Múzeum

Az egykori Talabér-Bujtor-Osvald – féle vízimalom épületben található a Pékmúzeum valamint a Festetics Fűszerkert és Herbárium.

A ceglédi Dobmúzeumban, mely az ország múzeumai között is különlegességnek számít, számtalan különleges és értékes hangszert láthatunk, többek között dzsessz-dobokat.

A Dobó István Vármúzeum, mint Nemzeti Emlékhely és kultuszhely, feladatának tekinti Eger és Heves megye régészeti, történeti, numizmatikai, néprajzi, képzőművészeti, iparművészeti és irodalomtörténeti örökségének gyűjtését, megőrzését, feldolgozását és sokoldalú, élményszerű bemutatását, kiemelten kezelve az egri vár történelmi és épített örökségét, valamint Gárdonyi Géza írói hagyatékát, ápolva az író kultuszát. A Vármúzeum a gyűjtési és kutatási területét tekintve alapvetően helytörténeti, de számos gyűjtemény a megyén túlmutat, illetve országos, sőt európai jelentőségű elemeket is tartalmaz.

A múzeum a megyei történeti muzeológia központja. Egyedülálló Madách és Mikszáth anyaga révén országos gyűjtőkörrel rendelkezik. Különleges értékű egysége a Salgótarjánban élt Balázs János cigány festő képzőművészeti és kézirat anyaga.

Belső-Somogy egyetlen muzeális intézménye 1979-es alapításától fogadja látogatóit Barcson. Gyűjtőterülete a somogyi Dráva mente. A Dráva Múzeum helytörténeti tárgyi és dokumentációs gyűjteménye elsősorban Barcsra vonatkozó anyagot őriz. Jelentős szerepet kapnak a jelen dokumentumai is: barcsi cégek, intézmények és családok iratanyagai.

A Dreher Söripari Emléktárban megtalálható minden, amit a sörről és a Dreher Sörgyárakról feltétlenül tudni kell. Az országban és nemzetközi szinten is egyedülálló tárlat 1979 óta a gyár és a söripar történetének, eszközeinek állandó kiállítása. A Kőbányai Sörgyár ugyanis 1979-ben, fennállásának 125. évfordulóján nyitotta meg a Söripari Emléktárat, amely a megnyitásának 40 éves jubileuma alkalmából került felújításra. A sörgyár a Dreher Antalról elnevezett út elején egy modern és interaktív sörtörténeti kiállítás várja a látogatókat.

A Dunaföldvárról készült leírásokban és tudományosmunkákban Öregtorony, Csonkatorony vagy Töröktorony néven ismertetett, négyszögletes alaprajzú várépület építéséről írásos dokumentumok nem maradtak fenn. Hogy pontosan mikor építették, nem ismeretes, de valószínű, hogy a XVI. század elején emelték.

Gazdag gyűjtemény híradástechnikai eszközökből: telefonokból, rádiókból, gramofonokból. Számtalan kisebb-nagyobb tárgy teszi színessé a kiállítást: motorkerékpár, traktor, cséplőgép, repülőgép hajtómű, távíró, régi számítógép, 1945 előtti hanglemezek.

Az egykori mészárszéket Petőfi Sándor édesapja, Petrovics István bérelte 1841 és 1844 között. A megújult tárlatban helyett kapott Dunavecse történelme és a látogatók betekinthetnek a Petrovics család életébe. Továbbá több érdekes történetet hallhatnak Petőfiről is.

A múzeum állandó kiállítása: Hévíz évezredei - régészeti kiállítás. A római hadsereg évszázadai címmel tekinthető meg időszaki kiállítás.