Eredeti helyén és állapotában tekinthető meg az Arnold-féle mészárszék és konyha az 1930-as évekből. Ugyanitt megtekinthető az 1985-ben Csernavölgyi Endréné tanítónő vezetésével létrehozott, állandó kiállítás keretében a Magyaregregyre jellemző mezőgazdasági, háztartási eszközök, szobaberendezés és iskolatörténeti emlékek. Állandó kiállítások: honismeret, néprajz, Völgység néprajza, Kelet-Mecsek falvainak néprajza helytörténet.
Eredeti helyén és állapotában tekinthető meg az Arnold-féle mészárszék és konyha az 1930-as évekből. Ugyanitt megtekinthető az 1985-ben Csernavölgyi Endréné tanítónő vezetésével létrehozott, állandó kiállítás keretében a Magyaregregyre jellemző mezőgazdasági, háztartási eszközök, szobaberendezés és iskolatörténeti emlékek. Állandó kiállítások: honismeret, néprajz, Völgység néprajza, Kelet-Mecsek falvainak néprajza helytörténet.
Eredeti helyén és állapotában tekinthető meg az Arnold-féle mészárszék és konyha az 1930-as évekből. Ugyanitt megtekinthető az 1985-ben Csernavölgyi Endréné tanítónő vezetésével létrehozott, állandó kiállítás keretében a Magyaregregyre jellemző mezőgazdasági, háztartási eszközök, szobaberendezés és iskolatörténeti emlékek. Állandó kiállítások: honismeret, néprajz, Völgység néprajza, Kelet-Mecsek falvainak néprajza helytörténet.
A Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény `Heimatmuseum`. A Heimatmuseumnak otthont adó tornácos Wéber-házban öt, egymáshoz fűződő szobában hajdan jómódú család két nemzedéke lakott Budaörsön. Az egykori német lakosság tárgyi és írásos emlékeinek és a német nemzetiségi kultúra és hagyományok őrzésének lehetőségét teremti meg a múzeum, melynek szakmai besorolása közérdekű muzeális gyűjtemény.
A Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény `Heimatmuseum`. A Heimatmuseumnak otthont adó tornácos Wéber-házban öt, egymáshoz fűződő szobában hajdan jómódú család két nemzedéke lakott Budaörsön. Az egykori német lakosság tárgyi és írásos emlékeinek és a német nemzetiségi kultúra és hagyományok őrzésének lehetőségét teremti meg a múzeum, melynek szakmai besorolása közérdekű muzeális gyűjtemény.
A Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény `Heimatmuseum`. A Heimatmuseumnak otthont adó tornácos Wéber-házban öt, egymáshoz fűződő szobában hajdan jómódú család két nemzedéke lakott Budaörsön. Az egykori német lakosság tárgyi és írásos emlékeinek és a német nemzetiségi kultúra és hagyományok őrzésének lehetőségét teremti meg a múzeum, melynek szakmai besorolása közérdekű muzeális gyűjtemény.
Szekszárd-Szőlőhegyen két népi műemlék jellegű épületben, eredeti környezetben Sárközt bemutató néprajzi magángyűjtemény látható. A műemlék épület az 1800-as években épült. Bogár István (1923-1990) néptanító, népművelő és néprajzkutató az alapítója a néprajzi gyűjteménynek. Lelkesen kutatta a Sárköz lakóinak hagyományait, népszokásait. 1967-ben alapította meg a Bogár Tanya elnevezésű néprajzi gyűjteményt, melyet jelenleg lánya Bogár Éva tanárnő gondoz.
Szekszárd-Szőlőhegyen két népi műemlék jellegű épületben, eredeti környezetben Sárközt bemutató néprajzi magángyűjtemény látható. A műemlék épület az 1800-as években épült. Bogár István (1923-1990) néptanító, népművelő és néprajzkutató az alapítója a néprajzi gyűjteménynek. Lelkesen kutatta a Sárköz lakóinak hagyományait, népszokásait. 1967-ben alapította meg a Bogár Tanya elnevezésű néprajzi gyűjteményt, melyet jelenleg lánya Bogár Éva tanárnő gondoz.
Szekszárd-Szőlőhegyen két népi műemlék jellegű épületben, eredeti környezetben Sárközt bemutató néprajzi magángyűjtemény látható. A műemlék épület az 1800-as években épült. Bogár István (1923-1990) néptanító, népművelő és néprajzkutató az alapítója a néprajzi gyűjteménynek. Lelkesen kutatta a Sárköz lakóinak hagyományait, népszokásait. 1967-ben alapította meg a Bogár Tanya elnevezésű néprajzi gyűjteményt, melyet jelenleg lánya Bogár Éva tanárnő gondoz.
Bükkzsérc ad otthont Kincsesházunknak és kerámia-műhelyünknek, ahová sok szeretettel várjuk az érdeklődőket!
Az ország egyik legnagyobb régészeti magángyűjteménye, melyet Dr. Csanády György orvos (1930-1996) hozott létre több évtizedes gyűjtőmunka eredményeként. A gyűjtemény alapját mórágyi körzeti orvosként vetette meg, ahol a település melletti őskori telep anyagát gyűjtötte, majd Bátaszékre költözve, a kis múzeum a távolabbi környékről is gazdagodott.
