Múzeum

Az abonyi `Abonyi Lajos` Falumúzeumot 1959 alapították. Létrehozásával az a cél vezetett, hogy a 22 ezer holdas alföldi település megszűnőfélben lévő tanyásgazdálkodásának eszközeit begyűjtsük - a paraszti világhoz kapcsolódó, de fogyatkozó, eltűnőben lévő kismesterségek használati tárgyaival együtt. Másfélezer szépen karbantartott tanyának és a bennük élő családok megélhetését biztosító szorgalmának kívántunk emléket állítani.

A Báthori István Múzeum Nyírbátorban, a Papok-rétje mellett található, a patinás 18. században épült ferences rendi minorita kolostorban. A múzeumot 1955-ben Szalontai Barnabás alapította, majd miután sikerült megszerezni a volt minorita rendház épületét, s azt műemléki szempontból is helyreállították, a Báthori István Múzeum méltó elhelyezést nyert. Azóta folyamatosan gazdag tárgy és programkínálattal várja látogatóit, mely Nyírbátor és környékének történelmi és népi emlékeit mutatja be a nagyközönségnek.

A Deák Ferenc téglafalazatú hajó- és tápzsilip a Sugovica, a Ferenc-tápcsatorna és a szeremlei Holt Duna találkozásánál épült 1875-ben. Ennek nyugodt, csendes, szép gondozott környezetében állandóan mozgó víz, 120 éves platánfák, az 1916-ban épített szivattyútelep patinás épülete ad helyet a múzeumnak és az igényes rendezvények lebonyolítására alkalmas, kulturált 100 fős konferenciateremnek.

A Helytörténeti Gyűjtemény 1994-ben a település lakosainak összefogásával jött létre, mely az Ercsi múltjával kapcsolatos írásos, tárgyi és helyi emlékeket gyűjti. Négy teremből álló kiállításának a Gévay család egykori lakóháza ad otthont az Eötvös u. 7. szám alatt.

A település központjában múzeumpark található két falumúzeummá átalakított magánlakással. A múzeumpark területén elhelyezkedő két parasztház melléképületeivel, tárgyi gyűjteményeivel, helytörténeti értékek bemutatásával várja látogatóit. A kiállítások felidézik a szatmári Erdőhát tájegység embereinek mindennapjait.

A Falumúzeum kiállítása két szobás régi falusi családi házat mutat be. A belső szobának egyszerű a berendezése, a szülők szobáját mutatja be, amit általában hálószobának használták. A másik nagy szoba a fiatalabbak lakhelye volt. A konyha volt a családnak a fő tartózkodási helye. A kamrában olyan dolgokat tároltak, amit az ember nem használt minden nap. Itt van pl.: a kenyeres sütőlapát, teknő, kovászos teknő, gyúró és kenyeres ruhák, sziták és liszteszsákok. A kemencének a kenyér sütésénél volt nagy szerepe, itt sütötték még a pogácsát is régen.

Falumúzeum nyitotta meg kapuit 2001. augusztus 25-én Vasegerszegen. Az egykori téesz -magtár, valamint tűzoltószertár épületegyütteséből alakította ki az önkormányzat. A múzeum létrehozásában nagy szerepe volt Németh Jenő tanítónak, aki anyagi hozzájárulásával is segítette a megvalósítást.

Állandó kiállítás Gorka Géza, Gorka Lívia, Gorka-Foch Géza keramikusok alkotásaiból.

A múzeum névadója Halász Ferenc, Dunaszekcső nyugdíjas igazgató tanítója. A néprajzi kiállítást három szobában rendezték be. Az első teremben a dunaszekcsői konyhák használati tárgyait állították ki: korsók, poharak, konyhabútorok, polcok, kézi darálók stb. A középső helyiségben a ház körüli használati tárgyak helyezkednek el, amelyek a paraszti társadalom a mezőgazdaságban és állattenyésztésben használt. A harmadik szobában a tiszta szoba látható annak jellegzetes tárgyaival.

A gyűjtemény több mint 200.000 darab levelezőlappal rendelkezik, amely Juhász Árpád 45 évi gyűjtőmunkájának termése.