Múzeum

Látogass el hozzánk egy minden érzékszervre ható élményért! A Zwack család által tolmácsolt immerzív filmben megismerheted kalandos történetüket. A kiállításon felfedezheted az Unicum történetét korabeli palackok, dokumentumok, családi fényképek és relikviák segítségével. A régi lepárlóban és a pincében az ital készítésébe nyerhetsz bepillantást és a túra méltó zárásaként egyedülálló élményként standard túránk során megízlelheted a tölgyfahordóból frissen csapolt Unicumot és Unicum Szilvát, prémium túránk során pedig az Unicum Baristát, Unicum Orange Bittert és az Unicum Riservát is, ha elmúltál 18 éves. A látogatás végén mintaboltunkban válogathatsz minden forgalmazott termékünkből és Unicumos ajándéktárgyainkból! Mintaboltunkban múzeumi látogatás nélkül is van lehetőség vásárlásra.

Ha különleges élményre vágyik a Balaton-felvidéken, érdemes felkeresnie a dörgicsei Kaáli Autó-Motor Múzeumot! Kaáli Nagy Géza professzornak, a Kaáli Intézetek alapítójának régi vágya vált valóra. Az elmúlt néhány év alatt létrehozta Magyarország legnagyobb és legváltozatosabb járműgyűjteményét. A muzeális motorok és autók hozzájuk illő termekben, gyönyörű megvilágításban, korhű díszítő és kiegészítő elemekkel teljes pompájukban láthatók, melyeken Nagy Péter restaurátor szakértő keze nyoma mindenütt jelen van.

A Vasúttörténeti Alapítvány Szentesi Gépészeti Gyűjteménye 2026-ban is a dél-alföldi régió egyik legkülönlegesebb vasúttörténeti látványossága és a szervezet kiemelkedő kiállítóhelye. A gyűjtemény elsődleges célja a Szentesi MÁV Motorgarázs történetének, működésének és vasúttörténeti jelentőségének kutatása, valamint az ehhez kapcsolódó dokumentumok, tárgyi emlékek és relikviák összegyűjtése, megőrzése és bemutatása.

Esztergom egyik legnépszerűbb közgyűjteményi intézménye a Duna Múzeum. Az 1730-ban épült egykori káptalani ház kitárja kapuit a folyók, tavak, a vízi világ és hajózás témakörei iránt érdeklődők előtt.

A gyönyörű, késő barokk-copf stílusban épült, puritán templom a maga egyszerűségével és nem mindennapi adottságaival, különleges kiállításoknak és egyben élénk kulturális központnak ad otthont. A templomtér alsó szintjén modern multimédiás eszközök segítik a megérkezést, a gondolatébresztést, a kapcsolat megteremtését múlt és jelen között. A templomtér eredeti szakrális funkcióját is megtartva, időszakonként istentiszteletek, esküvők megtartására is szolgál, közösségi térként funkcionál. A „Hajlék az örökkévalóságban” című állandó kiállítás eredeti műtárgyaiban a dunántúli református örökség félévezredes múltja ölt testet, válik vizuális valósággá.

A Kossuth tér északi részén, az Országház mellett épített mélygarázs legfelső, térfelszín alatti szintjén alakították ki a Látogatóközpontot. Az új fogadó tér lehetővé teszi az Országházat évente megtekintő hétszázezer látogató 21. századi színvonalon történő kiszolgálását. Itt található az információs szolgálat, a jegypénztár, a kávézó és az ajándékbolt. A Látogatóközpont ad helyet az Országgyűlési Múzeum kiállításának is, mely a magyar parlamentarizmus kialakulását és az országgyűlések történetét mutatja be.

Az Országgyűlési Múzeum országos szakmúzeum, amely gyűjti, megőrzi és a nyilvánosság elé tárja a magyar parlamentarizmus kialakulásának és fejlődésének a tárgyi, valamint dokumentációs emlékeit.

A földszintes polgárház a 19. század elején épült barokk stílusban, jegyzői lakásként. A házba dr. Ladics György jogász feleségével ifjú házasként költözött, majd utódai itt éltek a múzeummá alakításig. A hagyományőrző családban öt generáción át megmaradtak az életmódjukat tükröző bútorok, tárgyak, öltözékek s a szellemi életükről tanúskodó emlékek. A város az épület és a gyűjtemény felvásárlása után a házban múzeumot hozott létre.

A magyar Alföld és a Szeged környéki tanyavilág jellegzetes közlekedési eszköze volt a 1926–1927-ben kiépített szeged-alsótanyai gazdasági kisvasút. Ez a kisvasút kulcsszerepet játszott a tanyai közösségek életében, hiszen a várostól távol élő embereket összekötötte a helyi piacokkal, iskolákkal és egészségügyi intézményekkel. Fedezze fel a szeged-alsótanyai kisvasút történetét, és ismerje meg, hogyan kötötte össze a tanyavilágot a városi élettel a XX. század elején!

A szegedi tanya a Dél-Alföld hagyományos, belterjesen gazdálkodó 10–15 holdas kisparaszt gazdaságait képviseli. A tanyatelek elrendezése, az épületek típusa és elhelyezése a XIX. és XX. század fordulójára jellemző, így autentikus képet nyújt a korabeli tanyasi élet mindennapjairól. Látogassa meg a szegedi tanyát Ópusztaszeren, és fedezze fel, milyen volt a XIX–XX. századi paraszti élet – próbálja ki Ön is a hagyományos eszközöket és élje át a tanyasi mindennapokat!