Az újhartyáni tájházat, helytörténeti gyűjteményt Újhartyán község Önkormányzata 2011. szeptemberében a Kulturális Örökség napja keretében nyitotta meg. Újhartyán község német nemzetiségi eredetű település, melynek lakosai 1765-től kezdődően települtek be Soroksár, Taksony, Dunaharaszti és a környező községekből. A falu azóta is a sváb hagyományoknak megfelelő értékrenddel bír, így a tájház értelemszerűen a XX. század első felében szokványos hartyáni sváb jegyeket őrzi.
Az újhartyáni tájházat, helytörténeti gyűjteményt Újhartyán község Önkormányzata 2011. szeptemberében a Kulturális Örökség napja keretében nyitotta meg. Újhartyán község német nemzetiségi eredetű település, melynek lakosai 1765-től kezdődően települtek be Soroksár, Taksony, Dunaharaszti és a környező községekből. A falu azóta is a sváb hagyományoknak megfelelő értékrenddel bír, így a tájház értelemszerűen a XX. század első felében szokványos hartyáni sváb jegyeket őrzi.
Az újhartyáni tájházat, helytörténeti gyűjteményt Újhartyán község Önkormányzata 2011. szeptemberében a Kulturális Örökség napja keretében nyitotta meg. Újhartyán község német nemzetiségi eredetű település, melynek lakosai 1765-től kezdődően települtek be Soroksár, Taksony, Dunaharaszti és a környező községekből. A falu azóta is a sváb hagyományoknak megfelelő értékrenddel bír, így a tájház értelemszerűen a XX. század első felében szokványos hartyáni sváb jegyeket őrzi.
A község néprajzi értékeit bemutató tárlat Ágfalva jellegzetes régi környezetében és épületében kapott helyet. z Ágfalvi Tájház a környéken egyedülálló módon mutatja be az ágfalvi és részben a soproni régióban élő németség tárgyi és szellemi kultúráját. Az itt látható tárgyak jellemzően a 20. század első felének hétköznapi életét mutatják be. A három generációs, részházas beépítésű családi ház több mint 250 éves, vert téglából épített házsor gazdasági épületekkel ad helyet a gyűjteménynek. Bemutatják, hogy hol, és hogyan éltek egykoron a faluban az emberek, mi volt a megélhetési forrásuk, hogyan tanultak az iskolában, milyen szakmákat űztek.
A község néprajzi értékeit bemutató tárlat Ágfalva jellegzetes régi környezetében és épületében kapott helyet. z Ágfalvi Tájház a környéken egyedülálló módon mutatja be az ágfalvi és részben a soproni régióban élő németség tárgyi és szellemi kultúráját. Az itt látható tárgyak jellemzően a 20. század első felének hétköznapi életét mutatják be. A három generációs, részházas beépítésű családi ház több mint 250 éves, vert téglából épített házsor gazdasági épületekkel ad helyet a gyűjteménynek. Bemutatják, hogy hol, és hogyan éltek egykoron a faluban az emberek, mi volt a megélhetési forrásuk, hogyan tanultak az iskolában, milyen szakmákat űztek.
A község néprajzi értékeit bemutató tárlat Ágfalva jellegzetes régi környezetében és épületében kapott helyet. z Ágfalvi Tájház a környéken egyedülálló módon mutatja be az ágfalvi és részben a soproni régióban élő németség tárgyi és szellemi kultúráját. Az itt látható tárgyak jellemzően a 20. század első felének hétköznapi életét mutatják be. A három generációs, részházas beépítésű családi ház több mint 250 éves, vert téglából épített házsor gazdasági épületekkel ad helyet a gyűjteménynek. Bemutatják, hogy hol, és hogyan éltek egykoron a faluban az emberek, mi volt a megélhetési forrásuk, hogyan tanultak az iskolában, milyen szakmákat űztek.
Az 1982-ben épült, eredeti külsejét megőrző rangos német parasztház a városban élő három jelentős lélekszámú népcsoport (sváb, bukovinai székely és felvidéki magyar) hétköznap és ünnepen használt tárgyainak, tárgy együtteseinek.
Országos eseménynaptár
