóhely a Néprajzi Ház Dányban. Az épület a 19. század első felében épült, a portát a több generáción át élt Soós család birtokolta. Az egykori jellegzetes zsellérház népi műemlék. A ház 2011-ben megújult.
A tágabb értelemben vett Galga mentéhez tartozó község római katolikus népességének hagyományos tárgyi világát bemutató kiállítóhely a Néprajzi Ház Dányban. Az épület a 19. század első felében épült, a portát a több generáción át élt Soós család birtokolta. Az egykori jellegzetes zsellérház népi műemlék. A ház 2011-ben megújult.
A tágabb értelemben vett Galga mentéhez tartozó község római katolikus népességének hagyományos tárgyi világát bemutató kiállítóhely a Néprajzi Ház Dányban. Az épület a 19. század első felében épült, a portát a több generáción át élt Soós család birtokolta. Az egykori jellegzetes zsellérház népi műemlék. A ház 2011-ben megújult.
Érdemes ellátogatni a Néprajzi Múzeum Baranya népművészete című kiállítására, ahol a különböző magyar nyelvű néprajzi csoportokon kívül a baranyai horvátok, szerbek, németek és romák népi kultúrájának tárgyi lenyomatai is megtalálhatók. A kiállítás a Baranya megyében élő nemzetiségek tárgyi kultúráján keresztül mutatja be a XIX-XX. század letűnt paraszti világának emlékeit a legarchaikusabb kézműves munkáktól a családi manufaktúrák termékeiig.
Érdemes ellátogatni a Néprajzi Múzeum Baranya népművészete című kiállítására, ahol a különböző magyar nyelvű néprajzi csoportokon kívül a baranyai horvátok, szerbek, németek és romák népi kultúrájának tárgyi lenyomatai is megtalálhatók. A kiállítás a Baranya megyében élő nemzetiségek tárgyi kultúráján keresztül mutatja be a XIX-XX. század letűnt paraszti világának emlékeit a legarchaikusabb kézműves munkáktól a családi manufaktúrák termékeiig.
Érdemes ellátogatni a Néprajzi Múzeum Baranya népművészete című kiállítására, ahol a különböző magyar nyelvű néprajzi csoportokon kívül a baranyai horvátok, szerbek, németek és romák népi kultúrájának tárgyi lenyomatai is megtalálhatók. A kiállítás a Baranya megyében élő nemzetiségek tárgyi kultúráján keresztül mutatja be a XIX-XX. század letűnt paraszti világának emlékeit a legarchaikusabb kézműves munkáktól a családi manufaktúrák termékeiig.