Az ország egyik legnagyobb régészeti magángyűjteménye, melyet Dr. Csanády György orvos (1930-1996) hozott létre több évtizedes gyűjtőmunka eredményeként. A gyűjtemény alapját mórágyi körzeti orvosként vetette meg, ahol a település melletti őskori telep anyagát gyűjtötte, majd Bátaszékre költözve, a kis múzeum a távolabbi környékről is gazdagodott.
Az ország egyik legnagyobb régészeti magángyűjteménye, melyet Dr. Csanády György orvos (1930-1996) hozott létre több évtizedes gyűjtőmunka eredményeként. A gyűjtemény alapját mórágyi körzeti orvosként vetette meg, ahol a település melletti őskori telep anyagát gyűjtötte, majd Bátaszékre költözve, a kis múzeum a távolabbi környékről is gazdagodott.
A szőlősi tájház épülete, amely a Precsinszki és Nagy családhoz kötődik, a Dabas helyi védettség alatt álló épületei közé tartozik. Építésének története, megjelenése szempontjából is egy különleges épület. Az épületben néprajzi és helytörténeti gyűjtemény látható, minden darabja a településrészről származik.
A szőlősi tájház épülete, amely a Precsinszki és Nagy családhoz kötődik, a Dabas helyi védettség alatt álló épületei közé tartozik. Építésének története, megjelenése szempontjából is egy különleges épület. Az épületben néprajzi és helytörténeti gyűjtemény látható, minden darabja a településrészről származik.
A szőlősi tájház épülete, amely a Precsinszki és Nagy családhoz kötődik, a Dabas helyi védettség alatt álló épületei közé tartozik. Építésének története, megjelenése szempontjából is egy különleges épület. Az épületben néprajzi és helytörténeti gyűjtemény látható, minden darabja a településrészről származik.
Szolnok városban található a Damjanich János Múzeum, mely a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága központja. Alapításának éve 1933. Az intézmény 1952-ben kapott helyet a város főterén álló szép, klasszicista épületben.
A Pataji Múzeumot 1959-ben Pastyik István történelemtanár alapította meg, aki közel 40 évig volt a Pataji Múzeum igazgatója. Az 1960-as évek derekán rendbe hozták a parasztházat és az istállóját. 1968 nyarán pataji tájházként ünnepélyesen megnyitották. A Múzeum látogatható épületei: unitárius templom (időszaki kiállítások) és tájház (állandó kiállítás).
A Pataji Múzeumot 1959-ben Pastyik István történelemtanár alapította meg, aki közel 40 évig volt a Pataji Múzeum igazgatója. Az 1960-as évek derekán rendbe hozták a parasztházat és az istállóját. 1968 nyarán pataji tájházként ünnepélyesen megnyitották. A Múzeum látogatható épületei: unitárius templom (időszaki kiállítások) és tájház (állandó kiállítás).
A Pataji Múzeumot 1959-ben Pastyik István történelemtanár alapította meg, aki közel 40 évig volt a Pataji Múzeum igazgatója. Az 1960-as évek derekán rendbe hozták a parasztházat és az istállóját. 1968 nyarán pataji tájházként ünnepélyesen megnyitották. A Múzeum látogatható épületei: unitárius templom (időszaki kiállítások) és tájház (állandó kiállítás).
A Faluház azzal a céllal jött létre, hogy a falu hagyományait, szokásait feltárja, összegyűjtse a faluban azokat a tárgyi, képi és szóbeli emlékeket, amelyek a falu múltját, jelenét meghatározzák. Célunk továbbá kapcsolatot keresni a faluból elszármazott emberekkel és az, hogy legyen egy olyan hely, ahol öregek, fiatalok egymásra találva megismerhetik a múltat, építhetik a jövőt.
A Faluház azzal a céllal jött létre, hogy a falu hagyományait, szokásait feltárja, összegyűjtse a faluban azokat a tárgyi, képi és szóbeli emlékeket, amelyek a falu múltját, jelenét meghatározzák. Célunk továbbá kapcsolatot keresni a faluból elszármazott emberekkel és az, hogy legyen egy olyan hely, ahol öregek, fiatalok egymásra találva megismerhetik a múltat, építhetik a jövőt.
A Faluház azzal a céllal jött létre, hogy a falu hagyományait, szokásait feltárja, összegyűjtse a faluban azokat a tárgyi, képi és szóbeli emlékeket, amelyek a falu múltját, jelenét meghatározzák. Célunk továbbá kapcsolatot keresni a faluból elszármazott emberekkel és az, hogy legyen egy olyan hely, ahol öregek, fiatalok egymásra találva megismerhetik a múltat, építhetik a jövőt.
Az 1951-ben alapított túrkevei múzeum jelentős területi múzeummá fejlődött. Sokarcú gyűjteményéből válogatva komplex állandó kiállítást tár a látogatók elé, melyben bemutatja azokat a természeti és kulturális értéket, amelyek ezen a tájon születettek.
